S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Fücsek Piroska:
A gyermekkor költészete Bogyoszlón
- Amíg a gyerek járni tanul -

A szerzõ bemutatja a gyermekekkel való hagyományos foglalkozást. A népi, paraszti bölcsesség nem ismerte a pszichológiát, a nevelés- és az oktatáselméletet, mégis az életkornak megfelelõ módon foglalkoztak a felnövekvõ gyermek érzelmi és gondolati fejlesztésével. Ez a foglalkozás nemzedékrõl nemzedékre hagyományozódott.
 
Gülch Csaba:
Történeti és néprajzi adalékok Gyõrsövényház és németajkú lakossága történetéhez

A szerzõ, egykor gyõrsövényházi tanár, ma újságíró, tanulmányában a falu történetét tekinti át. Bemutatja a település keletkezését, majd a pusztulását. A pusztult helyre a földesúr svábokat telepített. Így született meg a Tóköz egyetlen németlakta faluja. A szorgos lakosok mûvelés alá fogták a határt, s magyar érzelmûvé váltak. A népbolondító XX. század viszont létrehozta itt is az ellentéteket, melynek következtében a svábok többségét kitelepítették.
 
Horváthné Takács Judit:
Azt beszélik a faluban… (Humoros történetek, nagyotmondások)

A falu lakossága a mindennapi elfoglaltsága közben észrevette, észreveszi a normálistól eltérõ magatartásformákat. Ezek enyhébb eseteit humorosan dol-gozza fel, gúnyolja ki - gyakran önmagát. A világlátottak mesélõ kedve, hi-hetetlen túlzásai ugyancsak a falu szájára kerülnek. A szerzõ írásában ezeket adja közre.
 
Horváthné Takács Judit:
Lakodalmi szokások Rábaszentmihályon a század elsõ évtizedeiben

A szerzõ a XX. század elsõ évtizedeiben Rábaszentmihályon honos lakodalmi szokásokat írja le. Bemutatja a lakodalom teljes menetét, ismerteti a fõszereplõk, a võfény által elmondott szövegeket. A régi lakodalmakhoz fûzõdõ szokások a család módjától függõen változtak. A legszegényebbeknél csendben zajlott le. A jobb módban élõk lakodalmai látványosabbak voltak. Már a lakodalmas menet nagysága is rangot jelentett.
 
Horváthné Takács Judit:
Történetek a Rábaközbõl

A szerzõ által közzétett történetek még ma is élnek a rábaközi nép emlékezetében, pedig a XIX. és a XX. század fordulóján élt kisemberek botlásait mutatják be. Gyakori, hogy vándortörténetek formájában több településen is felbukkannak.
 
Horváthné Takács Judit:
"Istennek rendelisébül" (Leánynézés, leánykérés, kézfogó ...)

A szerzõ a leánykérés, a házasságkötés rábaszentmihályi hagyományit mutatja be. Teljes egészében közzétesz egy 1841-bõl való móringlevelet és egy késõbbi, 1864-ben keltezett házassági szerzõdést is. Bemutatja a házasságkötésekben gyakori kényszert, kényszerítõ erõt is, mint akkor mondták: a föld a földhöz házasodik.
 
Nagy Imre:
A Vági Helytörténeti Gyûjtemény nevezetesebb tárgyai

Nagy Imre Tanító Úr Vágon gyûjtötte össze a falu emlékeit. Létrehozott egy helytörténeti gyûjteményt. Írásában ebbõl a gyûjteménybõl mutat be néhány tárgyat, s dokumentumot. (Sajnos a kis múzeum épületét ma az összedõlés fenyegeti, s a gyûjtõ elkeseredve gondol arra az idõre, amikor már nem lehet az értékes anyagot megóvni.)
 
V. Szalontay Judit:
Csornai aranyfonalas kendõk, "pántlikás" és "pillangós" kobakok

A szerzõ, a csornai múzeum igazgatója a helyi paraszt-polgári népviselet két fontos kiegészítõjét az aranyfonalas kendõt és a kobakot mutatja be. Adatközlõk visszaemlékezései, valamint tárgyi emlékek elemzése során ismerjük meg a viseleti kiegészítõk készítésének eljárásait, viselésének hagyományait.