Archívum: 2007 2006 2005 2004 2003 2002

Csornai Nevelési és Oktatási Központ: ÉVKÖNYV 2003-2004

2004. december 14.

A Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda (rövidített neve: nevelési és oktatási központ) felelevenítve - egyik elõdje az 1921-ben alapított Állami Polgári Fiúiskola hagyományát - évkönyvet adott ki. Az évköny számba veszi a nevelési és oktatási központ intézményeinek éves munkáját, eredményeit.

Helytörténeti szempontokat is érvényesít. Egyrészt közre adja két az évben elhunyt tanárának, Családi Máriának és Somogyi Gézának a méltatását. Másrészt Szeõcsné Élõ Katalin írásában bemutatja a "Hunyadi János Gimnázium fejlõdéstörténetét".

Bízunk a folytatásban. Reméljük, hogy a jelenlegi, a 2004-2005-ös tanévrõl is sikerül egy hasonló összefoglalót közreadni.

 

 

Honismeret és iskola

2004. november 23.

A fenti témában Pécset rendezett konferenciát a Baranya Megyei Honismereti Egyesület. A rendezvényen többek között elõadó volt Pájer Imre a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda igazgatója. Elõadása a "Honismeret az iskola mindennapjaiban" címet viselte.

 

Csiszár Attila: Hövej

2004.

  Fejezetek a falu történetébõl és néprajzából alcímmel jelent meg Csiszár Attilának, a kapuvári múzeum ifjú néprajzosának Hövej községrõl készült munkája. A helyi önkormányzat által kiadott könyv A/5-ös formátumú és 231 oldal terjedelmû. Mintegy 80 oldalt foglalnak el a helytörténeti fejezetek: Régészeti lelõhelyek Hövej környékén; Képek a falu történetébõl; Az iskolai oktatás története; Egyház és vallásosság. A következõ 70 oldalon a néprajzé a fõszerep: Település; Építkezés, lakáskultúra; Viselet; Táplálkozás; Díszítõmûvészet; Az esztendõ ünnepei; Az emberi élet fordulói; Hiedelemvilág, népi gyógyítás. A kötetet az adatközlõk felsorolása, bibliográfia, valamint képek címszó alatt térképek, rajzok, régi és újabb fotók zárják.

 

Szent István napi városi ünnepség - Csorna

2004. augusztus 19.

 

A városi ünnepségen vette át a képen látható Lengyel Sándorné, Sebestyén Katalin és Lengyel Sándor a "Csorna Városért Emlékérmet". Munkájuk során sokat tettek a Rábaköz hagyományainak megõrzéséért, életbe tartásáért.

Ugyanezt az elismerést kapta Tihanyi György a város sportjáért végzett munkájáért.

 

 

"Szülõföldünk" megyei honismereti pályázat eredményhirdetése - Gyõr

2004. augusztus 17.

Az ünnepet megelõzõen került sor Gyõrben a Megyeházán a Szülõföldünk Gyõr-Moson-Sopron Megyei Honismereti Egyesület éves honismereti, helytörténeti, néprajzi és fotó pályázatának eredményhirdetésére.

A pályázaton szép rábaközi eredmények születtek. A felnõttek közül elsõ helyezést ért el Szûrné Varga Katalin Csornáról (képünkön!), harmadik helyezést pedig Pallag Jánosné Beledrõl, valamint könyvjutalomban részesült Pergéné Puska Gabriella (Csorna) és Telekesi Annamária (Bágyogszovát).

A csornai hunyadis diákok közül elismerést - könyvjutalmat - kapott Tóth Szabina és Nyerges Edina.

 

XXXII. Honismereti Akadémia - Esztergom

2004. június 28 - július 2.

A rendezvény fõ témája Balassi Bálint élete és költészete volt.

Az akadémián vette át Pájer Imre a Csornai Nevelési és Oktatási Központ igazgatója a honismereti munka legmagasabb elismerését, a "Bél Mátyás - Notitia Hungariae Emlékérmet". A három kiosztott érem közül az egyiket a több évtizede folytatott megyei, rábaközi és csornai helytörténeti-honismereti kutatómunkájáért, a honismereti mozgalomban kifejtett szervező tevékenységéért, valamint elektronikus és nyomtatott formában közzétett írásaiért, kiadványaiért kapta.

Ugyanott került sor a honismereti pályázat országos eredményhirdetésére, ahol szép rábaközi (Beled-Rábakecöl) siker született, Budainé Pozsgai Mária III. helyezést ért el.

 

Csorna Napja

2004. június 11.

Csorna városának több mint másfél évszázada fogadott ünnepe június 13-a, a magyar honvédsereg 1849. évi csornai gyõzelmének napja. Az önkormányzat az elmúlt években ezt ismét városi ünneppé tette. Ez évben, az európai uniós választások azonos idõpontra esnek, ezért az ünnepet elõbb, június 11-én tartották meg. A rendezvényre a Szent István téren, a Kmety-szobornál került sor. A mûsorban a Csornai Nevelési és Oktatási Központ iskolái (Széchenyi István Általános Iskola, Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola) léptek fel. Ünnepi beszédet Kovács Tamásnak, a Kmety Társaság elnökének köszöntõ szavai után Papp József polgármester mondott.
 

 

Bajorország és Magyarország ezeréves kapcsolatai

2004. április 16.

Az acsalagi származású, dr. Nagy Miklós, a regensburgi Műszaki Főiskola tanára 1980-ban "Adatok Acsalag történetéhez" című munkájával tette ismertté nevét a Rábaköz helytörténeti kutatásában. Most egy falutörténetnél nagyobb, a két ország ezeréves kapcsolatát feldolgozó tanulmánnyal jelentkezett, s ezt április 16-án egy előadás keretében mutatta be nagy érdeklődéstől kísérve a csornai Városi Művelődési Központban. Nagy Miklós legújabb történeti munkája a honfoglalástól napjainkig elemzi a bajor-magyar kapcsolatokat. Ez az elemzés szinte a múlt mindent területét felöleli. Az egyes korokban, a korok jellegzetességeinek megfelelően az együttműködés más-más területei kapnak hangsúlyt. A kalandozások korában a hadi események, az Árpád-korban az uralkodó családok dinasztikus kapcsolatai játsszák a főszerepet - gondoljunk csak a legjelentősebbre, Szent István és Gizella házasságára. Az uralkodócsaládok mellett gondot fordít a nemesi, a kereskedő famíliák két ország közötti csereberélődésére is.  
A török időktől a háborús együttműködés bemutatása veszi át a főszerepet, ugyanakkor nem feledkezett meg az előadó a gazdasági kapcsolatokról sem. Részletesen elemzi a németek, s ezen belül a bajorok magyarországi bevándorlását is. Nagy Miklós a legújabb korokból a bajor-magyar művészeti kapcsolatokat helyezi előtérbe. Előadását napjaink újraéledt, egyre erősödő bajor-magyar közeledésének bemutatásával zárja.

 

Kisfaludy Napok honismereti pályázatának eredményhírdetése

2004. március 21.

A képen Jászberényi Ferencné az egyesület elnöke értékeli a pályázatot.

 

 

 

 

Tóth Szabina a csornai gimnázium tanulója távozik oklevelének átvétele után.

 

A Szülõföldünk Gyõr-Moson-Sopron Megyei Egyesület a Kisfaludy Napok Diákfesztivál keretében megrendezett honismereti, helytörténeti és néprajzi pályázatának eredményhírdetését tartotta meg március 21-én délelõtt Gyõrben.

 

A pályázatra 95 pályamunka érkezett, melybõl 21 arany, 23 ezüst és 27 bronz fokozatot kapott. A legjobb kilenc pályamunka készítõje külön jutalmat is kapott.

 

Nemzeti Ünnep

2004. március 15.

Csorna Város Önkormányzata a Petõfi-szobornál, az ünnep délelöttjén tartotta meg megemlékezését a 152 évvel ezelötti forradalmi eseményekrõl. Az ünnep jelentõségét Kovács Tamás önkormányzati képviselõ méltatta. Ezt követõen az ünnepi mûsorban a mûvelõdési központ versmondó köre és a Tulipánt-együttes lépett fel.

1. A Széchenyi iskola diákjai

2. Kovács Tamás

3. A Tulipánt-együttes

4. A versmondó kör

 

Nemzeti Ünnep

2004. március 12.

A Csornai Nevelési és Oktatási Központ Széchenyi István Általános Iskolájának diákjai az iskola udvarán emlékeztek meg a márciusi forradalom hõseirõl. Fejet hajtottak névadójuk, gróf Széchenyi István emléktáblája elõtt is.

 

A Csornai Nevelési és Oktatási Központ Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskolájának diákjai ugyancsak március 12-én emlékeztek meg a forradalom hõseirõl. Ünnepségüket Kmety György tábornok szobránál tartották.

 

 

A "Kisfaludy Napok 2004" honismereti, helytörténeti és néprajzi pályázata

Beküldési határidõ: 2004. február 8.

A Szülőföldünk Győr-Moson-Sopron Megyei Honismereti Egyesület, valamint a vele társult szervezetek és intézmények a "Kisfaludy Napok 2004" keretében ifjúsági honismereti, helytörténeti és néprajzi pályázatot hirdetnek a megye középfokú tanintézeteiben tanuló diákságnak.

A honismereti, helytörténeti és néprajzi pályamunkák ágazatában teret adnak minden szabad kezdeményezésnek, - megengedve a témaválasztás szabadságát, azzal az egyetlen feltétellel, hogy a pályázatoknak Győr-Moson-Sopron megye egészével, vagy valamely részegységével valamely módon kapcsolatban kell lennie, azaz témája csak megyei vonatkozású lehet. A szabad témaválasztás lehetőségét fenntartva, illetve annak keretében javasoljuk a pályázóknak, hogy kerüljék a nagy, átfogó történeti események feldolgozását, településük történetének teljes feltárását, - életkoruknak és kutatási lehetőségeiknek megfelelően inkább egy-egy helyi történéshez, személyiséghez, a település egyik részegységéhez kapcsolódjanak.

A pályamunkákat 2 azonos tartalmú és kiállítású példányban kell 2003. február 8-ig, a Szülőföldünk Győr-Moson-Sopron Megyei Honismereti Egyesület címére - 9021 Győr, Arany J. u. 28-32. - beküldeni, egyénileg vagy egy-egy iskola közösen. A pályázatokon fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakcímét, az iskola nevét és címét, valamint az osztályt, amelyikbe jár, s természetszerűleg a felkészítő tanár nevét.