Az épített környezet |
Árpás A római kori Mursella (I-V. sz.) városát találjuk a község dombiföldi településrészének (a Rába jobb partján) határában. Feltárása - megszakításokkal - ma is folyik. Dombiföldön van a község r.k. temploma is. A templomot a premontreiek számára Mórichidai Móric építtette 1251-ben. Román stílusban készült. Ezt elsõsorban a templom kéttornyos homlokzata és a szentélye õrzi. |
|
Rábaszentmiklós R.k. temploma a XII. sz. második felében épült. A háromkaréjos, román stílusú templom, amelynek a negyedik karéja helyén áll a XVII. sz-i torony. Szinte egyedülálló építészeti megoldás. A karéjok alapterülete közel egyforma. Legkorábban a középsõ épült. A három karéj a Szentháromság jelképe. újbóli restaurálása 2001-ben fejezõdött be, s ma ismét régi szépségében pompázik. |
![]() |
Szany A község háromhajós, háromtornyos r.k. temploma barokk stílusban épült. Fõhajóját 1767-ben Zichy Ferenc püspök építtette. Címerét a bejárat fölött találjuk. Zalka János püspök 1867-ben a templomot két oldalhajóval bõvíttette, az oldalhajókat toronnyal látta el, valamint a középsõ tornyot megmagasíttatta. A gazdag faragású fõoltár 1700 körül készült. A berendezésébõl kiemelkednek a dúsan faragott rokokó padok. 1758-as évszámmal egyszerûbb is van. |
Vadosfa A község r.k. temploma barokk épület, mind külsejében, mind berendezésében kiválik a hasonló korú építmények közül. Az evangélikusok és a katolikusok 1751-es összecsapásának büntetéseként épült 1753-54-ben. Magas fõhomlokzatát négy toszkán félpillér tagolja. A fõpárkány fölött volutával kezdõdõ, felsõ részében háromszögletû oromzat. A homlokzat jobb széléhez csatlakozik a torony. Szabad sarkán ugyancsak toszkán félpillérek. Berendezése egységes, kiemelkedõ színvonalú, rokokó stílusú, 1754 körüli (fõoltár, mellékoltárok, orgona). |
![]() |
Csorna A város fõterén (Szent István tér) áll a premontrei rendház, s a vele egybe épült templom Az elsõ kolostor és templom bizonyára már a XII. sz. végén, a XIII. sz. elején felépült. A mai épület 1808-ra készült el. Késõbarokk stílusú. Homlokzatából középrizalit emelkedik ki. Ez az épület legdíszesebb, leghangsúlyosabb része. A homlokzat közepén nyílnak a templom elõcsarnokába vezetõ kapuk. A két kaputól jobbra Szent Norbert, balra Szent Ágoston szobra áll. A XIX. sz. elején készültek. |
Szany A község központjában áll a XVIII. sz. végefele épült, a mai klasszicista formáját a XIX. sz. elsõ felében elnyert volt püspöki kastély. Utcai homlokzata középrizalitos, fölötte háromszögû timpanon. Hasonló az udvari homlokzata, melyet még egy ballusztrádos erkély is tagol. Ma könyvtár és helytörténeti múzeum található benne. |
Csorna Az egyházi, fõúri és nemesi építészet mellett a XIX. századtól a paraszti házak is tartós anyagból kezdtek épülni. A rábaközben egy jellegzetes homlokzat alakult ki, s az épület udvar felõli oldalán pedig megjelent a tornác, amely évszázadokon keresztül a paraszti épületek jellemzõje lett.
|
![]() |
Mihályi A község közepén áll a volt Dõry-kastély. 1570 körül építtette Ládonyi Demeter a korábban fából készült kúria helyébe. Négytornyos, kifelé zárt épület volt. 1712-ben a leégett várkastélyt Niczky György barokk stílusban állíttatta helyre (Errõl egy latin nyelvû emléktábla szól a hátsó homlokzaton). A Dõryek 1860 körül homlokzatát romantikussá alakították. |
Rábacsanak A Rábaközben a XIX. század végén, a XX. század elején sorra bontották el a népességhez viszonyítva kicsivé vált templomokat. Ezen idõszakban a kor divatjának megfelelõen neoromán épületeket emeltek. Ilyen a szili r.k. és a vadosfai evangélikus, valamint a képen látható, 1926-ban készült rábacsanaki r.k. templom. |
![]() |
Csorna A modern építészet legjeletõsebb rábaközi alkotását Csornán találjuk. A Szent István tér kiszögellésében áll a viszonylag fiatal kora ellenére mûemlékileg védett, Jézus Szíve Plébániatemplom. 1936-38 között épült, az 1790-ben leégett Szent Ilona plébániatemplom pótlására. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érzõdik. Egy téglatestekbõl összerakott épület áll elõttünk, amely tömegének elosztásával hat. |
![]() |
Mûvészeti emlékek | ||
Csorna A XII. sz. végérõl, vagy a XIII. sz. elejérõl maradt ránk a Rábaköz legrégebbi mûvészeti emléke. Hasonló korú alkotásban Magyarországon csak a pécsi székesegyház alpemplomában gyönyörködhetünk. Ma a premontrei templom elõcsarnokában láthatjuk a kezében irattekercset tartó, angyalt, vagy Szent Mihályt ábrázoló dombormûvet. Nehéz meghatározni az ábrázolt személy kilétét, de mivel Szent Mihály a csornai premontrei rend névadója, így az utóbbi valószinûsíthetõ.
|
|
Árpás Az árpási román templom fõoltárképe jelentõs alkotása a magyar képzõmûvészetnek. A képen Mária védõ mozdulattal köpönyege alá vonja az országot jelképezõ Magyarország térképet, valamint az ország vezetésére hivatottakat. Az 1666-67-ben készült kép együtt ábrázolja I. Lipót császárt, Wesselényi Ferenc nádort, Nádasdy Ferenc országbírót, Zrínyi Péter horvát bánt, és az egyházi méltóságokat: háttal a pápát, Szelepcsényi György esztergomi érseket és Széchényi György gyõri püspököt. A mû politikai idõszerûségét hamar elvesztette (Wesselényi összeesküvés - 1670). A képet 2002-ben restaurálták, majd a római magyar kiállításon is bemutatták. |
|
Rábaszentmihály A barokk mûvészet számtalan emlékét õrzik a rábaközi templomok, útmenti szobrok. Ezek az alkotások gyakran kisméretûek, néha naívak, de tükrözik a rábaköziek hitét. Közülük egyet a rábaszentmihályi r.k. templom fából készült Mária-szobrát mutatjuk be. |
![]() |
|
Csorna A Szent István tér déli harmadában, magas talpazaton egy Mária-szobor áll. A szobrot Lukácsy Lajos (1876-1927), a méltatlanul elfeledett kapuvári származású szobrászmûvész készítette Kokas József prépost-kanonok hagyatékéból. 1908 szeptemberében avatták. A szobor talpazatának hátoldalán a hagyományozó arcképét is megörökítette a mûvész. |
Csorna Összeállításunkban a modern mûvészetet a csornai születésû Németh Pál "Idõtánc" címû térplasztikája képviseli - az alkotó doktori munkája! A szobor átadása során, 2002. augusztus 20-án az ifjú mûvész tanára, Rétfalvi Sándor Mun-kácsydíjas szobrász mondott avató beszédet. |
![]() |
Csorna A XIX. század végén a legünnepélyesebb viseleti kiegészítõ az aranyfonalas fejkendõ volt. Az aranyfonalas kendõ fehér alapra készült láncöltéssel. Ezek többsége a XIX. században készült. A kendõ sarkában egy lendületes vonalú virágcsokor foglalja el a fõ helyet. A csokorminta alatt a kendõ két szélén hullámvonalas peremminta található. A kendõ szélét arany betétcsipke, s ezt szegélyezõ 12 cm széles tüllcsipke ékesíti. Az ügyeskezû csornai varróasszonyok aranyszálas láncöltéssel varrták körbe a virág és levélmintákat, melynek közepét vékony, fehér cérnával bekötötték, "pókozták". |
![]() |
Bogyoszló A falu több fafaragó népmûvészt adott a hazának. Itt alkotott Kiss Ernõ és Áder István. Ma pedig Pintér Jenõ népmûvész öregbítti munkáival a község hírnevét. Egy általa készített fali szekrényt mutatunk be. |
|
Hövej A kapuvár közeli rábaközi községben agy fehér anyagot használó, különleges érzéket és tudást igénylõ, a csornaitól eltérõ himzõkultúra alakult ki. |
Csorna A Rábaközben széles körben elterjedt kismesterség volt a fazekasság. Dörben, Csornán fazekas dinasztiák tevékenykedzek. Közülük már csak a döri Völcsey Lajos folytatja a hagyományos mesterséget. Ugyanakkor a fazekasság mai mûvelõi (a csornai Ángyán Csilla és Haszonits Dóra) törekszenek a régi motívumok mellett a mesterség megújítására. Képünkön Ángyán Csilla egyik szép munkáját mutatjuk be. |
![]() |
A természeti értékek |
A Hanság A Fertõ-Hanság Nemzeti Park egyik bemutatóhelye a Csornához tartozó Földszigeten található Eszterházy-madárvárta. Az épületben a Hanság madárfaunáját, gazdag rovar és lepkefajait nézhetjük meg. Egyedülálló látnivaló a szigorúan védett Csíkos-éger, amely támasztógyökeres égererdõ (lásd a fotót), a hansági égeresek maradványa. Az állatvilágból legkönnyebben a ridegen tartott bivalycsordát, illetve a szürke gulyát figyelhetjük meg. |
![]() |
Bõsárkány Bõsárkány közelében mintegy 600 hektár területen 2001-ben készült el a Hanség elsõ helyreállított területe. A tájrekonstrukció eredményeként létrejött vizes élõhely óriási tömegben vonzza a madarakat, s ismét terem a gyékény, amely a híres bõsárkányi háziipar alapanyaga. |
![]() |
Rába A Rábaköz legjelentõsebb folyója a tájat keletrõl és délrõl határoló "Öreg"-Rába. Az Öreg-Rábát galériaerdõk szegélyezik. Fõleg a meder és a töltés közti helyet foglalják el. A galériaerdõk uralkodó fafaja a nyár és a fûz. Szépségük különösen a vizitúrázók elõtt bontakozik ki. |
![]() |
Bodonhely A Rábaköz másik természetes vize a Répce. Jelentős még a Rábából Nicknél kilépő Kis-Rába. A Répce és a Kis-Rába a Hanságban egyesül, s az egyesüléstől Rábca néven folytatja útját. A Rába egykori fattyúágai ma öntöző csatornaként működnek. Például: Keszeg-ér, Linkó-ér, Sárdos-ér, Barbacsi-csatorna. Találunk kisebb-nagyobb természetes tavakat is. Ilyen például a bodonhelyi Fábián-tó. |
![]() |
Rábaköz A tájegység területét járva gondozott földeket, réteket, kis számban erdõket láthatunk. E területek - bár egyhangúnak tûnhetnek - a figyelmes szemlélõnek kincseket rejtenek. Képünkön egy virágzó héjakútmácsonya. |
![]() |