Az épített környezet    
     

Árpás

A római kori Mursella (I-V. sz.) városát találjuk a község dombiföldi településrészének (a Rába jobb partján) határában. Feltárása - megszakításokkal - ma is folyik. Dombiföldön van a község r.k. temploma is. A templomot a premontreiek számára Mórichidai Móric építtette 1251-ben. Román stílusban készült. Ezt elsõsorban a templom kéttornyos homlokzata és a szentélye õrzi.

 
     

Rábaszentmiklós

R.k. temploma a XII. sz. második felében épült. A háromkaréjos, román stílusú templom, amelynek a negyedik karéja helyén áll a XVII. sz-i torony. Szinte egyedülálló építészeti megoldás. A karéjok alapterülete közel egyforma. Legkorábban a középsõ épült. A három karéj a Szentháromság jelképe. újbóli restaurálása 2001-ben fejezõdött be, s ma ismét régi szépségében pompázik.

 
     

Szany

A község háromhajós, háromtornyos r.k. temploma barokk stílusban épült. Fõhajóját 1767-ben Zichy Ferenc püspök építtette. Címerét a bejárat fölött találjuk. Zalka János püspök 1867-ben a templomot két oldalhajóval bõvíttette, az oldalhajókat toronnyal látta el, valamint a középsõ tornyot megmagasíttatta. A gazdag faragású fõoltár 1700 körül készült. A berendezésébõl kiemelkednek a dúsan faragott rokokó padok. 1758-as évszámmal egyszerûbb is van.

 
     

Vadosfa

A község r.k. temploma barokk épület, mind külsejében, mind berendezésében kiválik a hasonló korú építmények közül. Az evangélikusok és a katolikusok 1751-es összecsapásának büntetéseként épült 1753-54-ben. Magas fõhomlokzatát négy toszkán félpillér tagolja. A fõpárkány fölött volutával kezdõdõ, felsõ részében háromszögletû oromzat. A homlokzat jobb széléhez csatlakozik a torony. Szabad sarkán ugyancsak toszkán félpillérek. Berendezése egységes, kiemelkedõ színvonalú, rokokó stílusú, 1754 körüli (fõoltár, mellékoltárok, orgona).

 
     

Csorna

A város fõterén (Szent István tér) áll a premontrei rendház, s a vele egybe épült templom Az elsõ kolostor és templom bizonyára már a XII. sz. végén, a XIII. sz. elején felépült. A mai épület 1808-ra készült el. Késõbarokk stílusú. Homlokzatából középrizalit emelkedik ki. Ez az épület legdíszesebb, leghangsúlyosabb része. A homlokzat közepén nyílnak a templom elõcsarnokába vezetõ kapuk. A két kaputól jobbra Szent Norbert, balra Szent Ágoston szobra áll. A XIX. sz. elején készültek.

 
     

Szany

A község központjában áll a XVIII. sz. végefele épült, a mai klasszicista formáját a XIX. sz. elsõ felében elnyert volt püspöki kastély. Utcai homlokzata középrizalitos, fölötte háromszögû timpanon. Hasonló az udvari homlokzata, melyet még egy ballusztrádos erkély is tagol. Ma könyvtár és helytörténeti múzeum található benne.

 
     

Csorna

Az egyházi, fõúri és nemesi építészet mellett a XIX. századtól a paraszti házak is tartós anyagból kezdtek épülni. A rábaközben egy jellegzetes homlokzat alakult ki, s az épület udvar felõli oldalán pedig megjelent a tornác, amely évszázadokon keresztül a paraszti épületek jellemzõje lett.

 

 
     

Mihályi

A község közepén áll a volt Dõry-kastély. 1570 körül építtette Ládonyi Demeter a korábban fából készült kúria helyébe. Négytornyos, kifelé zárt épület volt. 1712-ben a leégett várkastélyt Niczky György barokk stílusban állíttatta helyre (Errõl egy latin nyelvû emléktábla szól a hátsó homlokzaton). A Dõryek 1860 körül homlokzatát romantikussá alakították.

 
     

Rábacsanak

A Rábaközben a XIX. század végén, a XX. század elején sorra bontották el a népességhez viszonyítva kicsivé vált templomokat. Ezen idõszakban a kor divatjának megfelelõen neoromán épületeket emeltek. Ilyen a szili r.k. és a vadosfai evangélikus, valamint a képen látható, 1926-ban készült rábacsanaki r.k. templom.

 
     

Csorna

A modern építészet legjeletõsebb rábaközi alkotását Csornán találjuk. A Szent István tér kiszögellésében áll a viszonylag fiatal kora ellenére mûemlékileg védett, Jézus Szíve Plébániatemplom. 1936-38 között épült, az 1790-ben leégett Szent Ilona plébániatemplom pótlására. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érzõdik. Egy téglatestekbõl összerakott épület áll elõttünk, amely tömegének elosztásával hat.

 
     
     
Mûvészeti emlékek    
     

Csorna

A XII. sz. végérõl, vagy a XIII. sz. elejérõl maradt ránk a Rábaköz legrégebbi mûvészeti emléke. Hasonló korú alkotásban Magyarországon csak a pécsi székesegyház alpemplomában gyönyörködhetünk. Ma a premontrei templom elõcsarnokában láthatjuk a kezében irattekercset tartó, angyalt, vagy Szent Mihályt ábrázoló dombormûvet. Nehéz meghatározni az ábrázolt személy kilétét, de mivel Szent Mihály a csornai premontrei rend névadója, így az utóbbi valószinûsíthetõ.

 

 
     

Árpás

Az árpási román templom fõoltárképe jelentõs alkotása a magyar képzõmûvészetnek. A képen Mária védõ mozdulattal köpönyege alá vonja az országot jelképezõ Magyarország térképet, valamint az ország vezetésére hivatottakat. Az 1666-67-ben készült kép együtt ábrázolja I. Lipót császárt, Wesselényi Ferenc nádort, Nádasdy Ferenc országbírót, Zrínyi Péter horvát bánt, és az egyházi méltóságokat: háttal a pápát, Szelepcsényi György esztergomi érseket és Széchényi György gyõri püspököt. A mû politikai idõszerûségét hamar elvesztette (Wesselényi összeesküvés - 1670). A képet 2002-ben restaurálták, majd a római magyar kiállításon is bemutatták.

 
     

Rábaszentmihály

A barokk mûvészet számtalan emlékét õrzik a rábaközi templomok, útmenti szobrok. Ezek az alkotások gyakran kisméretûek, néha naívak, de tükrözik a rábaköziek hitét. Közülük egyet a rábaszentmihályi r.k. templom fából készült Mária-szobrát mutatjuk be.

 
     

 

Csorna

A Szent István tér déli harmadában, magas talpazaton egy Mária-szobor áll. A szobrot Lukácsy Lajos (1876-1927), a méltatlanul elfeledett kapuvári származású szobrászmûvész készítette Kokas József prépost-kanonok hagyatékéból. 1908 szeptemberében avatták. A szobor talpazatának hátoldalán a hagyományozó arcképét is megörökítette a mûvész.

     

Csorna

Összeállításunkban a modern mûvészetet a csornai születésû Németh Pál "Idõtánc" címû térplasztikája képviseli - az alkotó doktori munkája! A szobor átadása során, 2002. augusztus 20-án az ifjú mûvész tanára, Rétfalvi Sándor Mun-kácsydíjas szobrász mondott avató beszédet.

 
     

Csorna

A XIX. század végén a legünnepélyesebb viseleti kiegészítõ az aranyfonalas fejkendõ volt. Az aranyfonalas kendõ fehér alapra készült láncöltéssel. Ezek többsége a XIX. században készült. A kendõ sarkában egy lendületes vonalú virágcsokor foglalja el a fõ helyet. A csokorminta alatt a kendõ két szélén hullámvonalas peremminta található. A kendõ szélét arany betétcsipke, s ezt szegélyezõ 12 cm széles tüllcsipke ékesíti. Az ügyeskezû csornai varróasszonyok aranyszálas láncöltéssel varrták körbe a virág és levélmintákat, melynek közepét vékony, fehér cérnával bekötötték, "pókozták".

 
     

Bogyoszló

A falu több fafaragó népmûvészt adott a hazának. Itt alkotott Kiss Ernõ és Áder István. Ma pedig Pintér Jenõ népmûvész öregbítti munkáival a község hírnevét. Egy általa készített fali szekrényt mutatunk be.

 
     

Hövej

A kapuvár közeli rábaközi községben agy fehér anyagot használó, különleges érzéket és tudást igénylõ, a csornaitól eltérõ himzõkultúra alakult ki.

 
     

Csorna

A Rábaközben széles körben elterjedt kismesterség volt a fazekasság. Dörben, Csornán fazekas dinasztiák tevékenykedzek. Közülük már csak a döri Völcsey Lajos folytatja a hagyományos mesterséget. Ugyanakkor a fazekasság mai mûvelõi (a csornai Ángyán Csilla és Haszonits Dóra) törekszenek a régi motívumok mellett a mesterség megújítására. Képünkön Ángyán Csilla egyik szép munkáját mutatjuk be.

 
     
     
A természeti értékek    
     

A Hanság

A Fertõ-Hanság Nemzeti Park egyik bemutatóhelye a Csornához tartozó Földszigeten található Eszterházy-madárvárta. Az épületben a Hanság madárfaunáját, gazdag rovar és lepkefajait nézhetjük meg. Egyedülálló látnivaló a szigorúan védett Csíkos-éger, amely támasztógyökeres égererdõ (lásd a fotót), a hansági égeresek maradványa. Az állatvilágból legkönnyebben a ridegen tartott bivalycsordát, illetve a szürke gulyát figyelhetjük meg.

 
     

Bõsárkány

Bõsárkány közelében mintegy 600 hektár területen 2001-ben készült el a Hanség elsõ helyreállított területe. A tájrekonstrukció eredményeként létrejött vizes élõhely óriási tömegben vonzza a madarakat, s ismét terem a gyékény, amely a híres bõsárkányi háziipar alapanyaga.

 
     

Rába

A Rábaköz legjelentõsebb folyója a tájat keletrõl és délrõl határoló "Öreg"-Rába. Az Öreg-Rábát galériaerdõk szegélyezik. Fõleg a meder és a töltés közti helyet foglalják el. A galériaerdõk uralkodó fafaja a nyár és a fûz. Szépségük különösen a vizitúrázók elõtt bontakozik ki.

 
     

Bodonhely

A Rábaköz másik természetes vize a Répce. Jelentős még a Rábából Nicknél kilépő Kis-Rába. A Répce és a Kis-Rába a Hanságban egyesül, s az egyesüléstől Rábca néven folytatja útját. A Rába egykori fattyúágai ma öntöző csatornaként működnek. Például: Keszeg-ér, Linkó-ér, Sárdos-ér, Barbacsi-csatorna. Találunk kisebb-nagyobb természetes tavakat is. Ilyen például a bodonhelyi Fábián-tó.

 
     

Rábaköz

A tájegység területét járva gondozott földeket, réteket, kis számban erdõket láthatunk. E területek - bár egyhangúnak tûnhetnek - a figyelmes szemlélõnek kincseket rejtenek. Képünkön egy virágzó héjakútmácsonya.