Fücsek Piroska:
A gyermekkor költészete Bogyoszlón

- Amíg a gyerek járni tanul -


Bogyoszlón szerencsére még van ami emlékeztet a hagyományokra: a falu közepén áll még három, a századfordulón épült parasztház. Az öregek emlékeznek a gyermekkorukra, és átadják tapasztalataikat, tudásukat unokáiknak mind a néptánc, mind a szellemi kultúra vonatkozásában.
Ennek a szellemi kultúrának egy kis töredékét ismertetem, azt a részét, amivel a kisgyermek elõször találkozik.

I. Dajkarímek, dalocskák
Az altatást, etetést, fürösztést, állni, járni tanítást mind dajkarímek kísérik. A kisdeddel játszadozó szülõ, nagyszülõ vagy nagyobb gyerek dallamos, vagy csak ritmusokkal - mondókával kísért, tréfálkozó, alkalomhoz kötött imitáló játéka. A gyerek ezeknek a kedves, dallamos szavaknak örül, ezek segítségével ismerkednek meg a társas együttjátszás élményével.

Altató:Csicsijja, babája
aludjál kis mamikája (vagy név) (1)

Csi-csi baba aludjál (2)

Tente baba tente, itt van már az este
Aludj, aludj szól a harang
A szemedet hunyd be.
Aludjál, aludjál, szépeket álmodjál. (3)
Tente baba tente, fejed hajtsd ölembe. (4)

Aludj babám aludjál
Eljött már a csillag
Csengettyûs kis fehér bárány
Hazafelé ballag.(5)
Erdõbe, fekete erdõbe
Gilice elalszik,
Heje, haja, hujja.(6)

Csicsijja, babája
nincs itthon a mamája
elment a vásárba
hoz neki kalácsot.(7)

Meseszerû altató: Erdõ mellett õrizgeti Erzsike libáit
Koszorúba kötögeti a mezõ virágit
Virágokból a koszorú illik homlokára
Sétálgat a libái közt királyné módjára.(8)

Szép álom tündére, borulj a szemére
Aludj, aludj, szól a harang
A szemedet hunyd be.(9)

Aludj baba aludjál,
Angyalkákról álmodjál.(10)


Etetésre bíztató: Hami, hami kisbabája.(11)

Ezt a papa kedvéért, ezt a mamáért,
ezt a kicsi Marikáért.(12)

A rossz evõkkel gyakran játszottak úgy, hogy orcája két oldalára mutattak, majd szájába tették az ételt. Közben ezt mondták:

Ádám, Éva, kifli csúcsa, ide bele. Hamm.(13)


Fürösztés: Pancsi-pancsi (14)

Pancsol a kis (név) (15)

Fürösztés után, öltöztetés közben volt egy kis idõ, hogy játszanak a kisbabával. A két lábát megfogták és üteme- sen elkezdték emelgetni. Közben énekelték:

Ösztökélek, szántok, vetek, boronálok.
Mit fõztél kicsinyem?
Ha valami jót mondott az anya, akkor így folytatódott:
Azért bizony szántok, ösztökélek, szántok.
Mit fõztél kicsinyem?
Ha nem olyan finom ételt mondott, akkor: (beszélve)
Azért bizony nem szántok. Félredobom az ekét. Zsupp.
És a kisbaba lábát is "félredobta", ilyenkor nagyokat kacagtak. (16)



Állni tanulás: Áll a baba áll. (17)

Áll, áll Isten babája. (18)

Gyere, nézd meg mi van itt! - hívják a totyogót. (19)

Fogd meg hamar! - biztatják a gyereket. (20)

Ki ér ide elõször a váramba? - és kitárt karokkal várják a kisbabát, hogy megtegyen két-három lépést. (21)


Sétálás közben: Sétáljunk, sétáljunk, egy kis padra
lecsücsüljünk. Csüccs.(22)

Cirógatók: Tréfás, sokszor értelmetlen szavak kíséretében simogatják, csiklandozzák, szeretgetik meg a szülõk kisbabájukat.

Ciróka, maróka
Itt szalad a nyulacska.(23)

Ujjkiolvasó: A gyerek fogja az ujjacskáit, és a hüvelyktõl a kisujjig számolja. Ha felnõtt számolja neki, õ a végén megcsik- landozza.
Ez elment vadászni,
Ez meglõtte,
Ez hazahozta,
Ez megsütötte-fõzte,
Ez megette,
Ennek meg semmi sem maradt.
Csik mak, mak, mak, mak.(24)


Tenyérbe mutogató:

Elõször tenyérbe köröznek, majd "böködnek" mutató ujjal a gyerek kezébe, és felszaladnak a karon az ujjukkal. Végül a hóna alatt megcsiklandozzák.

Kerekecske, dombocska,
erre fut a nyulacska.(25)

Kerekes, böködõs,
csattantós, hamm, hamm, hamm.(26)

Kerekecske, dombocska,
erre fut a nyulacska.
Itt megállnak, muzsikálnak,
csik, mak, mak, mak, mak.(27)

Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska.
Itt szalad, ott szalad. Hopp.(28)

Csipkelõdõk: Egymásra teszik a kezet úgy, hogy a másik kézfejét meg- csípik és emelgetik a kezüket, közben éneklik:


Csip, csip csóka, vak varjúcska.
Jó volt-e a kisfiúcska?
Ha jó volt a kisfiúcska,
Ne csipd meg õt, vak varjúcska.
(kiáltva!)
Hess el másé, gyere haza magunké!
Erre már kezükkel hessegetnek és hívják a gyereket. (29)

Csip, csip, csóka,
Vak varjúcska,
Add oda a szekeremet,
Nem adhatom oda,
Tyúkok ülnek rajta,
Hess le másé,
Gyere haza magunké.(30)

Tapsolók: A felnõtt ölébe ülteti a gyereket, megfogja a kezét és együtt tapsolnak.


Süti-süti kalácsot,
Tejbe-vajba a papának,
Édes mézzel a mamának,
Sóba-vízbe a dadának.(31)

Süti-süti kalácsot,
Mamának, papának,
Meg a kicsi fiának.

Ha már megtanulta a gyerek, akkor mondták neki:
- Süssél kalácsot! (32)

Térden lovagoltatók:
Gyí paci Pápára, ketten megyünk vásárra.
Pápára pipáért, Gyõrbe megyünk dohányért.(33)


Hopp, hopp, hopp, öregapád nem volt pap,
Unokája sem lesz az.(34)

Hintáztatók: Ölbe vett, vagy hintába tett gyereknek hintáztatás közben énekelték: (35)



Hinta, palinta, repülünk mint a csóka,
Komáromig meg sem állunk,
Dunaparton vacsorázunk.
Hinta, palinta. Zsupsz. (36)


A leírtak a század eleji falu életére jellemzõek. Az eltelt idõ alatt gyökeresen megváltozott minden. De nem szükségszerû, hogy ami a régi gyermekvilágban érték volt, az a változással együtt eltûnjön. Rajtunk a sor, hogy ezeket az értékeket átmentsük a jövõ nemzedéknek. Bár a "modern" gyermektõl semmiképpen sem kívánhatjuk, hogy ugyanúgy és ugyanazt játssza, mint a korábban éltek, de mégis nagymértékben támaszkodhatunk a népi gyermekjátékok tanítására. Oka, hogy egyszerûek, természetesek és minden gyermek számára alkalmasak képességeik fejlesztésére. Lehetõvé teszik az alkotó fantázia, ügyesség kibontakozását, mûvészi élményt is nyújt, hisz dal, tánc, játék együtt van benne. A közös cselekvés révén a gyermek ránevelõdik a másokhoz való alkalmazkodásra is.
Minden "adatközlõ" segítségét köszönöm, aki segített elõbbre vinni a világot, megismerni szülõfalum gyermekvilágának ezt a részét, mert ahogy Tamási Áron is mondja:

"Azért vagyunk a világon, hogy
valahol otthon legyünk benne...
A világunkban ne csak benne legyünk,
Otthon is érezzük magunkat szülõföldünkön,
Mert megszûnik nemzet lenni az a nép, amelyik
nem vállalja ezt az örökséget..."

 

Jegyzetek (adatközlõk):

(1) Szemeti Józsefné Szabó Mária (1898-1992)
(2) Varga Imréné Kiss Gizella (1921-)
(3) Tóth Mihályné Horváth Sarolta (1911-1992)
(4) Kasza Lászlóné Szalay Katalin (1930-)
(5) Varga Imréné Kiss Gizella (1921-)
(6) Molnár Antal (1922-)
(7) Sebestyén Istvánné Varga Anna (1916-)
(8) Szalay Pálné Szalay Rozália (1892-1992)
(9) U.a.
(10) Szemeti Józsefné Szabó Mária (1898-1992)
(11) Fücsek Ferencné Kiss Karolina (1910-1995)
(12) Varga Imréné Kiss Gizella (1921-)
(13) Tóth Jánosné Nagy Olga (1912-)
(14) Pölöskey Istvánné Luka Gizella (1910-1992)
(15) Sebestyén Istvánné Varga Anna (1916-)
(16) Kasza Lászlóné Szalay Katalin (1930-)
(17) Varga Imre (1905-1995)
(18) Szemeti Józsefné Szabó Mária (1898-1992)
(19) Hencz Sándorné Kiss Olga (1910-)
(20) Sebestyén Istvánné Varga Anna (1916-)
(21) Egyed Anna (1908-)
(22) Szemeti Józsefné Szabó Mária (1898-1992)
(23) Tóth Jánosné Nagy Olga (1912-)
(24) Szemeti Józsefné Szabó Mária (1898-1992)
(25) Szemeti Józsefné Szabó Mária (1898-1992)
(26) Fücsek Ferencné Kiss Karolina (1910-1995)
(27) Kasza Lászlóné Szalay Katalin (1930-)
(28) Sebestyén Istvánné Varga Anna (1916-)
(29) Sebestyén Istvánné Varga Anna (1916-)
(30) Kasza Lászlóné Szalay Katalin (1930-)
(31) U.a.
(32) Fücsek Ferencné Kiss Karolina (1910-1995)
(33) Sebestyén Istvánné Varga Anna (1916-)
(34) Szalay Pálné Szalay Rozália (1892-1992)
(35) Tóth Jánosné Nagy Olga (1912-)
(36) Kasza Lászlóné Szalay Katalin (1930-)