Polgár Tamás:
Az 1848-as országgyûlési választások csornai választókerületének margójára
(1)


Az 1848. évi áprilisi törvénycikkek megszületésével - sok más polgári vívmány elfogadása mellett - lehetõség nyílott az elsõ népképviseleti választások megtartására. Sopron vármegye hat választókerülete közül az egyik választókerület fõhelyének Csornát jelölték ki. E dolgozatban részletesen nem térek ki a megyei választásokra, így a csornai választásra sem, hiszen a közölt dokumentumok inkább a választást megelõzõ eseményekkel kapcsolatosak. (2)
Az országgyûlést Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. július 2-ra hívta össze. A választásokat elõkészítõ és lebonyolító Középponti Választmány - június 19-én - a választói összeírások elbírálása után az országgyûlési választásokat június 27-re tûzte ki a megye hat választókerületében.

E két idõpont között indult el a csornai választókerületben a csornai lakosok részérõl egy figyelemre méltó mozgalom. A csornai lakosok a csornai prépostszeri és hercegszeri bírók aláírásával egy kiáltványt adtak ki, melyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a választók országgyûlési követnek a nemesi jelöltek helyett nem nemest válasszanak. (1. dokumentum) Az ilyen fajta nemes és nem nemes közti ellentétre kevés példát találunk az országgyûlési választások esetében. Fõként nemzetiségi vidékeken történtek hasonló esetek, ahol a magyar nemeseket próbálták megakadályozni a követté való választástól más nemzetiségû polgárok. (3)
A választópolgárok jelöltje Bohár Mihály, Bohár Balázs csornai jegyzõ testvére volt. Bohár Mihályról csak annyit tudunk, hogy a választói névjegyzékbe 100 ezüstforintot meghaladó jövedelme alapján került be a hercegszeri választók közé. (4) A felhívás több érvet is hoz a nem nemes országgyûlési követ mellett. A képviselõ megválasztásához nem lett volna elég csak a csornaiak szavazata, ezért a kiáltványt másolatban más községeknek is megküldték, de e mellett a csornai választók képviselõi személyesen is meglátogatták a községeket. (5)
A dolog horderejét mutatja, hogy Chapó József szolgabíró és Chapó Imre fõszolgabíró is kivizsgálta az esetet, amit õk lázításnak minõsítettek. (6) Chapó József nagy valószínûséggel Chapó Imrének tette meg jelentését. (2. dokumentum) A fõszolgabíró személyes helyszínelése után az Állandó Bizottmányt július 3-án értesítette. (3. dokumentum)
A jelentésekbõl kiderül, hogy a csornaiak által meglátogatott községek (Bágyog és Szovát) nem írták alá a kiáltványt és fenntartották maguknak a szabad választás jogát. A hatóságok a másolatok összegyûjtésével és felvilágosító tevékenységgel - lehet, hogy fenyegetéssel is - próbálták a községeket jobb belátásra bírni. A fõszolgabíró csornai látogatásakor a csornaiak, néhány hercegszeri választó kivételével kinyilvánították, hogy a kiáltvánnyal nem értenek egyet és megszületése akaratuk ellenére történt. Nem kizárt, hogy a csornai lakosok "visszavonulása" esetleg a fõszolgabírói ráhatásnak köszönhetõ.

A június 27-i választás megerõsítette a községek viszonyulását a kiáltványhoz. A választás során Bohár Mihály csak egy szavazatot kapott. A képviselõi mandátumot Csupor Gábor szerezte meg. (7) Itt kell megjegyezni, hogy Sopron megye hat képviselõje közül 5 nemesi, egy polgári származású követ volt.
A július 3-i Állandó Bizottmányi ülésen eljárást indítottak Bohár Balázs jegyzõ ellen. (8) Az eljárás alapját az képezte, hogy a jegyzõ a csornai lakosok nevében adott ki egy olyan kiáltványt, mellyel a polgárok nem azonosultak. A dolgok kivizsgálása egészen 1849. februárjáig elhúzódott. A február 13-i közgyûlésen Bohár Balázs halála (9) miatt az ügy elévülését nyilvánította ki a testület. (10)

A közlésre kerülõ dokumentumok Hermann Róbert forrásközlési elveit követik. (11) A szöveget a jelenlegi központozási szabályok szerint, az igekötõk összevonásával adjuk közzé. A szövegben a kettõzött betûket (tt,jj,) nem rövidítettük, eredeti formában hagytuk meg. A teljes szövegû közlés során a szavak tájnyelvi alakjain sem változtattunk.


Dokumentum

1.
Csorna, 1848. június 19.
A csornai választók felhívása a csornai választókerület nem nemes
képviselõjének megválasztására.

Békesség az Olvasóknak!
Az országgyûlési követ választásrul!

1. Az 1848-ik évi országgyûlési törvényeknek 5-ik czikkje és 27-ik§-a szerint, minden választónak szabad megnevezni azt, kit akarna követül az országgyûlésre küldetni, valamennyi választók közül.
2. Ugyan azon törvénynek 29-ik §-a azt tartalmazza, hogy senkit akadályozni nem lehet, annak megnevezésében, akit követnek akar választani.
3. Kik a választásnál jelen vannak azokat mind lehet egyenként követnek választani hamár 24 esztendõs a választandó, lehet tehát követ egy minister, fõispán, alispán, fõ, és alszolgabíró, eskütt, jegyzõ, város és falubírája, jegyzõje, vagy akármellyik polgára.
4. Nincs többé különbség nemes és nem nemes és mindegy, csak a többség bizodalmát bírja, és ez által választassék.
5. Az lesz tehát követ, akit a többség annak választ.
6. A csornai kerületben az öszveírott választók közül két annyi a nem nemes. mint a nemes, tehát a választás csak úgy lesz igazságos, ha a nem nemes választók közül lesz a követ.
- hiszen a többség határoz, a többség pedig nem nemes, tehát mért adja a többség oda a jussát a kisebb számnak, mint nemeseknek, kik úgyis eddig mind együtt tartottak, s lehetõleg most is együtt tartani fognak.
7. De szükséges is elkerülhetetlen, hogy ezúttal nem nemes legyen a követ, mert még olly sok elintézni való van, miben a felszabadított polgárokat védelmezni kell, - illyenek például - a megszüntetett úrbérül, kilenczedbül és tizedbül eredõ bajjok, a föld, rét, legelõ faizási viszonyok, az eddig úgy nevezett földesurakkal, az adónak, a nemes, és nem nemes polgárokrai egyaránti kivetése, illyen az õrseregbéli szolgálat rendezése, a közönséges vám fizetés, végre a közös teher viselés, s ennek mindenkire eggyarányos kiosztása.
1. Szükséges hogy nem nemes is legyen a követ, mert a szabadságrul szóló törvény, csak ideiglenes, tehát a nemesség hogy magán segíttsen, - a szabadságot, ha talán meg nem is gátolja, de bizonyossan, amennyire csak lehet, korlátolni fogja, élni kell tehát ez alkalommal a szabadsággal, hogy ez megerõsíttessék, és el ne vesszék, szükséges a törvényt életben léptetni, hogy megtarthassuk.
9. Szükséges, hogy nem nemes is legyen a követ, mert a nemeseket mostanyi veszteségök is kiszti (12) arra, hogy a volt jobbágyok ellen azt, mit még megmenthetnek, - megmencsék.
10. Szükséges, hogy nem nemes is legyen a követ, mert csak ez eszközölheti ki, hogy a nem nemesek is megválasztassanak megyei tiszteknek, legyenek alispányok, fõ és szolga- bírák, hogy a nem nemeseknek ügyeit, nem nemes bírák is ítéljék el, - soha sem hagyta magát a nemes bíró által megítéltetni, hanem bírájának is nemesnek kellett lenni, - mért ítéljen tehát a nem nemes felett, csupán a nemes, ha már a szabadság egyenlõre van kimondva, - legyen a nemesnek nemes bírája, legyen a nem nemesnek, nem nemes bírája is , ez az igazság így van mindenhol a világon.
11. Szükséges, hogy nem nemes is legyen követ, mert a közös teherviselés, az egyenlõ szabadság úgy hozza magával, hogy a nemes és nem nemesek közt minden egyarányos legyen, - lesznek nemes Sopron megyében nemes követek, legyenek nem nemesek is, máslép maga ezen környülmény szemre hányásokra és zavarokra vezethet.
12. Sopron megye eddig mindég két követet küldött az országgyûlésre, - most hatot küld, valjon nem félõs lehet é? ha mind a hat nemes és megyei tisztember lesz hogy a polgárok szabadságát megnyirbálják, s a helyett, hogy eddig két követ volt, - nem elég e ha most négy nemes megy és két vagy legalább egy nem nemes is lesz velök.
13. Meg mutatták a nemesek mindenkor, hogy a volt jobbágynak és nem nemesnek soha semmit nem engednek, - elõttünk a példa, - megvan a törvény már több évek óta, hogy nem nemes is lehet a megyében még fõispán is, - valjon megválasztottak e a nemesek csak eggy nem nemest csak szolgabírónak, - mért választunk tehát mi nemest képviselõnknek, mikor a nemes, csak a nemeseknek képit viseli, - kiosztatott a volt jobbágyok számára ideiglenessen a szabadságnak házhelye, erre minél elõbb építeni kell, és pedig erõs épületet kell ra(á) tenni, hogy soha többé meg ne roskadjon, és azért most már le kell tenni ezen szabadság épületének talpkövét, - válasszunk nem nemes követet és úgy remélyhettyük, hogy õ maga velünk eggyosztálybéli, mit nem nemes a mi érdekünkben mindent elkövet, ami a szabadság megtartására szükséges, remélyhettyük, hogy mikor földjeink, réteink, legelõink, marháink, erdõink, házaink és kertjeink végett a szomszéd nemesekkel talán bajjunk, és viszálkodásunk leend, akkor, he nem nemes is lesz alispán, fõfelügyelõ, fõ vagy szolgabíró bizonyosan igazságosabban ítéltetik el ügyünk, mintha minden bírák csak egyedül nemesek lesznek.

Mindezeket jól fontolóra véve szükségesnek véltük, hogy kerületünkbéli volt jobbágy polgártársainkal egyet értve ez eránt mi is, -"nemcsak a nemesek" tanácskozzunk és nem elhanyagolva, azon reménytelenül osztott szabadság házhelyének hasznát vegyük, és ne engedjük, hogy azon szabadság házhelyét a nemesség tõlünk újabban elragadhassa, hanem válasszunk tehát a mi kerületünkben "hol legtöbb éspedig két annyi nem nemes létezik , mint nemes" egy nem nemes eggyént képviselõnknek, s mutassuk meg ez ujj élet kezdetén, nyomban mingyárt, hogy a nemesek által magunkat elnyomni. s nyomattatni nem engedjük úgy remélhettjük, hogy jövendõre is, elõbb és hamarébb czélt érhetünk, ha egy akaraton leendünk. - Midõn ez eránt önöket testvérileg felszólítanánk. vélemények közlését ide alá írva alázattal megkérjük. tisztelettel maradván. Csornán június 19-én 1848.
Önöknek tisztelt testvér polgártársai Csornai lakosok közönségessen Csornai választók óhajtyák Bohár Mihál urat követnek.

Csik Marton bíró (13)
Turi Imre bíró (14)

Méltányolva vettük önöknek tisztelt polgártársaink ebbélyi üdvös utasítását, mindent elkövetendünk a czél elérhetése végett.

Takács Imre bíró
Bihár Vince jegyzõ bágyog

(Az irat hátoldalán: bogyoszlói, páli, vághi, szili, szanyi, csanaki, egyedi, szováti, bágyogi, barbacsi, bõsárkányi testvérpolgártársoknak közlés végett - kérettetnek az illetõ tisztelt cz. jegyzõ urak, hogy a bellõl írt követválasztási tárgy eránt, az elõl adottakat a követválasztóknak szívekre kötvén értelmessen megmagyarázzák)

Eredeti tisztázat. SL. Sopron Vármegye Császári Királyi Biztosának iratai. IV. B. 151. 1. d. 331/1849. sz. irat.


2.
Dör, 1848. június 24.
Chapó József szolgabíró jelentése a csornai felhívás községi fogadtatásáról

Alól írt ezennel hitelyesen bizonyéttom, hogy azon izgató és lázéttó modorban írt felszólléttás következtében, melyet a Csornai közönség neve alatt helységrõl helységre hordoztak a Bágyogra és Szovátra folyó hónap 23-án vizsgálat végett kimentem, melly alkalommal ezen utóbbi helységnek elöljárói elöladták, hogy folyó hónap 20-án a herczegszeri úgy szinte a prépostszeri törvény bírák nálok megjelenvén õket felszóllétották, hogy a békövetkezõ országgyûlésre elküldendõ követnek a Csornai kerületbe a fentebb érintett felszólléttásban elöladott okokból bizonyos Bohár Mihály nevezetû egyént válasszák, - ott hagyván egyszersmind nálok párban a felszólléttást is, - õk azonban a helység nevében más ígéretet tenni nem mertek, mint hogy majd azt elõbb a község elébe terjesztendik, - mi végett másnap a községet öszve is hívták. hol azon határozat keletkezett, - hogy majd amidõn a választásra bemennek Csornára, ott más községekkel is tanácskoznak felõle.
Szovátról a fentebb írt csornai elöljárók Bágyogra mentek, hol szinte csak a bírót s egy külket találván oda haza, ezeket szinte a vélek tartásra hívták fel, - felolvasván egyszersmind itt is a lázéttó szellemben írt felszólléttást, - miután azonban a Helység nevében a mint a bíró állétja semmi bizonyost aláírni vagy iratni nem mert azon válasszal eresztették el õket, hogy majd a választáskor ahova a többség nyilatkozik õk is oda csatlakozandnak.
Mirõl teszem ezen hivatalos jelentésemet.

Dör, 1848. június 24.

Chapó József szolgabíró

Eredeti tisztázat. SL. Sopron Vármegye Császári Királyi Biztosának iratai. IV. B. 151. 1. d. 331/1849. sz. irat.


3.
Sopron, 1848. július 3.
Chapó Imre fõszolgabíró jelentése a csornai választókerület ügyérõl az Állandó Bizottmány számára.

Alul írott hivatalosan jelentem, hogy f. é. június 27-i megyében különössen a Csornai választó kerületben tartott követválasztást megelõzõ napokban járásombeli némelly községek részérõl az eránt figyelmeztettem, - hogy Csornai Bencze s Király József és Turi Imre esküttek a Vármegye nevében jött eggy bizonyos s a követválasztásról szóló irományt hordoztak mellynek pártolása és aláírása végett a helységeket felszólították, - azon helységeknek pedig hol az elöljárósággal nem szólhattak egy példány küldetett, - minek következtében vizsgálatot teendõ a helységekbe kimentem és lázításra czélzó iromány hatása eránt nyomozódván - azt tapasztaltam: hogy a községek már maguk a körlevél némelly pontjait helytelennek találván, azt figyelemre nem méltatták, - nehogy azonban a helyszínén a választás alkalmával maguk a csornaiak kiknek nevökben a felhívó iromány kibocsájtatott zavart csináljanak, szükségesnek láttam annak lehetõ veszedelmes következtetése eránt a népet felvilágosítani és már kezemben lévõ eredeti irományt felolvasni õket az eránt kikérdezni: valjon ezen csornai közönséges lakosok nevében Bohár Mihály úr mellett Bohár Balázs jegyzõ által írott és kibocsájtatott iromány a község akaratából vagy tudtával köröztetette, - Mire azok - nehány herczegszeri esküttek kivételével - általánosan rosszalván a levél tartalmát - úgy nyilatkoztak, hogy õk ezen levelet ártalmassnak látják és magukénak nem esmerik, de nem is szándékok Bohár Mihály urat követül megválasztani, sõtt inkább az egész Bohár családtól menekülni óhajtanak.
Mirõl teszem a t. Bizottmányi Ülésnek hivatalos jelentésemet.

Sopron, 1848. július 3.

Chapó Imre fõsz.Bíró

(Az irat hátoldalán: Miután Bohár Balázsra azon vád támad, hogy õ a Csornai közönség nevében és aláírásával egy ollyan felhívást bocsájtott ki, mellyett a nevezett közönség magának el nem ismér, e részben a vizsgálatnak teljesítésére Fiáth János (15), Chapó Imre fõbíró és Ostfy Pál alügyész urak kiküldöttek, kimeríttõ tudósításuk beváratván. Kiadta Roth Sándor helyettes fõjegyzõ (16)
A vádolt Bohár Balázs idõközben meghalálozván az újabb vizsgálat szükségtelenné vált.

Sopron, 1849. február 5. Chapó Imre fõbíró
1849-ik február 13-iki közigazgatás)

Eredeti tisztázat. SL. Sopron Vármegye Császári Királyi Biztosának iratai. IV. B. 151. 1. d. 331/1849. sz. irat.

 


Jegyzetek:

(1) Itt szeretném segítségét megköszönni Dominkovits Péter fõlevéltárosnak, aki a közölt dokumentumokra felhívta figyelmemet és e mellett a közlemény elkészültében is támogatott.
(2) A Sopron megyei és városi választások feldolgozását lásd: Varsányi Péter István: Sopron és Sopron vármegye két választás tükrében. In: Soproni Szemle 47. (1993) 3. sz. p. 193-219.
Polgár Tamás: Sopron vármegye és város elsõ, népképviseleti elv alapján megtartott országgyûlési választása, különös tekintettel a kismartoni választókerület eseményeire. Kézirat. Megjelenés alatta a SSz. 53. (1999) 3. sz-ban.
(3) Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848-1849-ben. Bp., 1963. p. 114-116.
(4) SL IV. 103. c. 7. cs. Sopron vármegye Középponti Választmányának iratai, Választói névjegyzékek, Csornai választókerület választói névjegyzéke.
(5) A kiáltvány szövege másolatban Szany esetében került elõ, mely 14 pontot tartalmaz, de szövege megegyezik az eredeti példánnyal. (Levéltári jelzete megegyezik a közölt dokumentumok jelzetével) Csonka 11 pontot tartalmazó szöveget tartalmaz a Csornai currens könyv. (SL XV/26. Képviselõtestületi jegyzõkönyvek gyûjteménye)
(6) Chapó József az 1845. évi szeptember 11-i tisztújítás folyamán nyert szolgabírói kinevezést a Rábaközi felsõ járásban. (SL IV.A.1.a Sopron Vármegye Közgyûlési jegyzõkönyvei. 3521/1845) Majd Csupor Gábor Rábaközi alsó járási fõszolgabíró lemondása után (1848. június 5.) helyezték át a Rábaközi alsó járás szolgabírói tisztébe 1848. július 12-én (IV. 102. Sopron Vármegye Állandó Bizottmányának jegyzõkönyve a közgyûlési jegyzõkönyvbe belekötve 1851/1848) Chapó Imre 1844. december 16-án nyert kinevezést a Rábaközi alsó járás szolgabírói tisztébe. (Svm. kgy. jkv. 4841/1844) Majd õt léptetik elõre fõszolgabíróvá Csupor Gábor lemondása után 1848. július 12-én. (1851/1848.)
(7) Csupor Gábort az 1842. nov. 21-i tisztújítás során választották meg a Rábaközi alsó járás szolgabírójává.
(Svm. kgy. jkv. 4668/1848) Fõszolgabíróvá 1844. december 16-án lép elõ. (3789/1844) Tisztségérõl 1848. június 5-én mond le. (1611/1848.)
(8) Állandó Biz. jkv. 1836/ 1848.
(9) Bohár Balázs 1849. január 22-én halt meg szélütésben. Az anyakönyvi bejegyzés szerint hivatalos foglalkozása közben székérõl lefordult. SL IV.435. Felekezeti anyakönyvek másodpéldányai. 22. d. Csorna
(10) Svm. kgy. jkv. 331/1849.
(11) Hermann Róbert: Gondolatok a XIX. századi források kiadásáról. In: Fons 5. (1998.) 1. sz. p. 153-155.
(12) készteti
(13) Hercegszeri bíró
(14) Prépostszeri bíró
(15) Fiáth János ekkor a Rábaközi felsõ járás esküttje, majd 1848. szeptember 16. után ugyanennek a járásnak a helyettes szolgabírója. Svm. kgy. jkv. 2561/ 1848.
(16) Róth Sándor 1848. július 3-ig viselte az aljegyzõi tisztséget. A közgyûlés július 3-án Tar János fõjegyzõségrõl való lemondása után (országgyûlési képviselõje lett a nagymartoni választókerületnek) fõjegyzõvé választja Róth Sándort. Áll. Biz. jkv. 1643/1848.