Dr. Berecz Endre:
Emlékezés a csornai zsidóság történetére

A szerzõ a csornai zsidóság történetét tekinti át a jelenlétüket igazoló elsõ írásos feljegyzéstõl - a 17. század végétõl - 1956-ig. A munka részben családtörténet is, hisz 1840-ig a Berger és a Gestetner családon kívül csak elvétve történik említés más zsidókról. Bemutatja Berecz Endre a csornai zsidó lakosság gyarapodásának, kulturális fejlõdésének folyamatát, közben adatokat közöl más településekrõl is. Elemzi a vészkorszak veszteségeit, a veszteség következményeit, s rámutat, hogy a csornai zsidók mindig is "… megcselekedték azt, mit megkövetelt a haza."
 

Dr. Bertha Árpád:
Ön- és közigazgatás Szilsárkányban a XX. század elsõ felében

A szerzõ a XIX. század önigazgató faluját mutatja be. Megismerkedhetünk belõle a községi igazgatás tisztségviselõivel, a község alkalmazottaival. Dr. Bertha Árpád a kibontakozó egyesületi életet, a hagyományokat is feltárja. Munkáját nemcsak a Szilsárkányiak, hanem helytörténészek, a néprajz kutatói is haszbosan forgathatják.

 
Gülch Csaba:
Történeti és néprajzi adalékok Gyõrsövényház és németajkú lakossága történetéhez

A szerzõ, egykor gyõrsövényházi tanár, ma újságíró, tanulmányában a falu történetét tekinti át. Bemutatja a település keletkezését, majd a pusztulását. A pusztult helyre a földesúr svábokat telepített. Így született meg a Tóköz egyetlen németlakta faluja. A szorgos lakosok mûvelés alá fogták a határt, s magyar érzelmûvé váltak. A népbolondító XX. század viszont létrehozta itt is az ellentéteket, melynek következtében a svábok többségét kitelepítették.
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Horváth József:
Egy rábaközi végrendelet 1804-bõl

A szerzõ a Gyõri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában fennmaradt 17-18. századi végrendeletek kutatója. A végrendeletek többsége gyõri vonatkozású, de akad köztük rábaközi is. A tanulmány bemutatja a korban szokásos végrendeleteket, a rábaköziek jellemzõit, majd teljes egészében közli és elemzi Nemes Németh János jobaházi lakos 1804-ben kelt testamentumát. Kiemeli a szerzõ, hogy az evangélikus végrendelkezõ a családon kívül mily tekintélyes összegeket hagyott iskolai célokra. A hiányos források ellenére megpróbálja bemutatni az örökhagyó társadalmi, családi helyzetét is.

 
Horváthné Takács Judit:
"Ír biztató levelet ..."

A szerzõ egy falusi család világháborús leveleit gyûjtötte össze. Pongrácz Antalné az elsõ világháború idején itthon várt, aggódott és bíztató leveleket írt a fronton harcoló férjének. Leveleiben beszámolt a család, a falu életérõl. Írt vágyairól, félelmeirõl, az újságok híreirõl, a rekvirálásokról és az idõjárásról is. Pongrácz Antal a leveleket megõrizte és hazahozta a frontról. Még ki sem heverte az ország az elsõ világháború iszonyatát, amikor újabb rettenet vette kezdetét. Pongrácz Sándor aggódó édesanyjának címezte leveleit, tábori lapjait.
 

Kemenesi Ágoston:
Fejezetek a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár történeténetébõl (1872-1878)

A szerzõ bemutatja a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár alapításának és elsõ néhány évének történetét. A takarékpénztár a Rábaköz két mezõváro-sában: Csornán és Kapuvárott kezdte meg mûködését. A két szomszédvár vezetõ emberei a XIX. század végén még vallási különbség nélkül voltak képesek összefogni a tájegység fejlõdéséért, s természetesen a saját hasznukért.

 

Kemenesi Ágoston:
A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár fénykora

A takarékpénztár, történetének elsõ 40 éve alatt, a Rábaköz életében jelentõs gazdasági szerepet töltött be. A sikerhez az irányítást vállaló személyek áldozatos, fáradhatatlan munkájára is szükség volt. E 40 év alatt Csorna és Kapuvár élete - a manapság már kevés helyen tapasztalható - pezsgõ közélet képét mutatta. Az intézet vezetõi is mind a két város tekintélyes személyiségei közé tartoztak, akik képesek voltak a városok érdekében együttmûködni, akár Simon Vincére, Kiss Kálmánra, Báró Berg Gusztávra és Sugár Sándorra, vagy akár a késõbbiek közül Hõgyészy Bélára gondolunk.

 
ifj. Nagy Ferenc:
Egy könnyelmû czakóházi nemesember

A szerzõ levéltári kutatásai során gyakran találkozott kétségbeesett hozzátartozók panaszos leveleivel, s azok kivizsgálásával. Majdnem minden családban akadt olyan leszármazott aki inkább ivott, mulatott, mind a földjén dolgozott volna. A hozzátartozók a léhûtõ dorbézolók ellen gyakran fordultak a vármegyéhez. Ifj. Nagy Ferenc egy ilyen eseten keresztül mutatja be a nemesi vármegye eljárását.
 
ifj. Nagy Ferenc:
Levelek a második világháborúból

Az 1912-ben Tárnokrétiben született Polgár László mint tüzér 1938-ban részt vett a Felvidék, 1939-ben a Kárpátalja, 1940-ben Erdély visszafoglalásában. 1940. május 10-tõl pedig 1945. március 28-ig szovjet fronton teljesített szolgálatot. Polgár László a sorozatos megpróbáltatások ellenére szerencsésen hazatért. Az õ sorsát és családjával folytatott levelezését tárja az olvasó elé ifj. Nagy Ferenc.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

1848-49-ben a rábaközi lakosság nagy többsége a parasztság különféle kategóriáiba tartozott (volt jobbágyok, volt házas és házatlan zsellérek, uradalmi cselédek). Megmozdulásaik, mozgalmaik egy-két kivételtõl eltekintve a földhöz, a föld birtoklásához kapcsolódtak. A csornaiak sikereit látva egyre több község parasztsága fejtett ki ellenállást korábbi földesuraival szemben. A megmozdulásokat Sopron megyében, s benne a Rábaközben az 1848 végéig tartó magyar uralom idején a békés lefolyás, a császári uralom visszatértét a keményebb eszközök használata jellemzi. Levéltári iratanyagokra támaszkodva ezeket mutatja be a szerzõ.
 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Pataki Eszter:
Hõsök emlékezete

A szerzõ az 1849. június 13-án lezajlott csornai csatáról mérte fel a város lakosságának ismereteit. Megnézte, hogy napjainkban mit tanítanak az ütközetrõl a városban, s diákokat, felnõtteket kérdezett meg a harc szereplõirõl, eseményeirõl, emlékhelyeirõl. A kutatás eredményeibõl kitûnik, a ma élõ csornaiak és rábaköziek hûen ápolják a hõsök emlékét, s büszkén tekintenek vissza városuk dicsõséges múltjára.
 

Polgár Tamás:
Az 1848-as országgyûlési választások csornai választókerületének margójára

A szerzõ az elsõ népképviseleti választás alsó-rábaközi eseményeirõl tudósít korabeli iratok alapján. A csornaiak egy része Bohár Mihályt jelölte országgyûlési követnek, aki jobbágy származású volt. A választók konzervativizmusa és a szolgabírói nyomás miatt csak egy szavazatot kapott. Ezt követõen vizsgálat indult a jelölt bátyja, Bohár Balázs csornai jegyzõ ellen, azon a címen, hogy az általa kibocsájtott felhívással a nagy többség nem értett egyet.

 
H. Szabó Lajos:
Adalékok báró Üchtritz Emil 48-as honvéd ezredes életébõl és a Rábaközhöz fûzõdõ kapcsolatáról

Üchtritz Emil báró a poroszországi Stuttgartban született 1808. szeptember 22-én. Középbirtokos fõnemesi család sarja. 1831-tõl a cs.k. hadseregben szolgált. 1848 tavaszán a 24. gyalogezred szabadságolt állományú fõszázadosa, 1841. január 2-án feleségül vette a Marcaltõ-malomsoki birtokos Várkonyi Amadé család utolsó nõi tagját, s ezt követõen a Rábaköz szomszédságában, Marcaltõn telepedett le. A szabadságharc folyamán több jelentõs csata résztvevõje volt, köztük a rábaközi Csornán vívotté is. további élete során a számûzöttek keserû kenyerét ette.
 
Tóth Anett:
A Csornai és Járási Ipartestület megalakulásának és mûködésének elsõ évtizede

A szerzõ tanulmányában a csornai ipartestület munkájának elsõ évtizedét mutatja be. Ez az évtized a szervezet létrehozásának és mûködése megszilárdulásának az ideje. A kezdeti nehézségek után, a már minden iparost összefogó testület egyre olajozottabban mûködött, s az évtized végére kialakult szervezeti struktúrája. Nagy gondot fordítottak az iparosok képzésére, az egészségbiztosítási pénztár mûködtetésére. Jelentõs feladatot adott a millenniumi ünnepségsorozat, melyen a testület biztatására több rábaközi iparos is részt vett, s termékeivel eredményesen szerepelt.

 
Tóth Dezsõ:
Batthyány Emma esküvõjérõl

Tóth Dezsõ Dáka történetének kutatója számol be gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök legidõsebb leányának, Emmának az esküvõjérõl. Az esemény a Veszprém megyei Dákán történt, majd az ifjú pár a férj rábaközi birtokára, az egyedi kastélyba költözött. Itt született meg a kivégzett miniszterelnök elsõ, Lajos nevû unokája. Az édesanya nevét ma is õrzi az egyedi Emma-major.
 
Varga József:
Osli 1848-1849

A tanulmány szerzõje egy rábaközi község, Osli, 1848-49-es helytállását mutatja be. Elsõnek a falu helyzetét tárja az olvasó elé, majd sorra veszi az események helyi szereplõit. Szól Jáky Ferenc plébános meghurcoltatásáról, osli szülöttérõl, Hajós János bõsárkányi plébánosról, akinek a faluját Haynau parancsára felgyújtották, s arról a 11 személyrõl, akik a községbõl a szabadságharc különféle hadszínterein harcoltak. Természetesen több mint másfél évszázad távlatából csak azokkal tud részletesebben foglalkozni, akikrõl adatok maradtak fenn.
 
Zsebedics József:
A Kapu nevû vár és mezõváros templomai, vallási élete és lelkipásztorai

A tanulmány elsõsorban Kapuvár hitéletének alakulását mutatja be. Eközben áttekintést ad a város történetének legfontosabb eseményeirõl és a Kapuvárral kezdetben szorosan összefonódó Babótról is. A szerzõ bemutatja az egymást követõ lelkipásztorok tevékenységét, a kapuvári templom keletkezését, átépítéseit, valamint berendezéseinek, díszítésének változásait, valamint a temetõk helyzetét. A tanulmány szól az egyházi igazgatás változásairól is.