Pataki Eszter:
Hõsök emlékezete


Nem csupán a 19., de a 20., 21. században is hûen õrzi Magyarország nemzeti hõseinek emlékét. Azokban az idõkben, mikor a hazafiság és a magyar öntudat nem erény, hanem bûn volt, az emlékeihez, nemzeti identitásához hû magyar ember akkor is megtalálta a módot arra, hogy a hõsök emlékezetét õrzõ tüzet kihunyni ne hagyja. Nagyon jó példa erre, mit a csornai polgárok igazolnak, hogy a 70-es években a csornai Széchenyi István Általános Iskola (akkor Bodnár Alajos Ált. Isk.) úttörõcsapatának névadója Kmety György volt. A tábornokról utcát neveztek el, s ugyanebben az utcában emléktáblát is avattak tiszteletére. Ezekben az években már felvetõdött az igény egy, a csornai csata emlékét õrzõ társaság létrehozására. Azonban erre lehetõség nem nyílt, egyre csak tervezgetni lehetett. A rendszerváltással aztán új távlatok nyíltak, s a terv megvalósítást nyerhetett. 1997-ben, bonyolult és hosszadalmas engedélyeztetési eljárások után létrejött a csornai Kmety György Társaság.

A Kmety György társaság

1997. február 28-án, a 14 alapító tag jelenlétében megtörtént a Kmety György Társaság alakuló ülése. A cégbírósági bejegyzés hónapokig tartott, míg végre 1997. december 2-án megérkezett a mûködést engedélyezõ levél. A társaság létrejöttét Csorna és a környék lakossága örömmel vette tudomásul, s az újságok is azonnal tudósítottak róla.
Mivel én is tudtam a társaság létezésérõl, mûködését figyelemmel kísérhettem, ezért miután a csornai csata eseményeit alaposan megismertem, felkerestem Kálmán Gyulát, a Kmety György Társaság elnökét. Kálmán Gyula felkérésemet egy rövid interjúra elfogadta, s örömmel válaszolt kérdéseimre.
Megtudhattam, hogy a társaság létrehozásának célja a névadó parancsnok emlékének megóvása, valamint egy köztéri szobor felállítása volt. Terveik közé sorolták még Kmety György hamvainak hazahozatalát Londonból, valamint életrajzának helyi kiadvány formájában való megjelentetését is.
Az egyesületi alapszabályban célként megjelölték a csornai és rábaközi 1848-1849-es emlékhelyek megismertetését, állaguk megóvását, figyelemmel kísérését, "a helyi és környékbeli '48-as hagyományok még föllelhetõ értékeinek" felkutatását, valamint az aktív együttmûködés kiépítését intézményekkel és társadalmi szervezetekkel. Természetesen, amint az az egyesület jellegébõl is adódik, általánosan elérendõ céljuknak tekintik a bekapcsolódást a csornai szellemi - társadalmi életbe, valamint a nemzeti azonosságtudat erõsítését. Mindezeket emlékülések, elõadások, kiállítások, túrák szervezése révén kívánják elérni.

A szoborállítás nagy kihívásnak bizonyult, amelynek sikerült megfelelni. Az avatóünnepséget 1999. június 13-án, a csornai csata 150. évfordulóján tartották meg. A szobrot, mely a világ elsõ köztéri Kmety György szobra, egész napos ünnepség keretében adták át, melyen megjelent Ender Arat, Törökország budapesti nagykövete is. (Ugyanis Kmety, miután Magyarországból menekülnie kellett, mint oly sok társa, õ is Törökországban talált menedéket, ahol a krími háború idején Ismail Pasa néven Törökország mellett harcolt, s a háború befejeztével megkapta a legmagasabb török katonai kitüntetést, a Medzsir-érdemjelet, s késõbb Kars várának védelménél tüntette ki agát.) Megemlítésre méltónak találom, hogy az ünnepség kezdetére érkezett meg a csornai Széchenyi István Ált. Isk. váltófutóinak csapata, akik Pákozdtól Csornáig váltófutásban tették meg a több mint 170 kilométeres utat.

Kmety György mellszobra - Csorna, Szent István tér. Készítette: Domonkos Béla érdi szobrászmûvész

Kálmán Gyula, mint a Kmety György Társaság elnöke elmondta, a közeljövõben, bár számos megvalósítatlan elképzelésük van, anyagi okok miatt hasonlóan nagyszabású tervek kivitelezését nem tervezik.
Az immár hagyománnyá vált június 13-i megemlékezést természetesen megtartják, és e mellett kisebb gyûlésekkel, elõadások tartásával igyekeznek a '49-es események emlékét ápolni.

Hõsök a köztudatban

Azzal a céllal, hogy megtudhassam, hogy milyen ismeretekkel bírnak a mai csornaiak, és a Csornán tanuló diákok, két kérdõíves vizsgálatot készítettem elõ.
Az elsõ kérdõívet a lakosság megkérdezésére szántam, ezért a módszeren belül a feleletválasztós fajta mellett döntöttem. Ezt az indokolja, hogy megfelelõen irányítani szerettem volna az emberek gondolatait, akik a lapot kitöltik, másfelõl ugyanúgy, ahogy a túl hosszú, úgy a nyitott kérdés is riasztja az embereket. A feleletválasztás mellett egy negyedik, nyitott kérdést is szerepeltettem a lapon, amely felsorolás jellegû. A megfogalmazásnál ügyeltem arra, hogy a kérdés egyszerû, egyértelmû, könnyen érthetõ legyen.
Természetesen, mikor a kérdõívet összeállítottam, megformálódott bennem egy hipotézis az eredmények tekintetében. Az elsõ és második kérdésre, tekintettel egyszerûségükre, kb. 90%-os arányban helyes válaszokat vártam. A harmadik kérdésnél számítottam a nagyobb hibaszázalékra, hiszen szándékosan közismert neveket jelöltem meg válaszlehetõségként. A negyedik, nyitott kérdésnél azzal a szándékkal nem adtam meg lehetséges válaszokat, mert véleményem szerint ez a pont az, ahol le lehet mérni a válaszadó viszonyulását a témához.

A kérdések a következõk voltak:

1./ Melyik háború része volt a csornai csata?
A, 1848-1849-es szabadságharc
B, I. világháború
C, II. világháború
2./ Mely nemzetek harcoltak egymás ellen?
A, magyar-német
B, magyar-osztrák
C, magyar-szovjet
3./ Ki vezette az ütközetben a magyar sereget?
A, Bem József
B, Kmety György
C, Franz Wyss
4./ Hol találhatók a városban a csornai csata emlékhelyei?

Lássuk tehát az eredményeket!
Kitöltött kérdõívek száma

tanuló
dolgozó
70
30
összesen
100

A kérdõívek kitöltetésénél nem a nemek, hanem a foglalkozások arányára ügyeltem. Foglalkozás szerint tanulókat és dolgozó felnõtteket különböztettem meg. Ezt azért tettem, mert különösen az ifjúság tájékozottságára voltam kíváncsi, s ehhez kapcsolódik másik vizsgálatom is.

1. kérdés
2. kérdés
3. kérdés
helyes válaszok száma:
98
96
78
helytelen válaszok száma:
2
4
22

 

1. kérdés
2. kérdés
3. kérdés
helyes válaszok aránya:
98 %
96 %
78 %
helytelen válaszok aránya:
2 %
4 %
22 %

 

 
15-22 éves válaszadók
(tanulók)
22-60 éves válaszadó
(dolgozók)
helyes válaszok aránya:
66,4 %
100 %
helytelen válaszok aránya:
33,6 %
0 %


Az összesített adatokból kitûnik, hogy helyesen ítéltem meg a kérdések nehézségét. Az elsõ két kérdésre adott helyes válaszok aránya meglepõen magas. A harmadik kérdés már nagyobb fejtörést okozott, ami annak tudható be, hogy ez már nem annyira általános kérdés, valamint zavaró lehetett a másik két igen híres név is, melyek közül ráadásul Franz Wyss neve szorosan kötõdik az ütközethez, hisz az ellenséges csapatokat õ vezette, s a csornai temetõben nyugszik.
Számomra meglepõ módon alakult az a táblázat, mely a helyes válaszok arányát foglalkozás szerinti megoszlásban mutatja. Ebben az esetben nem találkoztak várakozásaim az eredménnyel. Mindenféleképpen számítottam volna 10% körüli hibás válaszra a dolgozók között is, viszont a tanulók tájékozottsága korántsem olyan nagy mértékû, mint amilyent vártam.

A negyedik kérdés a csornai csata emlékhelyeire kérdez rá. Nyílt kérdéstípust alkalmaztam, mert a megadott válaszok túlságosan befolyásoló hatásúak lettek volna. Arra voltam ugyanis kíváncsi, mennyire járnak nyitott szemmel lakhelyükön- iskolájuk városában- az emberek. Tisztelik-e annyira elõdeiket, hogy fejet hajtsanak emlékmûveik elõtt?
Az alábbiak lettek volna a felsorolandó helyek, s ennyien emlékeztek rájuk:

Kmety György emléktábla (Kmety György u.)
44 %
Beer-féle ágyúgolyós ház (Soproni út)
44 %
Kmety György szobra (Szt. István tér)
35 %
Szt. Antal temetõ - konkrét sír említése nélkül
54 %
Szt. Antal temetõ - Franz Wyss sírja
4 %
Premontrei rendház fala (Múzeum)
8 %

A legrégebbi, s talán ezért leginkább közismert emlékhelyek közé a Kmety György emléktábla és a soproni úti ágyúgolyós ház tartozik. A válaszadók több mint fele tudott általánosságban a temetõrõl, ahol emlékhelyek találhatók, de a konkrét helyeket (Franz Wyss sírja, Névtelen Hõsök emlékmûve) csak 4 ember tudta megnevezni. Kmety György szobra 1999-ben került átadásra, s a Szt. István téren, a belváros peremén áll. Talán ez lehet az oka, hogy keveseknek jutott eszébe.

Vizsgálatom második, kisebb részét az a felmérés alkotja, melynek során azt igyekeztem megtudni, milyen módon és mélységben szerepel a csornai csata a város általános és középiskoláinak tananyagában. Ennek kiderítése érdekében készítettem rövid tananyag-kijelölõ jellegû kérdõívet, mellyel négy csornai iskola igazgatóit, illetve történelem tanárait kerestem fel. (Lásd az 1. sz. mellékletet.) A következõ iskolákban jártam: II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, Hunyadi János Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, Csukás Zoltán Mezõgazdasági Szakközépiskola. Mind a négy helyen lelkesen fogadtak és szívesen álltak rendelkezésemre a szaktanárok.
A felmérés alapján megállapíthatom, hogy mind a négy iskolában szerepel a történelem tananyagon belül a csornai ütközet. Mind az általános, mind a középiskolákban külön órában tanulnak a csatáról, sõt, s Hunyadi János Gimnáziumban 2-3 helytörténeti órát szánnak az esemény tárgyalására, s a Széchenyi István Ált. Iskolához hasonlóan tanulmányi sétára is sort kerítenek, melynek keretében megtekintik az emlékhelyeket. Mindegyik iskolában minimum tananyagként szerepel a csata évszáma napra pontosan, Kmety György és Franz Wyss neve, a csata elõzményei és lefolyása, a két középiskolában a következmények is. Kiemelésre méltónak tartom, hogy a gimnáziumban az idei évtõl érettségi tétel a csornai csata.
Nem kell aggódnunk tehát. Gondos nevelõ, tanító kezek irányítják az ifjúságot, tanítják õket visszatekinteni, a múltat látni, s a látottakat emlékezetükben megõrizni.

Összegzés

Végezetül bizton megállapítható, hogy a csornai ütközetben mind a magyar, mind az osztrák katonák bátran harcoltak, helyzetükhöz, körülményeikhez mérten is komoly teljesítményt nyújtottak. A többórás menetelés után kimerülten rohamozó honvédõ csapatok gyakorlatilag néhány óra leforgása alatt birtokba vették a községet. Ugyanakkor Franz Wyss és katonái is megérdemlik az elismerést. Az osztrák hadtestek egyenrangú ellenfelei voltak a magyaroknak.
Beláthatjuk, hogy mivel az 1848-49-es szabadságharcnak ez az egyik utolsó gyõztes csatája, s a benne harcoló katonák, nemzetiségre való tekintet nélkül, csupán hõsiességükért is, méltók az utókor emlékezetére és csodálatára.
S mint a kutatásaim eredményeibõl kitûnik, a ma élõ csornaiak és rábaköziek hûen ápolják a hõsök emlékét, s büszkén tekintenek vissza városuk dicsõséges múltjára. Nem volt tehát hiábavaló a sok erõfeszítés sem a rég-, sem a közelmúltban. Megérte a sok anyagi, szellemi áldozat, amiért köszönettel tartozunk a Kmety György Társaságnak és az õket támogatóknak. Csorna polgárai és a városban tanuló diákok szinte kivétel nélkül hallottak már a csornai csatáról.
Az 1848-49-es megemlékezéseken való tömeges részvétel mutatja, hogy lelkesen és hálásan emlékeznek a honvédekre, akik városukat híressé és a többi város közül kiemelkedõvé tették.

Tájékozottságukat kellõképpen lemérhettük a kérdõívek válaszait elemezve. S a városban mûködõ iskolákban végzett vizsgálódásom arra enged következtetni, hogy a tájékozottsági mutatók pozitív változáson fognak átesni, hisz mindegyik iskolában tananyagként szerepel az ütközet, sõt a gimnáziumban érettségei tétel is. S ha ehhez még hozzájárul a Kmety György Társaság áldozatos munkája, akkor jogosan bizakodhatunk benne, hogy a felnövekvõ nemzedékek sem fogják elfeledni a Rábaköz hõseit.

 

"Ne feledd a tért, ahol elestek õk,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el õk, fajtánk hû férfiai, az a föld
szent ügy hõs-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám temiattad -
érted is hulltak el õk:
terül az bárhol a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.

Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledõlt!
Míg nem feleded:

nem nyugszanak õk. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant.
Új hont érlel a föld."

/ Illyés Gyula: Ne feledd a tért… /

 

 

1. sz. melléklet

A csornai csata az általános iskolás tananyagban

II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola - Csorna

Évfolyam:
Tantárgy
Témakör:
Tananyag:
Óraszám:
Adatok:
- évszám:
- nevek:

- események:


- kiegészítõ anyag, olvasmányok:

 

Szaktanár:

PH