Kemenesi Ágoston:
Fejezetek a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár történeténetébõl (1872-1878)

Az intézet keletkezése

A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár alakuló közgyûlésére 1872. május 16-án került sor Kapuvárott.(1) Az intézet az 1873-as nagy válság elõtt jött létre akkor, amikor a gründolási láz a takarékpénztárak esetében is a legmagasabb fokra hágott.
A takarékpénztárba fizetett részvénytõke összege (50.000 forint) átlagosnak mondható, összehasonlítva a korábban keletkezett más takarékpénztárakéval.
Az alapszabályok értelmében a takarékpénztárat 50 évre alapították.(2) A társulat akkor volt megalakultnak tekinthetõ, ha a részvénytõkét aláírták, annak 50 %-át befizették, és az illetõ törvényszéknél bejegyezték.(3) Az említett feltételek teljesítése után került sor az alakuló közgyûlésre. A takarékpénztár - az alapszabályok tanúsága szerint - a részvénytársasági formát választotta.(4) A részvénytársaság alapvagyonát 100.000 forintban állapították meg, amelyet 50 forintos címletû részvényekben értékesítettek.(5)
A társaság célja kettõs, egyrészt "a közönségnek alkalmat nyújtani, megtakarított filléreit ... a legkisebb összegekben is biztosan és jövedelme-zõleg elhelyezni", illetve olyan kölcsönöket és elõlegeket biztosítani, amelyek elõsegítik a földmûvelés, ipar és kereskedelem fejlesztését.(6)
A társulat Kapuváron alakult, de jogában állt a megye más helyiségeiben is (elsõként Csornán) a kapuvári központtól függõ fiókintézményeket is felállítani. Az alakuló közgyûlésen 64 részvényes vett részt, részvényeik arányában 1.420 szavazattal. Simon Vince csornai premontrei prépost, mint az alapító társulat egyik köztiszteletben álló tagja nyitotta meg az ülést. A gyûlés korelnöke Tóth Bálint, jegyzõje Kiss Kálmán ügyvéd volt. Az elnök Sugár Sándort kérte fel a tanácskozás tárgyainak elõadására.
Az ülés során elõször a Magyar Királyi Minisztérium által március 6-án jóváhagyott alapszabályok bemutatására, valamint a minisztérium által megkívánt módosítások megszövegezésére került sor. Ekkor változtatták meg például az eredetileg tervezett Kapuvári Takarékpénztár nevet Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár Kapuvárott alakra.
Az intézet irányítására és mûködésének biztosítása érdekében az alapszabály elfogadásán túl két testület, a választmány (lényegében igazgatóság, a késõbbiekben ezen a néven szerepel) és a számvizsgáló bizottmány (késõbb felügyelõ bizottság) megválasztására került sor. Az elsõ választmányi (igazgatósági) tagok a következõk voltak: Simon Vince, báró Berg Gusztáv, Tóth Bálint, Sugár Sándor, Biringer Mátyás, Biringer József, Pongrátz Sándor, Kiss Kálmán, Serman János, Medgyesi Antal, Wittman Márton, Strobl Ferenc, Bunderla János, Szeitl Ferenc. A számvizsgáló bizottság tagjai: Baditz Imre, Kokas János, Ollop Richard.(7)
Az alakuló közgyûlés után azonnal lezajlott az igazgatósági ülés, amelyen az összes igazgatósági tag részt vett. Mivel az alapszabály értelmében két fiókot hoztak létre, és mivel az elnökké választott Simon Vince csornai teendõi miatt nem mindig tudott Kapuváron tartózkodni, két alelnököt választottak. Kapuváron báró Berg Gusztávot, Csornán Serman Jánost. A takarékpénztár jogi és törvénykezési ügyeinek intézésére Pongrátz Sándor uradalmi ügyvédet (Kapuvár) és Kiss Kálmán ügyvédet (Csorna) választották. Határozat született a módosított alapszabály felterjesztésérõl, és arról, hogy a gyors lebonyolítás érdekében az igazgatóság Sugár Sándort bízza meg a minisztériumban esetleg felmerülõ újabb módosítások megfogalmazásának jóváhagyásával. Az üzleti rend pontos kidolgozására 4 tagú választmányt küldtek ki (Serman János, Kiss Kálmán, Biringer Mátyás, Medgyesi Antal). Ekkor határoztak a fõkönyvelõ fizetésérõl (1.200 forint + jutalék) és a két alkönyvelõ javadalmazásáról (csornai 700 forint + jutalék, kapuvárié egyelõre meghatározatlan).
Az elsõ igazgatósági ülésig a részvények után befolyt összeget Sugár a soproni és a szombathelyi leszámítoló bankokban helyezte el.
Az elsõ igazgatósági ülésen döntöttek a szükséges technikai feltételek biztosításáról is. (Egy-egy "Vertheim Cassa" beszerzésérõl a két intézmény részére, a kapuvári épülethez olcsó építõanyag megszerzésérõl, mely anyagot herceg Eszterházy Miklós bocsátotta rendelkezésükre, Simon Vince pedig a csornai épület megépítéséig a prépostság helyiségeibõl engedett át egyet.)
Az ülés jegyzõkönyve megörökítette az elsõ kölcsönt kérõ nevét is. Appfel Kálmán 7.000 forintot kért négy és fél hónapra, szállóváltóra, 8 %-os kamattal, Wittman Márton és Biringer Mátyás kezessége mellett.(8)

Szervezet, igazgatás

A takarékpénztár ügyeit két testület, a közgyûlés és az igazgatóság intézte.(9) A részvényesek összességét a közgyûlés képviselte. Rendes ülését általában évente egyszer, legkésõbb május végéig tartották rendszerint Kapuvárott (késõbb felváltva a két városban). Rendkívüli közgyûlést a részvénytõkének 10 %-át képviselõ részvényesek írásbeli folyamodványa alapján, 8 napon belül hívták össze(10) (pl. gyors intézkedést kívánó ügyekben, halálesetben). Az igazgatóság minden közgyûlést legalább háromszor, egy "olvasott napilapban" köteles volt közhírré tenni.(11)
A közgyûlés határozatait szótöbbséggel hozta, kivéve, ha az alapszabályok megváltoztatásáról döntött (ekkor a jelenlévõ részvényesek 3/4-ének szavazata volt szükséges), illetve a társulat feloszlatásáról határozott (ekkor a részvénytõke legalább 3/4-ét birtokló részvényesek szavazata döntött). A közgyûlésen minden részvény egy-egy szavazatra jogosított.(12) A távollévõ részvényesek meghatalmazott, szavazatképes részvényes útján képviseltethették magukat.(13)
A közgyûlés napirendjeinek tárgyalási sorrendje leggyakrabban a következõ volt:
1. Az üzleti jelentés és a mérleg elõterjesztése
2. A számvizsgáló bizottság jelentése és ez alapján a "felmentvény" megadása az igazgatóság részére
3. A nyereség felosztása
4. Az igazgatósági tagok megválasztása
5. A felügyelõ bizottság megválasztása
6. Egyéb indítványok
7. Hitelesítés
Az intézmény irányítását a 12-20 tagból álló igazgatóság végezte.(14) Tagjait a szavazatképes részvényesek közül 3 évre választotta meg a közgyûlés. A 3 év lejártával - a rendes közgyûlés napján - az igazgatósági tagok harmada (sorshúzás útján!) kilépett.(15) A kilépõket újraválaszthatták, ami általában meg is történt.
Az igazgatósági tagoknak hivataloskodásuk idejére 10 részvényt kellett letenniük az intézet pénztárába, melyet e három év alatt sem kölcsönnel terhelni, sem pedig eladni nem volt szabad.(16)
Az igazgatóság jogai:
- a hivatalnokok felfogadása és elbocsátása
- az üzletvezetést szolgáló utasítások, tervek kidolgozása
- felügyelet az üzlet folyamatára
- a betett tõke értékesítése(17)
Az intézetek ellenõrzésének jogköre a felügyelõ bizottságot illette meg. Tagjai: két rendes + egy póttag, majd három + egy. Õket is 3 évre választották.
Az elnököt és a két helyettest az igazgatóság választotta egy évre saját tagjai közül.(18)
A tiszta nyereségbõl az igazgatóság és a felügyelõ bizottság 10 % jutalékot kapott.(19)

Az elsõ évek és az 1873-as gazdasági válság (1872-1878)

A takarékpénztár üzletszerû mûködése (az 1872. május 16-i alakuló közgyûlést követõen) 1872. július 17-én vette kezdetét. Az 1873-as válság elõszele már érezhetõ volt, sokan tartózkodtak belépni a tagok sorába, az igazgatóság kénytelen volt a heti befizetések után járó kamatot 5 %-ról 6 %-ra felemelni.(20)
Az 1872. év õszén nézett szembe az intézet az elsõ komoly problémával. A növekvõ nehézségek következtében a kapuvári (központi) osztálynál felmerült az igény, hogy a csornai osztály pénztárából tegyenek át a fõpénztárba egy 7-8.000 forint körüli összeget. A kérés indokoltnak látszott, hiszen ha a társaság központi pénztára fizetésképtelenséget jelent be, az lényegében az egész intézmény mûködésének végét jelenti.
A Kiss Kálmán alelnök vezetésével összeült csornai igazgatósági tagok azonban - hosszas vita után - elutasították a javaslatot. Arra hivatkoztak, hogy ilyen összeg "elvesztése" szinte azonnal megbénítja a csornai osztály mûködését. Augusztus folyamán a csornai fiók összesen 7.500 forintnyi jelzálogkölcsönt szavazott meg, és ennek kifizetése esetén "a pénztár úgyis annyira igénybe van véve", hogy a maradék összeg "a folyószámlabetéteket már nem fedezi".(21) A pénztári összeg több mint 2/3-át (13.300 forintot) folyószámlára tették be a tagok, ennek kivétele a nehéz helyzetben bármikor várható volt.
A következõ év tavaszán már a két fiók közötti fúzió lehetõsége is szóba került, de a tényleges egyesítésre nem került sor. Ugyanekkor határoztak egy külön segélyegylet létrehozásáról (augusztus 1-tõl), amelynek vezetésére évi 600 forint fizetéssel kerestek alkalmas személyt. A csornai fiók forgalmának növekedése miatt két új igazgatósági tag megválasztására is sor került Szegleti Antal káplán és Frankl Sándor kereskedõ és malomtulajdonos személyében.(22)
Az 1873. május 9-i bécsi krach a vidéki pénzintézetek közül fõleg a soproniakat érintette. Ott 5 társaság is megbukott, a többiek is csak hitelsegélyegyletektõl kapott kölcsönöknek köszönhették fennmaradásukat. A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár is csak azért maradhatott fenn, mert Sugár Sándor közvetítésével érintkezésbe lépett Eszterházy herceg zárgondnokságával, és sikerült egy 30.000 forintos, 7 1/2 %-os kamatra kapott "kölcsönbetétet" szereznie, így a rossz termés okozta általános pénzhiány miatt kölcsönért folyamodók igényeinek megfelelhetett.(23)
1874. március 31-én került sor az elsõ rendes közgyûlésre, amelyen 24 részvényes 654 részvénnyel vett részt. Az elsõ két év mérleg kimutatásán kívül személyi változások elfogadásáról határoztak.(24)
A következõ év eseményeibõl két dolog emelhetõ ki. Egyrészt ekkor határoztak a kapuvári takarékpénztári épület megépítésérõl, másrészt ekkor lépett be az intézet az "Országos Pénzintézetek Congresszusába".(25)
Az egyik legjelentõsebb változás a takarékpénztár mûködésének elsõ éveiben 1877-ben történt. Az újonnan megjelent ún. uzsoratörvény értelmében a betétek 6 %-nál magasabb kamatúak nem lehettek, és az eddigiek, ha magasabbak voltak ennél, május 1-tõl csak 6 %-ot kamatozhattak.(26) A megfelelõ intézkedésekre Kiss Kálmán alelnök vezetésével 5 tagú bizottságot választottak. A bizottság 5 nap múlva már kész tervekkel állhatott az igazgatósági tagok elé. Mivel elképzelhetõ volt, hogy az ügyfelek a rendelet életbelépése elõtt (még a magas, 7-8 %-os kamatozású) betéteket kiveszik, és így nehéz helyzetbe hozhatják a takarékpénztárat - várható volt 230.000 forint kivétele -, ezért már március 20-tól 6 %-ra szállították le a kamatokat.(27)
1878. február 23-24. éjszaka nem várt esemény történt a csornai fiók helyiségében. E szobát még az alakuló igazgatósági ülésen ajánlotta fel Simon Vince prépost. Az ajánlat értelmében - amíg alkalmasabbat nem találnak - a prépostság szobáinak egyikét használhatja a takarékpénztár. Az említett éjjel történt betörésrõl Mayer Lajos királyi járásbíró, mint vizsgálóbíró és Hannibál Jenõ szolgabíró, mint a csornai járás rendõrfõnöke által felvett jegyzõkönyvbõl értesülhetünk. A jegyzõkönyv szerint "a tettesek a csornai plébánia kertjének az ún. Sváb utcára szolgáló ... kerítésén másztak be, ... innét a plébánia és a prépostsági kert között lévõ alacsony téglafalon áthágva a prépostsági baromfiudvarba léptek át". Elõször az ajtónál próbáltak behatolni, majd az egyik ablak rácsát feszítették fel. Több szobába is bejutottak, míg végül a pénztári szoba folyosóra nyíló befalazott ajtaját bontották fel, de a szobában lévõ pénztárat felnyitni nem tudták. A jegyzõkönyv szerint a betörõk helyismerettel, kõmûves és lakatos ismeretekkel rendelkeztek.(28) Ennél többet valószínûleg késõbb sem tudtak meg a nyomozó szervek.

Üzletmenet

A takarékpénztár történetében az elsõ osztalékot 1874-ben fizették ki. Az 1872-73-as évek tiszta nyeresége 25.450 forint 85 krajcárt tett ki, ebbõl a különbözõ levonások után 20.129 forint 85 krajcár maradt. De tekintettel az 1873-as válság miatti viszonyokra, az igazgatóság javaslatára az 1873. évi szelvényeket 9 forinttal (összesen 18.000 forint) lehetett beváltani, a fennmaradó 2129 forint 85 krajcárt a tartaléktõke kiegészítésére fordították. 258 forint 22 krajcárt pedig különbözõ humánus célokra fizettek ki (elsõsorban iskolák és szegények támogatására).(29)

Személyi változások

Az elsõ éveket Simon Vince prépost irányítása alatt élte meg a takarékpénztár. Az intézet gazdasági tevékenységében nem vállalt aktív szerepet, de szinte minden közgyûlésen és igazgatósági ülésen részt vett, a közéltben pedig sok támogatót szerzett a takarékpénztárnak. 1878. február 25-én kelt levelében elõrehaladott korára és csornai lakhelyére történt hivatkozással lemondott, maga helyett báró Berg Gusztávot ajánlva.(30)
Az addigi I. alelnök Berg 1878. május 17-én foglalta el az elnöki széket, Simon Vincét pedig ugyanakkor tiszteletbeli elnökké választották.(31) A II. alelnöki tisztet az említett idõszakban két személy is betöltötte. 1872. május 16-tól június 6-ig Serman János, majd 1872. július 6-tól 1878. május 17-ig Kiss Kálmán.
Az igazgatóságban csak egyetlen személyi változás történt még (Szegleti és Frank megválasztásán kívül) Pongrácz Sándor lemondása után a kismartoni Wemmer Imrét választották meg.(32)
A felügyelõ bizottság vezetését egy jelentõs személyiség, Laky Demeter csornai premontrei kanonok látta el. Õ, Simon Vincével egyidõben, 1878. február 25-én kérte felmentését a tisztségbõl.

Tisztviselõk és javadalmazásuk

Az 1878-ig tartó idõszakból (egyetlen kivételtõl eltekintve) nem találtam feljegyzést a tisztviselõk személyérõl. Mindössze annyit sikerült megállapítani, hogy a tiszta nyereségbõl a tisztviselõk javadalmazására fordítandó 5 %-ot 1874-ben a következõképpen osztották fel:
Könyvelõnek 500 forint
Pénztárnoknak 400 forint
Egy hivatalnak - javadalmazási alapra 100 forint
A kapuvári szolgának 46,20 forint
A csornai szolgának 23,18 forint(33)
A korszak fizetésemelése Szeitl Ferenc csornai pénztárnok személyét érintette. Fizetését évi 200 forinttal emelték fel 1877. március 15-én, hogy Szeitl jegyzõi segédet tudjon fogadni, s így a takarékpénztári teendõket, a szükséges nyilvántartási jegyzékeket és levelezéseket el tudja végezni.(34)


Jegyzetek:

(1) Soproni Levéltár XI/234. Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár. Közgyûlési jegyzõkönyv (= Kgy.jk.) 1872. máj. 16.
(2) A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár Alapszabályai (= Asz.) 1. §.
(3) Uo. 4. §.
(4) Uo. 1. §.
(5) Uo. 3. §.
(6) Uo. 1. §.
(7) Uo.
(8) Soproni Levéltár XI/234. Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár. Igazgatósági jegyzõkönyvek (= Ig.jk.) 1872. május 16.
(9) Asz. 15. §.
(10) Uo. 16. §.
(11) Uo. 17. §.
(12) Uo. 18. §.
(13) Uo. 20. §.
(14) Uo. 23. §.
(15) Uo. 24. §.
(16) Uo. 26. §.
(17) Uo. 27. §.
(18) Uo. 29. §.
(19) Uo. 33. §.
(20) Ig.jk. 1872. júl. 6.
(21) Uo. 1872. szept. 1.
(22) Uo. 1873. ápr. 22.
(23) Uo. 1873. aug. 10.
(24) Kgy.jk. 1874. márc. 31.
(25) Ig.jk. 1875. febr. 4.
(26) Uo. 1877. márc. 15.
(27) Uo. 1877. márc. 20.
(28) Uo. 1877. febr. 25.
(29) Uo. 1874. febr. 2.
(30) Simon Vince 1878. febr. 25-én kelt levele = Ig.jk.
(31) Ig.jk. 1878. máj. 17.
(32) Kgy.jk. 1875. márc. 18.
(33) Ig.jk. 1874. júl. 12.
(34) Uo. 1877. márc. 15.