Pájer Imre:
Az egyesületi élet kibontakozása Csornán, különös tekintettel az egyletek olvasás
i- és könyvkultúrájára (1806-1905)


A XVI. században a Rábaköz legnépesebb helye Szany mezõváros. Gyõr eleste (1594. szept. 29.) és a Rábaköz tíz évi hódoltsága után a Rábaközi Alsó-járás mezõvárosai (Csorna, Szany, Szil) közül Csorna tért legelõbb magához, erõsödött meg. A XIX. század végére vezetõ szerepe vitathatatlanná vált, bár az 1871. évi XVIII. tc (A községek rendezésérõl) életbeléptetésétõl elvesztette mezõvárosi rangját, s nagyközséggé alakult. (Községi szervezete mellett a mezõvárosi címet tovább viselte, viselhette.) A járás ipari, kereskedelmi, igazgatási központja. Jelentõségét mutatják a népszámlálási adatok is:

 
1785 (1)
1880 (2)
1900 (3)
Csorna
2856
5549
7315
Szany
1821
2852
3216
Szil
1549
2502
3105

Csorna lakosságszámban megszerzett elõnyét növelte a vasútépítés. A Gyõr-Sopron-Ebenfurt-i vonal már 1876-ban érintette a várost. Csornán megy keresztül az 1891-ben létesült Pozsony-Szombathely-i vonal is. E vonal Sziltól mintegy négy km-re halad el. A Csorna-Pápa-i vonal 1896-ban épült. Érinti Szanyt is. Csorna közlekedési gócponttá vált, míg a járásbeli konkurens mezõvárosok csak késõn, vagy egyáltalán nem jutottak a XIX. század végének korszerû közlekedési eszközéhez, a vasúthoz.
A XIX. század utolsó harmadában Csornán megjelent az üzemi termelés. A város "nagyiparának" elsõ jele Frankl Sándor 1876 elõtt létesített gõzmalma.(4) Király Mihály 1895-ben felépítette Csorna második gõzmalmát.(5) Kialakult az ipari szintû építõanyag termelés. Elõbb a csornai béruradalom létesített téglaégetõ körkemencét, majd pedig a csornai prépostsággal mint tulajdonossal a Kokas és Neuman cég kötött szerzõdést 1884-ben körkemence építésére. A cég 1900-ban - melyet ekkor Kokas Ferenc és Jenõ mûködtetett - már hornyolt cserepet is gyártott, s 100-110 személyt foglalkoztatott.(6) Az 1860-as évek közepén Izmosy Szilárd gépjavító mûhelyt alapított. Utódai a XX. század elején "Mezõgazdasági Gépgyár és Fémöntöde"-ként hirdették üzemüket.(7)
1872-ben jött létre a Sopron Megyei Elsõ Takarékpénztár, melyet a csornai és a kapuvári elit alapított. A pénztár székhelye ugyan Kapuvár volt, de a csornai fiók azonos jogokkal rendelkezett a kapuvárival.(8) Rábaközi Takarékpénztár néven 1898-ban újabb pénzintézet alakult a városban.(9)
Három nagybirtokos gazdálkodott a város területén: a premontrei rend és 1891-tõl az Agricola bérlõtársaságot követve Sugár Sándor és báró Berg Miksa nagybérlõk az Eszterházy hercegi család birtokán.(10) Rajtuk kívül még három 100 kh-on felüli birtok létezett 1895-ben. Õk hatan bírták a város földterületének 89 %-át.(11) A többi 621 gazdaság átlagosan 2,9 kh. földterülettel rendelkezett. Talán ebbõl is következik, hogy egy-két kivételtõl eltekintve alig találkozunk a parasztság képviselõivel az egyleti életben.
Fejlõdött a kereskedelem is. A századfordulóra a mezõgazdasági terményekre építve nagykereskedõ cégek alakultak. Megyei vonatkozásban komoly exporttevékenységet folytató csornai gabona- és terménykereskedõk õri Sárvári Béla, valamint a Berger és Rechberger testvérek.(12)
Számos közhivatalnok, kisiparos és kiskereskedõ is élt a városban, amint ez Hajas Gyula fõszolgabíró "Csorna iskolaügye" kapcsán írt cikkébõl is kiderül (1893. okt. 28.). A szerzõ felsorolja a városban mûködõ hivatalokat: királyi járásbíróság, szolgabíróság, telekkönyv. Közli az ügyvédek (7 fõ), az önálló iparosok (163 fõ) és az önálló kereskedõk (87 fõ) számát.(13)
Az elõbb bemutatott fejlõdõ ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi, banki és hivatali viszonyok jellemezték Csornát a XIX. század utolsó két évtizedében, a csornai egyesületek többségének keletkezési idején. A termelõi és szolgáltatói ágazatokban összegyûlt energiákat egészítette ki a premontrei rend itt élõ tagjainak tudása, mûveltsége és az egyre gyarapodó tanítói kar népmûvelõi lelkesedése.
E bevezetõ nagyjából már mutatja azokat az idõhatárokat, melyek közt írásom mozog. Alsó határul a legkorábbi csornai egylet, a Szt. László Társulat alakulásának idejét választottam (1806) - de ez csak egy korai eset - felsõ határul 1905-öt. 1905 az országos politikában is fordulópont (a dualizmus válsága, a koalíció gyõzelme), de fordulópont Csorna egyleteinek történetében is, mert megjelent az elsõ országosan szervezet "szocziálisztikus" mozgalom egyik ága, a keresztény szociális egyesület helyi fiókja (1905. szept. 24.). Ettõl kezdve mind gyakoribbak a központokhoz kapcsolódó fiókegyletek. E felsõ idõhatárt néhány esetben átléptem, ha a késõbbi idõbõl találtam a vizsgált idõszakra fontos adatot.

Az egyesülési jog szabályozása a századfordulóig
1848. elõtt kizárólag az uralkodó engedélyezhette az egyesületek mûködését. A szabadságharcot követõen egy 1853. évi pátens szabályozta az egyesületek létrehozásának feltételeit, s még a szervezés megkezdését is engedélyhez kötötte. A kiegyezést követõen sem született egyesülési törvény. Az egyesületek ellenõrzésérõl a belügyminiszter egy 1873-as rendelete intézkedett. Elöljáróban leszögezte: "Azon tényezõk közt, melyek alkotmányos államban a nyilvános életre befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagymértékben mozdítja elõ …"(14) E bevezetõ után a miniszter a törvényhatóságok kötelességévé tette annak ellenõrzését, hogy az egyletek az alapszabályaikban megfogalmazottakon túl ne menjenek, a felmerülõ panaszokat vizsgálják ki, s szükség szerint intézkedjenek. Ez az utasítás maradt érvényben az 1912. évi LXIII. tc. elfogadásáig. Ezen 1873-as belügyminiszteri utasítás segítette elõ, hogy a vármegyei egyesületek alapszabályai a soproni levéltárba kerüljenek. Így a vizsgált idõszakban mûködõ 27 egyletbõl 20-nak megtalálható a jóváhagyott alapszabálya, sõt esetenként azok módosítása.
A fenti egyesületi szabályozás vonatkozott a takarékpénztárakra, az ipartársulatokra és az ipartestületekre is. Ennek ellenére dolgozatomban nem vizsgáltam tevékenységüket - bár a bevezetõben említettem a takarékpénztárakat. Mai felfogásunk szerint ugyanis a takarékpénztárak nem egyesületek, hanem pénzforgató, nyereségorientált vállalkozások. Az ipartársulatok és az ipartestületek pedig túlsúlyban érdekvédelmi szervezetek - ezért nem foglalkoztam velük - bár városunkban szép számmal jöttek létre a céhek eltörlését kimondó, 1872. évi VIII. tc. (Az ipartörvény) megszületése után. (Csorna és vidéke csizmadia, kovács, szabó és takács ipartársulat - valamennyi 1875-ben keletkezett, Csorna és vidéke vegyesipari társulat - 1879, Csornai és Járási Ipartestület - 1893.)

Az elsõ egyesületek
Az Eszterházy uradalom a XVIII. század elején több hullámban német mesterembereket telepített a városba. A mai Andrássy út - korábban Sobák = sváb utca - nevében is õrizte a telepesek emlékét, a zárt házsor pedig az otthonukból hozott építkezési szokásokat. E telepesek hozták létre Csorna elsõ egyesületét 1806. június 15-én.(15)
A német társulatnak (Deutsche Compagnie) nevezett egylet létrejöttének legfõbb oka, hogy a külföldrõl érkezett iparosokat a város magyar lakói nehezen fogadták be, ez különösen a temetkezések lebonyolításánál okozott gondokat. A 27 tagú társulatban találjuk a hercegi bérlõt (elnöke az egyletnek), a vendéglõst és birkásgazdát, a prépostsági kertészt, egy orvost, egy kapitányt és zömmel iparosokat (ács, kõmûves, szabó, kalapos, gombkötõ, harisnyakötõ, véges, asztalos, esztergályos, szíjgyártó, cipész és pék).
A társulat a helyi magyar iparosok rokonszenvét hamar megnyerte. Az alapítást követõ nyolcadik évben Horváth Pál magyar gombkötõ mester belépett az egyesületbe. 1833-ban mint elnök szerepelt a társulat német nyelvû évkönyveiben.(16)

Hodics György gyõri kanonok, a társulat létrejöttekor csornai plébános (17)

Szent László nevét vette fel az egyesület 1853-ban, s ezidõtõl jegyzõkönyveiben magyar bejegyzések is megjelentek. Hat év múlva teljesen magyar nyelvûvé változott.(18) "S ezzel kezdõdik a társulat fellendülése, anyagi viszonyainak jobbra fordulása … Ekkor lép a társulatban Szenczy Imre csornai prépost, majd utódja Simon Vincze; a szabadságharczot végigküzdött Sebessy Kálmán prem. kanonok, Réffy Endre káplán késõbbi csornai plébános, a szabadságharcz alatt fõvadász; Laky Demeter nemzetõr, a szabadságharcz után börtön szenvedett premontrei kanonok, s velük együtt Csorna társadalmának színe-java."(19) A társulat mindvégig megtartotta alapszabályát, némi korszerûsítéssel. Így bevezette a tiszteletbeli, vagyis pártoló, illetve rendes, vagyis szolgálattevõ tag megkülönböztetést. Az elõbbiek többet fizettek, az utóbbiak gyakorlati feladatokat vállaltak. A vezetõség bõvült, az alapításkor meglévõ elnök, alelnök mellé került a pénztáros, a jegyzõkönyvvezetõ, a 12 tagú bizottmány és a szolgáló mester.(20) A tagok barátságának ápolására és a pénztár bevételeinek gyarapítására pedig évente táncvigadalmat tartottak.
Az 1906-os jubileumi évbõl maradt fenn a tagok névsora, foglalkozása: (21)

a tagság összetétele
iparos
özvegy
egyháziak
nem ismert
egyéb
rendes (szolgálattevõ) tag
64
16
tiszteletbeli (pártoló) tag
5
5
6
4
24

Az adatokból megállapítható, hogy az egylet tagjainak többsége a századfordulót követõ években is az iparosok közül került ki, hasonlóan az alapítás korához. Nagyobb a többség, ha ide számítjuk az özvegyeket is, kik a kor szokása szerint férjük iparát tovább vihették, illetve az egyesületekben ekkor már férjük helyébe léphettek. Az alapításkor még tag vendéglõs, birkásgazda, kertész 1906-ra a pártoló tagok közé szorult, és az egyéb foglalkozási kategóriában találjuk õket a kereskedõk, hentesek, boltosok, hivatalnok, postamester, postás, huszár, borbély és gyáros mellett. A premontrei rend az 1850-es évek belépését követõen folyamatosan jelen van a Szent László Társulatban.
A következõ egyesületalapítás 1861-ben történt, amikor megalakult a Csornai Polgári Olvasóegylet.

Az olvasóegylet jegyzõkönyvének címlapja

Az egyesület részletes bemutatását a Soproni Szemle 1991. évi 3. számának 215- 219. oldalain végeztem el, "A Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókör" címmel. Ennek a körnek a mûködése szolgált a késõbb keletkezett csornai egyesületek mintájául. A város egyesületi élete a XIX. század 80-as és fõleg a 90-es éveiben kivirágzott. A századvég csornai polgára már kevésbé gondolkodott népben, nemzetben. Még vállalkozó, kezdeményezõ volt, de már adott a saját elõbbre jutására, a társas együtt- létre, s összejövetelein "a magafajtája közt érezte jól magát." Eseményszámba ment, ha a város intelligenciája és iparos osztálya együtt szórakozott. Az iparosok és kereskedõk rendezvényei kapcsán állapította meg egyik kortárs: "... az intelligens elem nem annyira részt vesz benne, mint inkább csak pártolja, csak leereszkedik hozzá."(22)

A differenciálódás kora
A századforduló csornai egyesületeinek sokágú tevékenységét nem lehet részletesen elemezni, hisz számuk 1905-re elérte a 25-öt. Kissé önkényesen, jellegük szerint csoportosítottam õket. Így négy csoportot alkottam: kulturális, szakmai jellegû, szabadidõs (társasélet, sport), és jótékonysági egyesületek. Az egyesületek többsége ugyan mind a négyféle tevékenységet végezte, de a leghangsúlyosabbat vettem figyelembe. Kiemelhettem volna a vallási alapon szervezett egyesületeket is (katolikus illetve izraelita) külön csoportba, de akkor azokon belül ismét beléptek volna az elõbb felsorolt kategóriák. Így róluk is a megfelelõ tevékenységi formánál fogok szólni.

Kulturális egyesületek
A dalárdáról rendelkezünk legkorábbi adatokkal. A városban mûködõ premontrei rend állandó énekkart tartott fenn korszakunkban, melyet fõállású karnagy, Szupper Alfréd vezetett. Az egyházi éneklés mellett úgy tûnik, igény volt a polgári énekkultúra gyakorlására is. Az iparos dalkör 1948-ban kelt alapszabálya az alakulás évét 1867-ben határozta meg.(23) E korai alapítású dalárdáról az évszámon kívül nem rendelkezünk más adattal. Elsõ adatunk 1891-bõl származik, mely híradás szerint Hajas Gyula csornai szolgabíró dalárda alapítását kezdeményezte.(24) Egy év múlva létre is jött, a karnagyi feladatokat Takács Gyula királyi aljárásbíró vállalta. Három tagú bizottság látott hozzá az alapszabály kidolgozásához. Elõzetes elképzelésük szerint a dalosegyletnek alapító, pártoló és mûködõ tagjai lesznek. Az elsõ alapító tag 10 forinttal Feichtinger György az önkéntes tûzoltóegylet fõparancsnoka, a cukorgyárak Csorna és mellékkerületeinek felügyelõje.(25) E dalárdáról több adatunk nincs, de valószínû, hogy hosszú ideig nem állt fenn, hisz tervezett alapszabálya nem került jóváhagyásra, s így levéltárba sem. Ezt támasztja alá a Rábaköz 1895 februárjából származó híradása is, mely a Szent László Társulat tervezett táncvigadalmáról így szól: "A szünórát megelõzõen a társulat kebelébõl, a régi dalárda tagok, néhány magyar népdalt fognak énekelni."(26) Még ugyanaz év õszétõl viszont az iparos ifjak társasköre dalárdájának fellépésérõl tudósított a Rábaközi Hírlap.(27) A dalárdát Magyar Árpád kántor vezeti; kit a helyi sajtó elõszeretettel titulál városi karnagynak. A titulusnak két oka is van: egyrészt a premontreiek mintája, másrészt pedig, 1894-tõl a fiúiskolában is egyházi rend, a Keresztény Iskolatestvérek tanítottak,(28) s Magyar Árpádot ének és testnevelés tanítására, valamint kántorságra alkalmazták. Ez a dalárda 1899 tavaszán lépett fel utoljára.(29) Megszûnésének valószínûsíthetõ oka az iparos ifjak társaskörének vezetési válsága. De nem maradt a város sokáig dalárda nélkül. A Rábaközi Közlöny 1901. április 7.-i számában jelentette be a 26 tagú csornai dalárda megalakulását, melynek vezetõje: Magyar Árpád kántor. A bemutatott adatok alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a premontrei énekkar mellett városunkban a vizsgált idõszakban kisebb-nagyobb megszakításokkal mûködött polgári énekkar is. A dalárdáknak a közösségi szórakozási alkalmak, s a lassan állandósuló polgári ünnepek (pl. március 15.) biztosítottak fellépési lehetõséget.
A századvég elõtt Csorna legélénkebb egyesülete az iparos ifjak társasköre volt. Alakuló közgyûlését 1894. március 26-án tartotta.(30) A csornai iparos ifjúság táncvigadalmairól, mûkedvelõ elõadásairól már 1891-tõl beszámolt a helyi sajtó. Az egyesületté alakulás egy folyamat végére tett pontot. Az elfogadott alapszabály a kör célját így határozta meg: "Hírlapokat, folyóiratokat járat s azokat a tagok rendelkezésére bocsátja, felolvasásokat, estélyeket tart, szóval a társas élet elõmozdítására s az ifjúság önmivelõdésére törekszik."(31) Nincs adatunk a járatott lapokról, folyóiratokról. A kör dalárdájáról már korábban szóltunk, mellette bõséges adatokkal rendelkezünk a társaskör vigadalmairól, ünnepségeirõl, felolvasásairól és a mûkedvelõ elõadásairól.
Legszolidabb rendezvényeik az ún. társas vacsorák voltak. A vacsorát mûsor elõzte meg. Így például az 1895 októberében tartott összejövetelükön szavalat, monológ, a dalárda és szólóénekesek népdalai hangzottak el.(32) A társaskör bekapcsolódott a polgári állam lassan kialakuló helyi ünnepeinek rendezésébe, lebonyolításába. Elsõ helyen a forradalom ünnepe, március 15-e szerepelt. Így 1896-ban az iparos ifjak márciusi ünnepségén fellépett a dalárdájuk, versek hangzottak el és egy felolvasás a szabadságharc történetérõl (írta: Kõhalmy M. Béla helyi káplán)./33/ Két év múlva - 1898-ban - a többi egylettel együtt saját zászlójuk alatt vonulva ünnepi istentiszteleten vettek részt, majd este a Falu rossza címû népszínmûvet adták elõ. Díszhelyre hívták meg a városban még élõ honvédokat - 15 fõ.(34) A következõ évben ismét zárt körben ünnepeltek: Ábrányi és Petõfi verseket adtak e1õ, alkalmi beszéd hangzott el, s egy kislány cimbalmozott, illetve magyar nótákat énekelt.(35) A másik, a forradalomhoz is kapcsolódó megemlékezés évente a halottak napján történt. Rendszeresen megkoszorúzták a csornai csata 1861-ben állított emlékmûvét, s a tûzoltókkal együtt díszõrséget álltak.(36)

A kör bélyegzõjének lenyomata

Legnagyobb népszerûségnek a társaskör által elõadott vidám jelenetek, népszínmûvek örvendtek a városban. Rajtuk kívül csak a kaszinó, az izraelita olvasókör és a katolikus nõegylet keretében léptek fel mûkedvelõk a századvég utolsó éveiben egy-egy alkalommal. 1893-tól évente tartottak egy-két elõadást. A ma is ismertebb népszínmûvek közül elõadták a Falu rosszát (többször), a Sárga csikót. A szerzõk a századvég írói, a kor középszerû irodalmi újságjainak állandó szereplõi: Almásy Tihamér, Gabányi Árpád, Csepreghy Florenc, Ilosvay Hugó, Muray Károly, Rónaszéky Gusztáv, Tóth Ede és hozzájuk hasonló külföldiek. A társaskör díszletekkel, sõt színpaddal is rendelkezett.(37) Az elõadott darabok többségét ifj. Hancz József szabólegény, a kör elnöke rendezte. Az õ rendezéseit egészítette ki Magyar Árpád kántor néhány munkája. Az egyesületnek 25 fõnél alig volt több tagja, amint azt az egyesület elnökének egyik beszámolójából tudjuk.(38) Megjegyzendõ viszont, hogy már 1894-ben 48 pártoló taggal rendelkezett.(39) Hancz József elnök lemondásával - édesapja halála miatt távozott a kör élérõl -, mint már korábban is utaltunk rá, 1899-ban válságba került a társaskör tevékenysége. Nem szûnt meg, hisz 1902-ben az iparos társaskör is belõle alakult.(40) Az iparos ifjak társaskörének, s különösen elnökének érdeme, hogy az ifjúságot szervezõ elsõ egyesületet hozta létre városunkban. Ezzel példát mutatott, kialakította azokat a munkaformákat, melyeket a késõbb létrejött ifjúsági egyesületek is szívesen alkalmaztak (katolikus legény- és ifjúsági egylet, kereskedõ ifjak társasköre).
Az iparos ifjak körével azonos évben - 1894-ben - alakult a Csornai Kereskedõk Köre. Elõször a kereskedõ ifjúság a kereskedõ ifjak társaskörét kívánta létrehozni.(41) Egy áprilisi sajtótudósítás már az egyesület megalakulásáról szólt, Halász Vilmos járásbírósági tisztviselõ elnökletével. Egyik fõ programpontjuknak tekintették - a tudósítás szerint - a magyar nyelv terjesztését a kereskedõk körében.(42) Ebbõl az egyletbõl ilyen formában nem lett semmi, ugyanis november 6-án a kereskedõk köre jött létre. A megalakult egyesület célját úgy határozták meg, hogy az "... a szellemi mûvelõdés elõmozdítására, társalkodásra és a kereskedelmi szakba vágó tudományok és ismeretek terjesztésére, úgy a kereskedõk érdekeinek megvédésére szolgál."(43) A célok megvalósításának eszközéül pedig az állandó helyiséget, önálló könyvtárat és a felolvasásokat tekintették. A kör elnöke Frakl Sándor gõzmalom-tulajdonos, alelnöke Berger Ignác gabona-nagykereskedõ lett. A jegyzõi tisztet a korábban már említett Halász Vilmos töltötte be.(44) A kör helyiségének megnyitásakor - december 16-án - rögtön felolvasást tartottak a kereskedelem történetérõl. Alig múlt el két év, s a kereskedelmi körrõl, mint néhairól olvashattunk a Rábaközi Hírlapban. Újabb másfél év múlva a hírlap a feloszlást, és egy érdekvédõ egylet alakítását javasolta a körnek.(45) A javasolt átalakításra 1902. október 26-án került sor. Az egyesület célját kizárólag a kereskedelem határozta meg. Az egylet - mint írták - "... a kereskedõk érdekeinek megvédésére és a kereskedelmi szakba vágó tudományok és ismeretek terjesztésére szolgál."(46) Ezzel az egyesület teljes egészében szakmaivá, érdekvédelmivé vált, ezért a kereskedõ és tisztviselõ ifjak - 12 évvel az elsõ szervezkedés után - 1906-ban megalakították a Csornai Kereskedõ Ifjak Társaskörét: A társaskör célja: "Szellemi kiképzés segélyével általános mûveltség szerzése, a kereskedelmi szaktudományok ápolása és fejlesztése, továbbá a testületi szellem kifejlõdésének elõmozdítása és az egyéni önálló munkálkodás támogatása."(47) Összegezhetõ, hogy Csorna szép számú kereskedõje, a legtekintélyesebb képviselõinek vezetésével sem volt képes csak szakmai körbõl álló kulturális egyesület mûködtetésére. Ennek fõ oka a vallási megosztottság volt, s ennek következtében az, hogy a vallási testületek, egyesületek ugyanazon személyek tevékeny közremûködését igényelték és így a szakmai hátterû kulturális egyesület elvesztette bázisát.
1902. november 30-án az iparos ifjak társaskörében tartott rend- kívüli közgyûlésen egy új egyesület jött létre, a Csornai Iparos Társas Kör.(48) Több, mint 10 éve múlt már ekkor, hogy az iparos ifjak - igaz még nem bejegyzett egyesületként - elkezdtek városunkban tevékenykedni. Az idõ múlása továbblépésre serkentette õket. Az új egyesületnek tagja lehetett minden feddhetetlen elõéletû iparos és iparos segéd, aki életének 24-ik évét betöltötte. A társaskör:
"a./ Hírlapokat, szaklapokat járat, szórakoztató játszmákat (játékokat) tart, s azokat a tagok rendelkezésére bocsátja.
b./ A kör szaklapok és hírlapok útján tudakozódásokat és felvilágosításokat elintéz a tagok számára.
c./ A kör minden módjában álló czélt és utat felhasznál az önmûvelõdés és társas élet elõmozdítására."(49)
Az alapszabály március végi jóváhagyását követõen az egyesület elsõ közgyûlését május 10-én tartotta. Mivel az iparos ifjak körébõl alakult, rögtön 400 kötetes könyvtárral és 800 Koronás színpadi felszereléssel rendelkezett.(50) Az e körbõl életkoruk miatt kimaradt iparos ifjak tovább mûködtek, bár errõl csak néhány elszórt adattal rendelkezünk.
A polgári olvasóegyletbõl alakult Csornai Katholikus Kör alapszabályát 1897. január 10-i közgyûlésén fogadta el.(51) Jóváhagyása után a kör immár tényleges alakuló ülésére egy év múlva került sor. Az addigi elnök, Kõhalmy M. Béla, mivel belépett a premontrei rendbe, leköszönt. A kör elsõ számú tisztségviselõje az 1890-ben már alelnök Fraszt Károly lett.(52) Vezetésével az egyesület folytatta a polgári olvasóegylet által kimunkált utat. Mûködésükrõl 1906-ig néhány adattal is rendelkezünk:

Év
Taglétszám
Könyvek száma
Újságok száma
1898
69
6
1899
65
1900
65
5
1901
81
4
1902
88
3
1903
90
4
1904
5
1905
6
1906
1509

Az adatok az átalakulás idõszakának visszaesését követõen ismét lassú emelkedést mutatnak. Az egyesület 1899 novemberében belépett az Olvasóegyletek és Katolikus Körök Országos Szövetségébe.(53) A szövetség évi naggyûlésén két küldött útján képviseltették magukat. (A küldöttek az egyesülettõl útiköltséget és napidíjat kaptak.) Az ezt követõ években részvételük rendszeres az országos szövetség gyûlésein, illetve a katolikus naggyûléseken.(54) A kör lassan átalakult: Ennek jelei, hogy eddig nem, vagy alig gyakorolt tevékenységi formák kerültek elõtérbe: pl. a pilisi rk. templom építésének segélyezése, tûzkárosultak segélyezése, péterfillérek gyûjtése, stb. Ugyanakkor az alapfeladat kissé háttérbe szorult. Az 1900-as januári közgyûlésen állapították meg, hogy két év óta sem új könyvet nem vettek, de még a rongáltakat sem javíttatták.(55) Felgyorsult az átalakulás Fraszt Károly lemondásával. Az 1903. évi közgyûlés már három évre választotta meg a választmányt, míg a tisztikart továbbra is évente választották. Az új elnök Seedock V. Károly káplán lett.(56) Az egyesület még az év elején díszközgyûlésen emlékezett meg gróf Széchenyi Istvánról, akinek emlékére alakult a kör. A díszközgyûlés elõadója Giesswein Sándor gyõri apátkanonok, a keresztényszocialista mozgalom egyik magyarországi alapítója volt. E díszközgyûlés - a korábbi hagyományoknak megfelelõen - védnökéül választotta a csornai prépostot, dr. Kunc Adolfot.(57) Az elnök plébánossá történt kinevezése miatt távozott a kör élérõl, s 1904-ben Bizzer Mihályt, a tagok sorába újonnan belépett helybeli káplánt választották helyébe.(58) Az egylet életében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a társasági élet. Egyenrangúvá vált a könyvtári tevékenységgel. A kör helyiségében az idõtöltést biliárd, dominó, kártya szolgálta, a rendet pedig háznagy felügyelte. Ezzel a lépésével a kör a város társasági életében mûködõ egyletek egyike lett. A katolikus körré alakulás pedig elsõsorban az egylet kapcsolatainak irányát határozta meg.
A fiatalság összefogásában jelentõs szerepük volt a katolikus ifjúsági köröknek. Városunkban a XX. század elsõ éveiben jött létre a katolikus legényegylet (1900) és a katolikus ifjúsági egyesület (1903). Létrehozásukban a másutt is tevékeny (polgári olvasóegylet, Szt. László társulat) Poller Ede plébánosé a fõ érdem. Elsõnek a legényegylet alakult. Célját így fogalmazta meg: "Ezen nem politikai egylet czélja: a csornai mesterlegények tovább képzése az erõteljes vallási és polgári érzületnek és életnek fölgerjesztése és ápolása által, hogy így egy derék és tisztes mesteri testület képeztessék."(59) A cél megvalósításának eszközei pedig a vallás-erkölcsi igazságokról, közhasznú, tudásra érdemes dolgokról szóló felolvasások, elõadások voltak, a jó irányú irodalom és sajtó terjesztése is ezt szolgálta, mellette a mulatóhelyek elkerülése érdekében gondot fordítottak az ének ápolására, a kedélyes összejövetelekre. Az alapszabály meghatározta, hogy a kör elnökének mindig a helyi katolikus papságból kellett kikerülnie, az igazgató (elnökhelyettes) pedig a Csornán mûködõ Keresztény Iskolatestvérek által megbízott személy volt. A tisztikar többi tagját (két másodelnök, titkár, pénztáros, dékánok, könyvtárnok), valamint a választmányt egy évre a közgyûlés választotta.(60) A legényegylet saját tagjai részére takarékpénztárat alapított.(61) Ez volt a legegyénibb, legérdekesebb kezdeményezése.
Eddig városunkban fõleg az iparosok, kereskedõk, értelmiségiek egyletei jöttek létre. A földmûveseket, közülük is a fiatalokat tömörítõ elsõ egyesület - s a vizsgált idõszakban az egyetlen - 1903. február 2-án alakult.(62) Az egyesület célját így fogalmazta meg: "A tankötelességének eleget tett, földmûves-ifjúságnak valláserkölcsös és hazafias szellemben való képzése, közhasznú, fõleg a földmûvelés körébe vágó ismeretek terjesztése és tisztes szórakozás szervezése, a politika teljes kizárásával."(63) A kitûzött célt hittan, olvasás, írás, számolás, ének, földleírás, történelem és természetrajz oktatásával kívánták megvalósítani. Az egyesület fõvédnöke a mindenkori gyõri püspök - alakuláskor gróf Szécsényi Miklós - aki határozatlan idõre nevezi ki a kör elnökét - Poller Ede plébánost. A tisztikart a szokásos funkciókra egy évre választották. Erõs volt a felnõtt felügyelet. A választmányban az ifjúsági korú képviselõk azonos számban vettek részt a felnõtt pártoló tagok képviselõivel.(64) Míg a legényegylet zászlaját az alapítást követõ éven, addig az ifjúsági egyesületét három év múltán szentelték fel. Az 1906. május 24-i ünnepséget megelõzte a zászlószegek szétküldése. Ezen érdekes szokás bemutatására ismertetjük a Szent László Társulat bizottmányának döntését: "A bizottmány a zászló szeget elfogadta és felkérte Lefler Ignátz alelnök urat hogy a szegbeverést az idõben eszközölje és egyúttal a szokásos díjat ott fizesse be mely czélra a bizottmány 5 Koronát kiutalványozott."(65)

Poller Ede csornai plébános

Megfigyelhetõ a katolikus egyesületek élén az egyház képviselõinek személyes jelenléte. Mind a legényegylet, mind a ifjúsági egyesület elnöke a helyi plébános, aki tisztségét a tagság beleszólása nélkül kapja meg. A legényegyletben a második számú vezetõ is egyházi személy. A felnõtteket összefogó katolikus kört a legtöbb esetben a helyi káplán vezeti, aki választás útján kerül funkciójába. Az 1904-es elnökválasztás mutatja, hogy a kör elsõszámú vezetõi megbízatása kezd a mindenkori káplán privilégiuma lenni. Hasonlóan jelentõs szerepet visz a káplán a katolikus jótékony nõegyletben, ahol a titkári funkciót tölti be, az egylet egyetlen szavazati jogú férfitagjaként - ugyanis az alapszabály szerint az egylet titkára mindig férfi.(66) A századelõ egyházi személyeinek Csorna egyesületi életében való erõsödõ jelenlét egyrészt a kultúrharc helyi visszatükrözödéseként foghatjuk fel, másrészt a nevükben is katolikus egyesületek szervezõi és vezetõi közt mindenütt jelentõs helyet foglalnak el a katolikus papság képviselõi, így városunkban is.
A polgári olvasóegylet 1897.január 10-i közgyûlésének elfogadott alapszabálya értelmében katolikus körré alakult. Az átalakulás hatásaként február 11-én megalakult az izraelita olvasókör.(67) Elnöke dr.Spatz Adolf orvos, a Rábaköz csornai társszerkesztõje l890-91-ben, majd a Csorna-Kapuvár és Vidéke címû lap fõmunkatársa. Az egyesület élén a szokásos összetételû tisztikar állt, a választmány egy tagját viszont az izraelita iskolaszék (68) jelölte ki az iskola tanítói karából. Kezdetben Goldhammer izraelita fõtanító volt a kijelölt személy, õ lett az egylet könyvtárosa.(69) Egy év múlva az olvasókör felolvasással és mûkedvelõ elõadással egybekötött táncestélyt rendezett. A felolvasó dr. Incze Henrik budapesti hírlapíró, zenekritikus volt. Témája: Indiszkréciók a kulisszák világából. A felolvasást víg jelenetek bemutatása követte.(70) A Rábaközi Hírlap február 27-i tudósítása szerint ilyen még nem volt Csornán, az esten 80 pár járta a négyest. A kör könyvtára gyorsan gyarapodott. l898 áprilisában már másfélezer kötettel rendelkezett. Négy hónap alatt a forgalma 1596 kölcsönzött könyvet tett ki.(71) Amint megfigyelhettük, a kulturális egyesületek többsége könyvtár létesítésére törekedett.
A Csornai Hírlap 1899-ben tudósított a városban Mûködõ könyvtárakról.(72) E tudósítás adatait érdemes összevetni dolgozatomban korábban már közölt, más forrású adatokkal:

 
1893
1898
1899
1902
1906
Casino
375
Iparos Ifjak Köre
250
400
Izraelita Olvasókör
1500
1500
Keresztény Iskolatestvérek iskolai könyvtára
150
Katolikus Olvasókör
1435
1300
1509
Összesen
3575

Az adatok természetesen nem teljesen megbízhatóak, hisz többségük újságok tudósításából származik. Összesítésükbõl mégis megállapítható, hogy a múlt század utolsó évében Csorna többé-kevésbé nyilvános egyesületi könyvtárainak állományát ma már nem egy családi könyvtár állománya eléri. A csornai városi könyvtár ma 54000 kötettel rendelkezik, ami 15-szöröse a múlt század véginek. Izgalmasabb lenne azt vizsgálni, hogy mit és mennyit olvastak. Mindössze egyetlen rövid idõszakra vonatkozó mennyiségi adattal rendelkezünk, amit az izr. olvasókörnél már közöltünk. A mit kérdésre a katolikus kör 1906-tól származó könyvjegyzéke próbál választ adni.(73) Ez a jegyzék csak azt mutatja, milyen könyvekkel rendelkezett a kör, de azt nem, hogy melyiket olvasták, mégis némi támpontul szolgál. A könyvtár 20, illetve annál több kötettel rendelkezett Gárdonyi Gézától (20), Herczeg Ferenctõl (27), Jókai Mórtól (59), báró Jósika Miklóstól (33!), Mikszáth Kálmántól 28) és Vernétõl (24). A költõk általában összegyûjtött mûveikkel szerepeltek a könyvjegyzékben (Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Petõfi Sándor, Vörösmarthy Mihály), de Arany János 4 kötetével volt jelen.
A könyvállomány megoszlása a szerzõk nációja szerint:

magyar
1037
angol, amerikai, ír
127
francia
138
német
83
olasz
19
orosz
22
lengyel
19
Egyéb (holland, svéd, norvég, spanyol, hindu, román)
24

A történettudományt 25 mû reprezentálta. A szerzõk közt szerepelt Fraknói Vilmos, Horváth Mihály, Szilágyi Sándor, Szalay-Baróti páros. Viszonylag sok volt az életrajz (Deák, Kossuth, Petõfi, gr. Batthyány Lajos). De a történelem témakörébe került Áldor Imre: Attila, Hun utódok címû mûve is.
A további szaktudományokat három nyelvészeti, tíz egyházi és egy esztétikai mû kép- viselte. Meglepõ, hogy sem ipari, sem mezõgazdasági, sem kereskedelmi szakkönyvvel nem rendelkezett a kör könyvtára.
Két egyesület, a polgári olvasókör és a casino - részletesebb tárgyalását a szabadidõs egyesületek közt fogom elvégezni - járatott lapjait ismerjük, illetve az utóbbinál két évbõl van adatunk, 1893-ból és 1900-ból. A Széchenyi István emlékére alapított csornai Polgári Olvasókörben induláskor 11 lapot fizettek elõ, s e lapok felölelték valamennyi akkori politikai irányzatot. (Magyarország - Határozati Párt, Pesti Hírnök - konzervatív, Bolond Miska - balközép, Hölgyfutár - irodalmi, Vasárnapi Újság - ismeretterjesztõ, három gazdasági szaklap, és a többit nehéz politikai irányzatúnak, illetve szakjellegûnek besorolni. Az olvasóegylet 1893-ban mindössze négy lapot járatott,(74) s közülük egy sem napilap. Politikai és országos lapnak tekinthetõ a liberalizmus ellenes Magyar Néplap. Megyei lap a Sopron, helyi a Csorna-Kapuvár és Vidéke. A negyedik lap a Képes Folyóirat, melynek szellemiségét, beállítottságát nem ismerjük.
A casino valamennyi 1893-ban járatott lapjából mindössze három címérõl tudunk.(75) Elõfizették a mérsékelt ellenzéki, kiegyezés párti Pesti Naplót, a szabadelvû párti Nemzetet, a középosztályt párthoz nem kötõdve képviselõ Budapesti Hírlapot, valamint a függetlenségi párt közlönyét és egy bécsi lapot (1892-ben a Neue Freie Presse-t). Valószínû, hogy a megyei és a helyi magyar nyelvû hírlapok is rendelkezésére álltak a casino tagjainak. Ugyanakkor elvetették a Pesti Hírlap és a kormánypárti Pester Lloyd megrendelését.
1900-ban az olvasóegylet öt lapot fizetett e1õ.(76) A katolikus Magyar Szemlét, a protestánsellenes Herkó Pátert, a helyi Rábaközi Közlönyt, a Képes Folyóiratot és a katolikus körök Társulati Értesítõjét. Ugyanakkor a casino lapjainak száma tizenegy.(77) Az 1893-as lapok közül továbbra is elõfizették a Budapesti Hírlapot és egy bécsi lapot. Járatták az akkor elutasított Pester Lloyd-ot és a független, bár Tisza által is támogatott Pesti Hírlapot. Olvasták a Magyarországot, az Osztrák-Világ képes szépirodalmi hetilapot, Herczeg Ferenc Új Idõk címû folyóiratát. Az élclapok közül a kormánypárti Borsszem Jankó szolgálta a casino tagjait. A Soproni Napló, mint megyeszékhelyi lap, a Rábaközi Hírlap és a Rábaközi Közlöny, mint helyi újságok jártak a casinoba.
A két egyesület lapjainak összevetésébõl megállapítható, hogy míg a polgári olvasóegyletben a kezdeti sokszínûség után egyre szûkebb érdeklõdésû, eszmekörû újságokat olvashattak, addig a casinoban lapozható újságok többféle véleményt, más-más pártállást közvetíthettek.
A XX. század elsõ éveire Csorna kulturális területen mûködõ egyletei felölelték a város szinte minden rétegét. Ki-ki érdeklõdési körének, korának, társadalmi helyzetének megfelelõen választhatott közülük. Az egyleti élet közösségi alkalmain a nõk jelen voltak, közremûködtek, de tagként, s fõleg vezetõként többségében csak a késõbb tárgyalandó jótékonysági egyesületekben tevékenykedhettek.

Szakmai egyesületek
Ezen csoportba azokat az egyesületeket soroltam, melyek vagy valamilyen feladatra szervezõdtek, (pl. tûzoltó, szépítõ) vagy valamilyen foglalkozási ág képviselõit tömörítették (pl. tanító, jegyzõ). Tevékenységük az elõbb tárgyalt kulturális területhez viszonyítva lehatároltabb, szûkebb.
Legkorábban, 1882. február 26-án a Csornai Önkéntes Tûzoltó Egylet jött létre.(78) Az egyesület elsõ elnöke Lakner Ambró premontrei kanonok volt. Az egylet alapító, pártoló és mûködõ tagokra bomlott. Az utóbbiakat három osztályba sorolták: mászók (tûzoltók, bontók, mentõk); szivattyúsok és tûzõrök. A mûködõ tagok vállalt feladata a megfigyelés, a felszerelések karbantartása, a kiképzés és tûzesetek esetén az oltás volt. Az egylet elsõ elnökének 1890-es lemondását követõen (79) az egyesület válságba került. Az alispán a helyzet felderítésére Rösch soproni tûzoltó-fõparancsnokot küldte ki. Érdekes a kor vizsgálati eljárása: "... miután azonban nem volt kürtös, a ki a tûzoltókat összehívhatta volna, a soproni fõparancsnok kénytelen volt hazautazni, anélkül, hogy a tûzoltóság állapotáról személyes meggyõzõdést szerezhetett volna ..."(80) A vizsgálatot követõen a fõszolgabíró feloszlatta az egyletet, s új szervezését rendelte e1.(81) Az új egylet Sugár Sándor nagybérlõ elnökletével alakult - a tûzoltók az õ majorjaiban is oltanak! - 112 pártoló és 129 mûködõ taggal.(82) Augusztusban már 176 a mûködõk száma, s ez a dunántúli kerületben a legnagyobb létszám.(83)
Az egylet közvetlen feladatán túl vigadalmakat rendezett, zászlószentelést tartott, tagjai díszõrséget álltak a csornai csata emlékmûvénél (halottak napján) - egyszóval kivette részét a város társadalmi életébõl is.
A Szany-kerületi Rk. Tanító Egylet 1895. június 4-én tartott gyûlésén pályázatot hirdetett az egylet történetének megírására.(84) A pályázat gyõztese Magasházy István bágyogi fõtanító lett. Az általa írtakat a Rábaközi Hírlap 1896. nyarán folytatásban közölte. Az egylet alapításának bemutatásakor az õ munkájára támaszkodunk.
1885 õszén a kapuvári-kerület tanítóegyesülete felhívta a szanyi-kerület tanítóit, hogy lépjenek be közéjük. Czeglédy György csornai tanító megjelent a kapuváriak gyûlésén és maga, valamint társai nevében visszautasította a belépést.(85) Czeglédy ezt követõen hozzáfogott az egylet szervezéséhez. A legnagyobb akadálynak az bizonyult, hogy a tanítók jövedelmébõl fuvar és napi költségre nem tellett. Az 1886. októberi kerületi papi korona, a csornai tanító fellépésére vállalta, hogy a hitközségek fizetik az útiköltséget és a napidíjat.(86) Ezt követõen 1886. november 16-án megalakult a tanítóegylet. Elsõ elnöke Terner Péter kanonok, szanyi esperes-plébános, alelnöke Czeglédy György lett. Az alelnöki funkcióba 1889-tõl Terner idõs kora miatt Nagy Lajos, a gyõri tanítóképzõ intézet volt igazgatója, egyházaskeszõi plébános került.(87) 1893-tól az egylet elnöke dr. Sinkó István kerületi esperes lett.
Az egylet évente egy tavaszi és egy õszi összejövetelt tartott. Ezek kezdetben vándorgyûlések voltak, de 1892 õszétõl a rossz utak miatt mindig Csornán tartották õket. Vándorgyûléseik a tapasztalatcsere, a továbbképzés igényeinek kielégítését is szolgálták. Néhány példa, a teljesség igénye nélkül. Fontos feladatot töltött be az iskola a termelési, gazdálkodási ismeretek terjesztése terén. Ez megjelent találkozóik programjában is. 1893 nyarán Farkas György szilsárkányi fõtanító: Az alma, körte, szilva termesztésérõl;(88) ugyanez év szeptemberében Soós Mihály prem. kanonok: Az éghajlati viszonyok hatása az állatvilágra;(89) 1898 májusában Farkas József szilsárkányi kántortanító: A fatenyésztésrõl, és Matkovits Elek rábapordányi fõtanító: A méhészetrõl tartott elõadást.(90) Rendszeresen foglalkoztak nevelési, didaktikai kérdésekkel. Például 1894. novemberében: "Melyek azon sajátságos módszerek és azoknak gyakorlati alkalmazásai, melyekkel eI lehet érni a czélt, hogy folyékonyan és értelmesen olvasni megtanuljanak"(91); 1896 júniusában Bory Lajos szanyi osztálytanító: "A második osztály számtani anyagából"(92); 1898 októberében: "Gyakorlati elõadás nyelvtanból, a IV. osztályban"(93); 1898 májusában Magyar Árpád csornai kántor: "Miként lehet és kell a tanítónak az iskolás gyermekekben a szülõi szeretetet fejleszteni és erõsíteni"(94); 1895 októberében Nagy Lajos alelnök: "Mi legyen a népiskolai tanításnak középpontja?"(95) Az elõadásokat konzultáció, illetve vita követte.
Az egylet tagjai számára rendszeresen tûztek ki pályadíjakat (elnök, alelnök, premontreiek) egy-egy témakör feldolgozására. A leadott mûveket három tagú bíráló bizottság rangsorolta. Néhány pályázati témakör: "Melyek azon sajátságos módok, fogások és azok gyakorlati alkalmazása, a melyekkel legbiztosabban elérhetjük, hogy a gyermekek biztosan, folyékonyan olvassanak?"; "Mikép szoktathatja rendre a tanító növendékeit?"; "Adassék elõ a számolásnak, különösen sokszorozás és osztásnak legbiztosabb és célravezetõbb módszere"; "Milyen eszközökkel lehet a falusi népet veszedelmes szociáldemokrata tanoktól megóvni?"(96)
Az egyesületnek 1895-ben 43 tagja volt.(97) Az 1901. október 30-i, a csornai fiúiskolában rendezett összejövetel volt az elsõ, amelyen a kerület tanítónõi is részt vehettek!(98)
Ez az egyesület is rendelkezett könyvtárral. Könyvtáruk elsõsorban szakjellegû könyveket gyûjtött. Sajnos sem az állomány mennyiségérõl, sem összetételérõl nincs adatunk. Az egylet egy kiadványt is megjelentetett: Czeglédy György kiérdemesült csornai kántortanító életrajza címmel, az ünnepelt 50 éves tanítói jubileumára. A jubiláns mellképével díszített kiadványt Sebessy premontrei kanonok írta.(99)
Még két jóváhagyott alapszabállyal rendelkezõ egyesület sorolható a szakmai körbe: az 1886-ban alakított Sopron megye Csornai Járás Községi és Közjegyzõk Fiók Egylete,(100) valamint az 1897-ben létrejött Csorna és Vidéke Gépészegylet.(101) Részletesebb elemzésüktõl eltekintek, mivel szûk profilú, érdekvédelmi egyesületek voltak.
Szót kell ejteni még a rábaközi helyi lapok által mindössze kétszer említett, engedéllyel nem rendelkezõ szépítõ egyletrõl. Mindkét említése a helyi pénzintézetek zárszámadásával kapcsolatos, amikor is pénzadományban részesítik az egyletet.(102)
A szakmai egyletek közül társadalmi fontosságát tekintve a tûzoltó és a tanító egylet emelkedik ki. Az elõbbi a közvetlen egyesületi életén túl részt vett a helyi közélet, társasági élet szervezésében, alakításában. A tanítóegylet az önmûvelés, a tapasztalatcsere, a továbbképzés területén jeleskedett, fogta össze tagjait.

Szabadidõs egyesületek
E csoport legrégibb tagja a Rábaközi Mészáros és Kocsmáros Egyesület. Az engedéllyel nem rendelkezõ, évi egy összejövetelt tartó egylet az 1675-ben alakult Rábaközi Mészáros Céh utódjának tartotta magát. Az évi összejövetel hagyományos program alapján zajlott. Délelõtt istentiszteleten, koradélután közgyûlésen, majd este táncmulatságon vettek részt az egylet tagjai.(103) A bevételt elaggott tagtársaik segélyezésére fordították. Ezen, még a céhvilág emlékeit õrzõ összejövetelt azért tartottam érdemesnek megemlíteni, mert a vendéglátósok báljában ma is tovább él, igaz formális szervezet nélkül.
Az 1885-ben, Sermann János elnökletével alakult casino kimondottan az értelmiség - XIX. század végi, korábban már bemutatott összetételû értelemben - találkozó helye, egylete. Célját így fogalmazta meg: "A csornai casino egylet mûvelt és feddhetetlen jellemû férfiak egyesülete társulati célokra, mûvelt eszmecserékre és ártatlan mulatságokra."(104) Az alapszabály kül- és beltagokat különböztetett meg. Kültagok a vidékiek, beltagok a Csornán lakók, de az elõbbiek kívánalomra beltagok is lehettek. Az alapszabály szerint a casino akkor és addig állhat fenn, ha minimum 25 beltagja van.(105) Az egyletet a szokásos tisztikar és választmány irányította. 1893-ban a casinonak 55 beltagja és 56 kültagja volt. Más évekrõl nem rendelkezünk adattal. Az egyesület élén Sermann Jánost Hajas Gyula fõszolgabíró követte, s õ volt a vizsgált idõszakban mindvégig az egylet elnöke. A casino nem bõvelkedett rendezvényekben. Nyilvános fellépést, szervezést csak helyi viszonylatban kiemelkedõ esetekben vállalt az egylet. Ilyenek voltak például: Kossuth temetésének napján gyász istentisztelet rendezése a farádi evangélikus templomban, a városi millenniumi ünnepség, a csornai csata 50 éves évfordulója.
A helyi sajtóban többször volt vita, hangzott el felvetés az egylet feladatáról, jövõjérõl. 1893-ban a Csorna-Kapuvár és Vidéke megújulásul koncertet, mûkedvelõ elõadást, felolvasást javasolt.(106) Négy év múlva már kemény kritikát is olvashattunk: "… a kaszinó közgyûlés évek óta és évrõl-évre megpendít, elhatároz egy-egy üdvös, egészséges, hathatós eszmét, tervet (könyvtár stb.), de meg is maradtunk az elhatározásnál. Megszületett a gyermek, de meg sohasem kereszteltetett, mert a komaságon összevesztünk… Nevezzük el kártyakörnek, vagy újságközvetítõ intézetnek, de ne gúnyoljuk a 'kaszinó' névvel!"(107) Ezt követõen vigadalom, színielõadás rendezésével gyorsan megteremtették egy könyvtár alapjait.
A változtatási igény, a zökkenõk ellenére a casino nem lépett túl az alapszabályban vállalt célokon. A város és a járás vezetõinek (hivatali, gazdasági, egyházi, stb.) rendszeres találkozó helye volt, ahol bõséges alkalom kínálkozott információk szerzésére, cseréjére. E szerepkörénél fogva meghatározó helyet foglalt el Csorna és környéke életében.
A középrétegek évszaknak megfelelõ mozgás, illetve sportolási igényeinek kielégítését szolgálta a Keszeg-érre telepített fürdõegylet és a fagyoktól függõ korcsolyázó egylet. Egyikük sem rendelkezett alapszabállyal és mûködésük idényjellegû volt. Az elsõ immár versenysportra szervezõdött egyesület, Rábaközi Sportegyesület néven 1908-ban jött létre. Már ezt megelõzõen zajlottak alkalmi labdarúgó mérkõzések, szerveztek kerékpár túrákat (ezt fõleg a város leggazdagabb ifjai engedhették meg maguknak). Mivel az egyesületté alakulás a vizsgált idõszakon kívül esik, ezért itt annak csak korai elõzményeit említettem.
A századforduló szabadidõs egyesületei elsõsorban a társasági élet és egy bizonyos, helyben kielégíthetõ szintû mozgásigény következtében keletkeztek. E körök közül vezetõ szerepre a casino tett szert. Általános elismertségét a casino eszmétõl, illetve a benne tömörülõk tekintélyétõl kapta.

Jótékonysági egyletek
Alkalmanként szinte minden egylet jótékonykodott, árvíz- tûzkárosultakat vagy egyéb hiányt szenvedõket támogatott adományaival. Városunkban kizárólag jótékonysági egyesületek is létrejöttek. E területen legjelentõsebb az izraelita felekezeti egyletek száma.(1880-ban 5l2 izraelita személy élt a városban).(108) Legkorábban a Chevra-Kadischa Szentegylet jött létre, azza1a céllal, hogy "… a betegek és elhaltak irányában emberbaráti és szertartási szolgálatokat tegyen."(109) Fõ tevékenységi köre az izr. temetõ gondozása és a temetési szertartás lebonyolítása volt, hasonlóan a katolikus Szt. László társulathoz.
A "... helybeli izr. szegény özvegy nõk rendes havi adományok általi támogatására betegség vagy szülés következtében gondosabb ápolásra szoruló szegény hitsorsú asszonyok segélyezésére és a helybeli izr. szegény árvák nyomorának enyhítésére"(110) alakult 1893-ban a Csornai Izraelita Nõegylet. Ez volt az egyetlen egyesület a városban, melynek alapszabálya tiltotta a táncvigadalmak rendezését.
1904-ben jött létre a Csornai Izraelita Filléregylet. Célja: "A csornai szegénysorsú izraelita népiskolai tanulók felruházása s ezek közül a jeles elõmenetelt tanusítóknak ösztöndíjak adása. A csornai szegénysorsú izraelita menyasszonyok segélyezése... "(111)
Hasonló célokkal alakult a Csornai Katolikus Jótékony Nõegylet 1899-ben. Feladatukat így határozzák meg: "...általában a jótékonyság, megszorult embertársaink iránt. Különösen pedig a csornai árva vagy szegény iskolás gyermekeket ruházni és jó könyvekkel ellátni és a házi, úgynevezett szemérmes szegényeket gyámolítani."(112)
1901 júniusában alakult a Csornai Gyermekmenhely Egyesület. Nevével ellentétben nem árva, vagy elhagyott gyermekeket gondozott, hanem, mint megfogalmazták: "A földmûves nagy munkaidejében egyenlõre Julius és Augusztus hónapokban 2-7 éves szegény gyermekeket a szülõk, s hozzátartozók távollétében ... összegyûjteni, azokat ott a rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelembevételével ápolni, étkezésükrõl gondoskodni, testi, szellemi és erkölcsi fejlõdésükben õket czélirányosan elõsegíteni."(113) A nyári óvodának tekinthetõ gyermekmenhelyet az alapítás évében július 1. és augusztus 31. között 3220 gyermek látogatta, átlag 61-en naponta.(114)
Megállapítható, hogy a múlt század végén és a századelõn a nõk elsõsorban a jótékony egyletekben tevékenykedhettek. Az izraelita nõegylet teljes egészében, a katolikus nõegylet az egy férfi titkár kivételével nõkbõl állt. Az izraelita filléregylet is alapszabályában kötötte ki, hogy a választmány kétharmadának nõnek kell lennie és az elnök-alelnök tisztségekbõl egyiket nõnek kell betöltenie. Hasonlóan kötött arányt biztosított a nõk számára a gyermekmenhely egyesület. Az egyik alelnöki tisztet, a gondnoki helyeket és a választmány egyharmadát õk töltötték be.
Jótékonykodott a Csornai Szegény Gyerekek Felruházására Alakult Asztaltársaság is. Elõször 1895-ben említették õket. Zömmel iparosok és kistisztviselõk. Nevükben is jelezték, hogy nem kívántak intézményesülni.(115) 1899-bõl tudjuk, hogy minden kiejtett idegen szóért egy krajcárt kellett büntetésül a tagoknak perselybe tenniük. Minden év karácsonyán 18-20 gyermeket ruháztak fel, illetve könyvvel és íróeszközökkel ajándékozták meg õket.(116)

Összegzés
A múlt század végén, e század elején mintegy 25 egyesület, egylet mûködött Csornán. A kezdeti szervezetek differenciálatlanul magukba foglalták a helyi társadalom szinte minden rétegét. A szétválás az 1880-as és 90-es években zajlott le. Az egyesületek közt a casino mint a helyi elitet tömörítõ egylet kiemelt tekintélyt élvezett, de szerepe nem volt kizárólagos. A város vezetõi nem zárkóztak el továbbra sem a több egyesületben való mûködéstõl - bár esetenként csak dísztagi minõségben. Mégis azt mondhatjuk, hogyha szükséges volt, példát mutattak, a szervezés élére álltak (lásd tûzoltóegylet újjáalakulása). Élénk egyesületi élet zajlott az ifjúság, az iparosok körében. A nõk elsõsorban a jótékonykodásban jutottak vezetõ szerephez.

 

Jegyzetek:

(1) Magyarország történeti helységnévtára. Sopron megye (1773-1808) (szerk.: Borsodi Csaba). Bp., 1990. 108 és 110.
(2) Dr. Thirring Gusztáv: Sopronvármegye községeinek népesedési fejlõdése az utolsó 150 év alatt. Soproni Szemle (továbbiakban: SSz) 1938/4. 186.
(3) Dr. Thirring Lajos: Sopron vármegye községeinek újabb népfejlõdése. SSz. 1942/4. 276.
(4) Pájer Imre: A Rábaköz malomipara 1867 és 1914 között. (Kézirat, 1987.). 3.
(5) Bertha Árpád: Csorna és vonzáskörzetének gazdaságföldrajzi értékelése (Doktori értekezés, 1982.). 98.
(6) Csornai Hírlap 1899. jún. 11. és Rábaközi Közlöny 1900. aug. 19.
(7) Rábaközi Közlöny 1902. dec. 7.
(8) Kemenesi Ágoston: Fejezetek a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár történetébõl (1872-1878). In.: Rábaköz Honismereti Évkönyv 1996. (szerk.: Pájer Imre), Csorna, 1996. 35-41.
(9) Soproni Levéltár. IV/432. Sopron vármegye egyesületi alapszabályai: Csorna (továbbiakban: SVmL IV/432.). Csornavidéki Takarékpénztár alapszabálya.
(10) Rábaköz, 1891. máj. 31.
(11) Bertha i.m. 87.
(12) Bertha i.m. 101.
(13) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1893. okt. 28.
(14) A m. kir. belügyministernek 1873. ápr. 29-én 1394. sz. a. kelt, valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, az egyesületek ellenõrzése tárgyában.
(15) A csornai "Szent-László Társulat" temetkezési és jótékonyczélú egyesület 100 éves mûködésének és a társulat ezidõszerinti szabályzatának rövid kivonata... (továbbiakban: Szt. László társulat szabályzata) Csorna, 1906. 1.
(16) Ünnepi beszéd melyet a csornai "Szent-László társulat" 100 éves jubileuma alkalmával 1906. június 4-én tartott díszgyûlésen mondott Bizzer Miháty csornai káplán (továbbiakban: Bizzer: beszéd). Csorna, 1906. 4.
(17) KIOSZ Csornai Alapszervezete. A csornai Szt. László Társulat jegyzõkönyve (továbbiakban: Szt. László társ. jkv.). Emléklap a Szt. László társulat 100 éves évfordulója alkalmából: "Mint az 1806. évi jegyzõkönyvben olvasható, fõtisztelendõ Hodics György volt az idõben csornai plébános, az õ ideje alatt alakult társulatunk, melynek alakulását és fennállását részben õ segítette elõ. Leffler Ignátz kalapos mesternek (az alapító Leffler József unokája) neje, Lendvay Mária örökség útján jutott e képhez, sok évig õrizte és jelen alkalommal megörökítés végett ajánlja a társulatnak."
(18) Szt. László társulat szabályzata, 8.
(19) Bizzer: beszéd, 5-6.
(20) Szt. László társulat szabályzata, 11-14.
(21) Szt. László társ. jkv. A Szt. László társulat rendes és tiszteletbeli tagjai 1906. évben.
(22) Rábaközi Hírlap 1896. szept. 27.
(23) SVmL IV/432. 336/5-950 sz. A Csornai Iparos Dalkör alapszabályai.
(24) Rábaköz 1891. szept. 30.
(25) Uo. 1892. szept. 18.
(26) Uo. 1895. febr. 10.
(27) Rábaközi Hírlap 1895. okt. 20.
(28) Gaál Zoltán: Csorna iskolái és szellemi kisugárzásai. Csorna, 1989. 84.
(29) Rábaközi Hírlap 1899. márc. 19.
(30) SVmL IV/432. 65/894. It. sz. A Csornai Iparos Ifjak Társas Körének alapszabályai.
(31) Uo.
(32) Rábaközi Hírlap 1895. okt. 20.
(33) Uo. 1896. márc. 22.
(34) Uo. 1898. márc. 20.
(35) Uo. 1899. márc. 19.
(36) Uo. 1896. nov. 8., 1899. nov. 5.
(37) Uo. 1897. jan. 27.
(38) Uo. 1895. okt. 20.
(39) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1894. jún. 30.
(40) Rábaközi Közlöny 1899. szept. 10.
(41) Rábaköz 1894. márc. 11.
(42) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1894. ápr. 14.
(43) SVmL IV/432. 19/1895. lt. sz. A Csornai Kereskedõk Köre.
(44) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1894. nov. 10.
(45) Rábaközi Hírlap 1897. jan. 24. és 1898. máj. 8.
(46) SVmL IV/432.522/902. lt. sz. A csornai Kereskedõk Egyesületének alapszabályai.
(47) SVmL IV/432. 7/1907. lt. sz. A Csornai Kereskedõ Ifjak Társaskörének alapszabályai.
(48) SVmL IV/432. 119/903. lt. sz. A Csornai Iparos Társas Kör alapszabályai
(49) Uo.
(50) Rábaközi Közlöny 1903. máj. 31.
(51) SVmL IV/432. 1156/897. lt. sz. A Széchenyi István emlékére alapított Katolikus Kör
(52) Polg. olvasóegylet jkv. 1898. jan. 2. Csornai Katholikus Kör alakuló közgyûlése
(53) Uo. 1899. nov. 1. Választmányi ülés.
(54) Uo. 1899. dec. 17. Választmányi ülés, 1901. aug. 25. Választmányi ülés, 1902. máj. 8. Választmányi ülés.
(55) Uo. 1900. jan. 6. Záró és alakuló közgyûlés.
(56) Uo. 1903. jan.4. Közgyûlés.
(57) Uo. I903. febr. 8. Díszközgyûlés.
(58) Uo. I904. jan.3. Közgyûlés.
(59) SVmL IV/432. 451/ 1900. lt. sz. Csornai Katholikus Legényegylet.
(60) Uo.
(61) Rábaközi Közlöny 1902. jan. 12.
(62) SVmL IV/432. 100/903. lt. sz. Csornai Katholikus Ifjúsági Egyesület.
(63) Uo.
(64) Uo.
(65) Szt. László társ. jkv. 1906. máj. 20. Bizottmányi ülés.
(66) SVmL IV/432. 1152/1899.lt. sz. Csornai Katolikus Jótékony Nõegylet.
(67) SVmL IV/432. 524/1897. lt. sz. Csornai Izraelita Olvasókör
(68) Uo.
(69) Rábaközi Hírlap 1898. ápr. 10.
(70) Rábaközi Újság 1898. febr. 13.
(71) Rábaközi Hírlap 1989. ápr. l0., 1898. máj. 8.
(72) Csornai Hírlap 1899. jan. 29.
(73) Polg. olvasóegylet jkv. A Csornai Katolikus Kör könyveinek betûrendes jegyzéke
(74) Uo. 1893. jan. 15. Közgyûlés.
(75) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1893. nov. 11.
(76) Polg. olvasóegylet jkv. 1900. jan. 6. Záró és alakuló közgyûlés.
(77) Rábaközi Hírlap 1899. dec. 24.
(78) SVmL. IV/432. Csornai Önkénytes Tûzoltó Egylet
(79) Rábaköz 1890. febr. 2.
(80) Uo. 1891. máj. 10.
(81) Uo. 1891. máj. 31.
(82) Uo. 1891. jún. 21.
(83) Uo. 1891. aug. 6.
(84) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1895. jún. 8.
(85) Magasházy István: A Szanyi-kerületi Rk. Tanitó Egylet. Rábaközi Hírlap 1896. júl. 5.
(86) Uo. 1896. júl. 12.
(87) Uo. 1896. júl. 26.
(88) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1893. jún. 10.
(89) Uo. 1893. szept. 30.
(90) Csornai Hírlap 1898. máj. 22.
(91) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1894. nov. 10.
(92) Rábaközi Hírlap 1896. jún. 7.
(93) Csornai Hírlap 1898. okt. 2.
(94) Uo. 1898. máj. 22.
(95) Rábaközi Hírlap 1895. okt. 13.
(96) Rábakóz 1894. jún. 10., Csorna-Kapuvár és Vidéke 1895. jún. 8., Rábaközi Közlöny 1903. nov. 22.
(97) Magasházy im. 1896. júl. 19.
(98) Rábaközi Közlöny 1901. nov. 3.
(99) Magasházy im. 1896. júl. 26.
(100) SVmL IV/432. C/14. 1t. sz. Sopronmegye Csornai Járás Községi és Körjegyzõk Fiók Egylete.
(101) SVmL IV/432. 953/1897. lt. sz. Csorna és Vidéke Gépész Egylet.
(102) Rábaköz 1892. márc. 13., Csorna-Kapuvár és Vidéke 1893. febr. 23.
(103) Rábaközi Hírlap 1897. jan. 31.
(104) SVmL IV/432. ad. 1345/885. A Csornai "Casino" Egylet
(105) Uo.
(106) Csorna-Kapuvár és Vidéke 1893. febr. 11.
(107) Rábaközi Hírlap 1897. ápr. 18.
(108) Dr. Thirring Gusztáv im. 193.
(109) SVmL IV/432. C/ 15. Csornai Chevra-Kadischa Szentegylet
(110) SVmL IV/432. 85/893. lt. sz. A Csornai Izraelita Nõegylet
(111) SVmL IV/432. 34/904. lt. sz. A Csornai Izraelita Filléregylet
(112) SVmL IV/432. 1 152/ 1899. lt. sz. Csornai Katolikus Jótékony Nõegylet
(113) SVmL IV/432. 210/ I 90 lt. Csornai Gyermekmenhely egyesület
(114) Rábaközi Közlöny 1902. jún. 8.
(115) Rábaközi Hírlap 1895. júl. 14.
(116) Uo. 1898. okt. 23.