Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Horváth Gyõzõ:
Vági Rábakör 1987-1997

A szerzõ az 1977 õszén újjáalakult 1927-es elõzményekig visszavezethetõ dalosegylet, a Vági Rábakör második tíz évének történetét foglalja össze. Egyedülálló a tisztán férfiakból álló falusi kórus, amely a Rábaköz dalait, katonadalokat mutat be, immár több évtizede.
 
Kinczerné Szigeti Katalin:
Perepatits Ferenc kántortanító mûködése Bõsárkányban l856 és l902 között

A szerzõ bemutatja Perepatits Ferenc kántortanító közel öt évtizedes tanítói, kántori és jegyzõi tevékenységét, s közben számbaveszi az elemi oktatás, valamint a falusi tanító életkörülményeinek változásait, a bõsárkányi iskola gyarapodását. Nem feledkezik meg Perepatits tanító úr mai szóval "közmûvelõdési" munkájáról sem.
 
Nagy Imre:
A vágiak szép éneklésének története

Nagy Imre nyugalmazott tanító mutatja be írásában a vági dalkörök egymást követõ mûködését. 1927-tõl 1949-ig mûködött a községben a férfiakból toborzott dalárda. 17 éves szünet után vegyeskarként alakult újjá, amely alig két éves fennállás után felbomlott. Tizenkét éves szünet után szervezte meg Koloszár István a máig mûködõ Rábakört, amely a pávaköri mozgalom egyik máig hallható hajtása lett.
 
Pájer Imre:
Csorna iskolái

A szerzõ a legkorábbi adattól, 1659-tõl 1995 végéig tekinti át a csornai iskolaügy történetét. Ezalatt az idõszak alatt a város oktatásügye a lakosság folyamatos növekedése mellett az egytanerõs iskolától három általános, két közép, egy szakiskola és egy zeneiskoláig jutott el, nem beszélve az óvodákról. Természetesen olyan oktatási intézményekrõl is számot ad, melyek ma már nem mûködnek, illetve jogutódjuk sem létezik, például premontrei kisgimnázium, polgári iskolák, izraelita elemi iskola, evangélikus elemi iskola. Az áttekintés felvázolja a város iskolaügyének fejlõdését és további kutatásra ösztönöz.
 
Pájer Imre:
Az egyesületi élet kibontakozása Csornán, különös tekintettel az egyletek olvasási- és könyvkultúrájára (1806-1905)

A szerzõ a XIX. század végén, A XX. század elején mûködõ, mintegy 25 csornai egyesület, egylet mûködését mutatja be. Kiindulási pontul a legkorábbi csornai egylet, a Szt. László Társulat alakulásának idejét választotta (1806) - de ez csak egy korai eset - felsõ határul 1905-öt, mert ekkor jelent meg Csornán a keresztény szociális egyesület helyi fiókja (1905. szept. 24.). Ettõl kezdve mind gyakoribbak a központokhoz kapcsolódó fiókegyletek. A kezdeti szervezetek differenciálatlanul magukba foglalták a helyi társadalom szinte minden rétegét. A szétválás az 1880-as és 90-es években zajlott le.
 
Pájer Imre:
Keresztény Iskolatestvérek tanítórendje a csornai fiúiskolában

Az iskolatestvérek tanítórendje alig több mint másfél évtizedig mûködött Csorna városában. Az egyre növekvõ számú katolikus tankötelezettet a mezõváros iskolaszervezete képtelen volt megfelelõ színvonalon ellátni. Ezért változtatásra volt szükség. Csornának a leányiskolában 1876 óta tanító szerzetesnõk (Isteni Megváltó Leányai) példája nyomán, vonzó lett a férfi tanítórend meghívása, s így kerültek ide 1894. októberében az iskolatestvérek. Kezdetben sikeresek, de mivel a rend az ország más részein is sorra vállalta iskolák vezetését, századunk elsõ évtizedének közepétõl nem tudott kellõ hivatástudatú tanítókról gondoskodni, s távozásra kényszerült. Így tevékenysége csak epizódnak bizonyult Csorna iskolatörténetében.
 
Pájer Imre:
A rábaközi sajtó története (1889-1917)

1889. december 25-én jelent meg a Rábaköz címû hetilap mutatványszáma, s ezzel vette kezdetét a helyi újságok sora. A rábaközi újságírás a térség mai két kisvárosában, Csornán és Kapuváron bontakozott ki a XIX. század utolsó évtizedében. Ekkor már kialakult egy olyan értelmiségi gárda, akik munkájuk mellett vállalták az újságok létrehozását és rendszeres tudósítását. Összesen kilenc újság jelent meg hosszabb-rövidebb ideig a tájegységben 1917. május 6-ig, amikor is a Rábaközbõl indult Sopronvármegye címû lap Sopronba költözött. A szerzõ az újságok mûködését, társadalmi beilleszkedését, egyesüléseit és szétválásait elemzi.
 
Pájer Imre:
A megyei sajtóbibliográfia és a sajtótörténeti kutatás - a Rábaköz példáján

A szerzõ a dr. Horváth József által szerkesztett "Gyõr-Moson-Sopron megye idõszaki sajtójának bibliográfiája 1779-1995." címû, 2000-ben megjelent kötet kapcsán mutatja be saját sajtótörténeti kutatásait, illetve elemzi a rábaközi sajtónak a kötetben számba vett kiadványait. Felhívja a figyelmet az egyre gyarapodó elektronikus kiadványok gyûjtésének szükségességére is.
 
Pájer Imre:
A Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókör (1861-1896)

A szerző bemutatja egy rábaközi mezőváros - Csorna - első, mai értelemben is kulturális egyesületnek nevezhető körének keletkezését. Az 1861-ben keletkezett polgári olvasókör az előző évben öngyilkos lett Széchenyi István nevét vette fel. Az egyesületbe belépett a város színe-java. Létrejötte, tevékenysége mintául szolgált a később alapított körök számára.
 
Szabó Teodóra:
Csorna város kerttörténetének áttekintése

A szerzõ Csorna város történetének feltárása során eddig egyedülálló munkát végzett azzal, hogy kutatási területéül a közterületek, a parkok történetét választotta. Bemutatja kialakításuk történetét, bemutatja élõvilágukat, s bemutatja a már eltûnt kerteket is: Sétatér, Vilmos-liget. Munkája az elsõ próbálkozás a város közkertjeinek számbavételére. Reméljük kutatásának folytatója is akad.
 
Zsebedics József:
Részletek Kapuvár környéki pusztai iskolák történetébõl

Zsebedics József kanonok úr tanulmányában a Hanság Kapuvár környéki majorjaiban folyó oktatás történetét tekinti át. Mély átéléssel, együttérzéssel mutatja be ezeket az egyre fogyó, illetve elfogyó lakosságú településeket. Bemutatja az iskolák keletkezését, majd pedig fokozatos megszûnésüket. Lehet, hogy elõrevetíti a rábaközi aprófalvak sorsát?