Pájer Imre:
Keresztény Iskolatestvérek tanítórendje a csornai fiúiskoláb
an


"Csorna. A község népessége 4853 l. van benne egy r. kath. és egy izr. népiskola; p.(osta) h.(elyben)
a) A r. kath. népiskola tartozik a szanyi esp. kerülethez, három tanterme van; tank. száma 578; isk. jár 531. Tanító: Czeglédy György, szül. 1827, a tan. pályára lépett 1842; kép. tanf. végzett, 1869-ben pedig államköltségen a külföldi népiskolai viszonyok tanulmányozására kiküldetett. Segédtanítók: Farkas József, szül. 1848, a tan. pályára lépett 1867, kép. tanf. végzett; Luka József, szül. 1847, a tan. pályára lépett 1869, kép. tanf. végzett; tanny. magyar; faiskola van.
b) Az izr. népiskolának három tanterme van, de csak kettõ használtatik; a hitközség közvetlen felügyelete alatt áll; tank. száma 81, isk. jár 81. Tanítók: Himlauer Viktor, szül. 1825, a tan. pályára lépett 1848; kép. tanf. végzett, Schlesinger Ignácz, szül. 1851, a tan. pályára lépett 1866; tanny. magyar és német; faiskola nincs."(1)
A fenti, hosszú idézet jól mutatja Csorna város (2) 1872-es tanügyi viszonyait. Számoljunk egy kicsit: A katolikus népiskola három tantermében három tanítóra átlagban közel 193 tanköteles, - és ha hihetünk a közzétett számoknak - 177 iskolába járó tanuló jutott, addig az izraelita népiskolában egy tanítóra 40,5 tanuló esett. Ekkora tömeggel egy osztályban szinte lehetetlen volt eredményesen foglalkozni.
Az elsõ változás, amely e kérdés megoldását kereste 1876-ban született meg. Tóth Bálint (3) kezdeményezésére leánynevelde létesült Csornán. Az intézet mûködtetésével az Isteni Megváltó Leányai szerzetesnõket bízták meg. A leányiskolához óvoda is csatlakozott. Az új intézmény belépésétõl a régi elemi iskola csak a fiúk oktatásával foglalkozott. Egy 1882-bõl származó forrásból ismerjük a két iskola tankötelezettjeinek számát, amely a fiúiskolában 300, a leányiskolában 296 fõt tett ki.(4) Az elõbbiben egy kántortanító és két segédtanító, az utóbbiban négy szerzetesnõ tanított. A létszámadatokból kitûnik, hogy a fiúiskolaként továbbmûködõ katolikus elemi iskolában jelentõsen csökkent az egy tanítóra jutó tanulók száma, de még így is két és félszerese az izraelita iskola 1872-es átlagának.
Az új iskola belépésével létrejött állapot több mint másfél évtizedig megfelelõnek bizonyult Csorna lakosságának. Ezen évek alatt a fiúiskolát továbbra is az 1860-ban mint kántortanító Csornára került Czeglédy György irányította. E jeles férfiú aktív közéleti szerepet vállalt. 1861-ben egyik létrehozója volt a Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókörnek, majd néhány évtizeden belül elnöke lett. Szervezõje s alelnöke volt a Szany-kerületi Római Katolikus Tanító Egyletnek. 1890-ben megszervezte az inasiskolát. 1893-ban ünnepelte a város Czeglédy ötvenéves tanítói jubileumát. Az ünnepelt a tanév végével nyugdíjba vonult.
Az 1892/93-as tanévre tovább növekedett a tanulólétszám. A fiúiskolában 10 év alatt 300 tankötelesrõl 337 fõ(5) ténylegesen beiratkozott tanulóra emelkedett a létszám. Ezzel már ismét száz fölé emelkedett az egy tanítóra esõ gyermekszám. Ismét változtatni kényszerült Csorna elemi oktatási rendszerén. A város vezetõ személyiségei megkezdték a megoldás keresését. Úgy érezték, hogy Czeglédy György nyugdíjba vonulásával egyidõben kell ezt a kérdést rendezni.


< >


Az oktatás fejlesztésének irányáról vita tört ki a városban, amelyben két álláspont ütközött:
Az egyik álláspont, - melyet Hajas Gyula csornai járási fõszolgabíró képviselt, - még 1892 végén felsõbb népiskola, illetve polgári iskola létesítését szorgalmazta. Hivatkozott a népiskolai törvény (1868. évi 38. tc.) 29 §-ára, amely elõírta, hogy az 5000 fõt meghaladó települések kötelesek felsõbb népiskolát, vagy polgári iskolát tartani. Az e tárgyban a vallás és közoktatási miniszterhez benyújtott kérvény (6) nem járt eredménnyel. A fõszolgabíró a miniszteri elutasítást követõen sajtókampányt kezdeményezett. Mind a Kapuvárott szerkesztett Rábaköz, mind a Csornán kiadott Csorna-Kapuvár és Vidéke közölte cikkeit. Felvetette, hogy a 6400 lakosú Csornán királyi járásbíróság, telekkönyv, szolgabíróság székel, takarékpénztár mûködik, 163 önálló iparos és 87 önálló kereskedõ, valamint 7 ügyvéd tevékenykedik. Véleménye szerint ez a jelentõs számú polgárság igényli a polgári iskolát. Nem beszélve arról, hogy 1000-en felüli a tankötelezettek száma (beleértve az izraelita elemi iskola és az ismétlõ iskolák tankötelezettjeit is), s így egy magasabb szintû iskola is életképes lenne. Feltette a kérdést: rend-e az, hogy a leányiskolába már fiúgyermekek is járnak?(7) (Ez nem véletlen, hisz az Isteni Megváltó Leányai szerzetesnõk irányította iskolában 1893 szeptemberétõl már öt tanítónõ mûködött! - P.I.))
A sajtókampány után Csorna képviselõtestületének ülésén vetette fel, hogy a város nem tartja be az 1868. évi 38. tc. 29 §-át. A testület 1893 novemberében, hivatkozva a korábbi miniszteri elutasításra, ugyancsak elvetette a polgári iskola felállítását.(8) Hajas Gyula mintegy utóvédharcot folytatva a megyénél megfellebbezte a csornai képviselõtestület döntését, de a vármegye ugyancsak novemberi közgyûlésén jóváhagyta a városi képviselõtestület határozatát.(9)
A Hajas Gyula fõszolgabíró által képviselt álláspont, amely polgári iskolát kívánt létrehozni kudarcot vallott. Ezt követõen Csornán polgári iskola majd csak évtizedek múlva, 1921-ben fog létesülni.


< >


A helyi oktatás megújításának másik irányát Poller Ede plébános képviselte. Poller plébános az elemi iskolák fejlesztését tekintette elsõdlegesnek. Még Hajas fõszolgabíró sajtókampánya elõtt, az 1893. szeptember 23-án tartott városi közgyûlésen megtette az ehhez szükséges elsõ lépést. A Csorna-Kapuvár és Vidéke tudósítása szerint: "Poller Ede plébános elõterjeszti a kormány és a megyés püspök rendeletét, illetve átiratát, hogy a város mihamarabb gondoskodjék úgy a fiú, mint a leányiskolában egy új tanítói állás rendszeresítésérõl és a megfelelõ tantermek berendezésérõl. A közgyûlés a leányiskolát illetõleg, miután a tanterem megvan, megszavazza a költségeket, míg a fiúiskola ügye bizottsághoz utasíttatik." A bizottságot novemberben alakította meg a városi közgyûlés. Elnöke Lakner Ambró premontrei kanonok lett.(10) A bizottság és a helyi sajtó feltárta az eddigi népiskolai oktatás hibáit és megfogalmazta a tennivalókat.
A hiányosságok között elsõ helyen találjuk a tanév hosszát. A szeptemberben kezdõdõ tanév mind a leányiskolában, mind a fiúiskolában április végéig, legfeljebb május elejéig tartott. Ugyanakkor az izraelita iskola tanéve június közepéig-végéig kihúzódott. A tanévet tovább rövidítette a késõi beíratás. Íme a fiúiskolába beíratott tanulók száma havi bontásban:(11)

tanév
1892/93
1893/94
szeptember
102
97
október
137
111
november
67
123
december
27
2
január
2
február
2
összesen:
337
331

Az adatokat 1893 december elején tette közzé a helyi sajtó, így az 1893/94-es tanév adatai még nem teljesek. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy az 1892/93-as tanévben október végéig még nem iratkozott be a tanulók 29 %-a, a következõ tanévben pedig 37 %-a. Komoly nehézséget okozhatott a késõn jövõk felzárkóztatása. Sok volt az évközi mulasztás is. A gyermekek fõleg munkavégzés miatt hiányoztak.
A hiányosságok másik fõ csoportja a hely-, illetve a tanítóhiányból adódott. Ugyanis a fiúiskola három tantermében, ha az összes tankötelezett egyszerre megjelent volna, akkor a tanulókat még leültetni sem tudták volna, nemhogy három tanítóval oktatni. Csak az iskola bõvítése és új tanítói állások létesítése hozhatott változást. A két kérdés megoldása egymással párhuzamosan folyt.
Az iskolaépítésre itt most különösebben nem kívánok kitérni, csak a tényét jelzem. 1894. február 6-án rendkívüli közgyûlésen döntött a képviselõtestület arról, hogy három új tanteremmel bõvíti az iskolát. Földszintes épületre hirdettek tervpályázatot. Vita tört ki arról, hogy Csorna fõterére már nem illik földszintes középületet emelni. A vita hatására a képviselõtestület emeletes épületet terveztetett. A tervpályázatot Vendler László csornai építész nyerte és ugyanõ lett a kivitelezõ is. A régi épület bontását június 8-án kezdték el, s az újat november 15-én már fel is szentelte a megyéspüspök.(12)
Az új tanítói állások szervezését a katolikus hitközség január folyamán tartott gyûlésén kezdték meg.(13) A gyûlésen eldöntötték, hogy a canonica visitatiokban rögzített természetbeni tanítói javadalmakat készpénzfizetéssé alakítják át. Azok a házaspárok, akik eddig búzában fizettek 1 forint 10 krajcárt, akik rozsban azok 95 krajcárt, akik pedig árpában azok 85 krajcárt fognak a jövõben fizetni. Döntöttek arról is, hogy a járandóságokat a jövõben nem a tanító, hanem a község szedi be. Elkülönítették az iskolamesteri és a kántori állást. Az utóbbit majd az év végén töltik be Magyar Árpád képesített tanítóval (14), aki a kántorizálás mellett mind a leány-, mind a fiúiskolában éneket, valamint a fiúiskolában tornát és gyümölcsnemesítést is tanít.


< >


A katolikus iskolaszék a képviselõtestület már említett februári rendkívüli közgyûlésén azt javasolta, hogy az iskolatestvérek tanítórendjét hívják meg a fiúiskolába tanítani. Ezt a javaslatot a testület elfogadta. A Keresztény Iskolatestvérek tanító rendjét De La Salle Szent János (1651. ápr. 30. - 1719. ápr. 7.) alapította Franciaországban. A rend szabályait az alapító halála után hagyta jóvá a pápa.(15) A rend tagjai keresztény szellemû ingyenes tanításra kötelezték magukat.(16) Nem véletlen, hogy Csornának a leányiskolában 1876 óta tanító szerzetesnõk (Isteni Megváltó Leányai) példája nyomán, vonzó lett a férfi tanítórend meghívása, hisz a városnak csak az ellátásukról kellett gondoskodni.
Egy 1894 végén megjelent újságcikkbõl úgy tûnik, hogy az iskolatestvérek behozatalának eszméje már jóval korábban megszületett. Poller Ede csornai plébánosnak Horváth Lajos magyarkimlei plébános vetette fel a meghívásukra vonatkozó ötletet. Õ ugyanis már korábban összeköttetésben állt velük.(17) A képviselõtestület döntése elõtt a plébános már egyeztette az iskolaszék javaslatát felsõbb egyházi hatóságaival, mivel az iskolatestvérek eddig Magyarországon nem tevékenykedtek. 1894. január 6-án a hercegprímás titkára már azt írta, hogy a csornai iskolaszék jól választott.(18)
Március 3-án már egy megállapodásról készült jegyzõkönyv Csornán. A megállapodást a város részérõl az elõzõ év végén megbízott bizottság és az iskolaszék tagjai, valamint a képviselõtestület tisztségviselõi, és a Keresztény Iskolatestvérek részérõl meghatalmazott Bernát testvér kötötték. A németül készült jegyzõkönyv a két fél kötelezettségeit rögzítette.(19) Az igazgató és négy tanító részére biztosított a város és az iskolaszék fejenként 450 forint évi jövedelmet, valamint a tanonciskolai oktatásért 300 forintot.(20) A pénzbeli járandóságon túl az iskolabõvítésnél a szerzetesek számára lakás is épült.(21)
A testületi döntések és a jegyzõkönyv aláírása után vita bontakozott ki a városban arról, hogy behozhatók-e Csornára az iskolatestvérek? A vitát az is provokálta, hogy az iskola igazgatására a rendi elöljáróitól a német anyanyelvû Bernát testvér kapott megbízatást. Már a márciusban rögzített jegyzõkönyv is tartalmazta, hogy a város elfogadja ezt, de azt kívánja, hogy egy-két év múlva magyar igazgatója legyen az intézménynek.(22) A vita fõ kérdése az volt, hogy vajon ezen a színmagyar területen milyen nyelven tanít ez az Ausztriából behozott szerzetesrend?
A vitát eldöntõ válasz magától a vallás- és közoktatási minisztertõl érkezett, a gyõri püspök, Zalka János közvetítésével: "...ma a miniszter úr õ excellentiája élõszóval kijelenté, miszerint ha magyarok és magyarországi képesítésûek semmi akadály sem forog fenn az iskolatestvérek felfogadása ellen." Zalka János ehhez hozzáfûzte, hogy azok akik "... Csornára jönnek Magyarországon születtek, s diplomájukat az esztergomi kir. tanítóképzõ intézetben nyerték."(23) A miniszteri véleményt és a püspöki tájékoztatást a város lakossága tudomásul vette. Egy utóvédharcra azért még történt kísérlet. A Rábaköz tudósítása szerint a rábaközi tanítók mozgalmat indítottak a Csornára behozott iskolatestvérek ellen, s június 3-án ez ügyben Kapuvárott fognak ülésezni.(24) A következõ számban szólnak az értekezletrõl, megállapítva, hogy mindössze öten jelentek meg, s egyébként is a csornai tanítók kérdése már lefutott ügy.(25)
Az 1894. október 27-i számában azt írta a Csorna-Kapuvár és Vidéke, hogy a népiskola épülete elkészült, s az illetékes bizottság azt már át is vette. Sõt ekkor már az iskolatestvérek is megérkeztek, s 29-étõl megkezdõdnek a beiratkozások. Az intézmény felszentelésére november 15-én került sor. A felszentelést maga a megyéspüspök végezte.(26)


< >


A "kultúra ünnepé"-t követõen megkezdõdtek a dolgos hétköznapok. Az év végén a helyi sajtó már azt írta: "... dicséretesen kell megemlékeznünk az iskolatestvérek egyikérõl, Imre testvérrõl, ki tanítványaival a plébániai misék alatt máris szép sikerrel ad elõ több egyházi éneket."(27) A következõ évben, május 4-én tartották a fiúiskola évzáró vizsgáját. Az errõl szóló tudósításból tudjuk, hogyan oldotta meg a rend a tanulók csoportbeosztását, ugyanitt szerzünk információt arról is, hogy név szerint kik vezették az egyes tanulócsoportokat. Nézzük:
I. osztály kezdõk - Arnold testvér,
I. osztály haladók, II. osztály - Dezsõ testvér,
III. osztály - Dénes testvér,
IV. osztály - Imre testvér,
V-VI. osztály - Jenõ testvér.(28)
A vizsga, mint eddig mindig, most is jól sikerült. Magasházy István bágyogi (ma bágyogszovát része) néptanító külön újságcikkben dicsérte az iskolatestvéreket. A köznép véleményét pedig az egyik helyi gazda szavai tükrözték: "Úgy járunk nemsokára, hogy vidékrõl kell õrzõ gyerekeket fogadnunk, mert a mieinket bottal kell kivernünk, s még akkor is elszöknek az iskolába."(29)
A vizsgát követõ nyár a felkészülésé volt. Rada Jenõ csornai iskolatestvér (1897-1904 között az intézményt leghosszabb ideig vezetõ igazgató), miniszteri rendeletre két hónapos ipari iskolai rajztanító képzésen vett részt, s az ötven résztvevõ közül a legjobb képesítõ oklevelet nyerte el.(30) A tanévet az intézmény új igazgatóval kezdte. Az iskolatestvérek bécsi árvaházának aligazgatóját, Eugesius testvért bízták meg az iskola vezetésével.(31) Az egy éves munka sikerét bizonyítja, hogy az õsz folyamán megszaporodtak a prominens látogatók. Járt az iskolában Szabó Károly kir. tanácsos, Sopron vármegye tanfelügyelõje, Simon Ödön a vármegye alispánja, és Zalka János gyõri püspök is.(32)
A következõ, több mint másfél évtized eseményeibõl csak azokat emelem ki, melyek az iskolatestvérek tevékenységében mint új elemek jelentkeztek. Ezek az új kezdeményezések fõleg a már korábban is említett Rada Jenõ igazgatóságához kapcsolódtak. 1897 végén az iskola tanulói a leányiskola mintájára elõször mutattak be pásztorjátékot: "A csornai r.kath. fiúiskola tanítványai az iskolaház nagytermében Karácsony elõestéjén és Karácsony második napján a ker. iskolatestvérek vezetése alatt karácsonyi ünnepet rendeztek, melyen "A betlehemi pásztorok és a napkeleti bölcsek" címû … pásztorjátékot adták elõ. Az ünnepélyen Csorna község értelmisége majdnem teljes számban részt vett. A kis fiúk szerepeiket kitûnõen adva élvezetes estét nyújtottak a vendégeknek. Az iskolatestvérek buzgó tevékenysége, melylyel ezen ünnepélyt rendezték és vezették, dicséretet és elismerést érdemel."(33) Ezek a bemutatók a következõ években állandósultak. A tanév végén zászlót kapott az iskola. A zászló árát, 200 forintot, négy csornai hölgy gyûjtötte össze. A Bécsben készített zászló egyik felére Szent Imre, a másik felére Szent Alajos képe került. Szentelésére június 5-én került sor.(34)
Az iskola igazgatója részt vett a "Csornai Katholikus Legényegylet" és a "Csornai Katholikus Ifjúsági Egyesület" alapításában és mûködtetésében. Az 1900-ban alakult legényegylet alapszabály szerinti igazgatója (elnökhelyettese) a Csornán mûködõ iskolatestvérek által megbízott személy volt.(35) A másik egyletet egyenesen az iskola vezetõje alapította 1903. február 2-án.(36) Az egyesület földmûves fiatalokat tömörített, s a tagokat valláserkölcsös és hazafias szellemben kívánta nevelni, szórakoztatni.(37) Fõvédnöke gróf Széchényi Miklós gyõri püspök volt.(38) Az "egyesületekben közszereplésérõl ismert testvér", Rada Jenõ igazgató távozásáról - Bács-Topolyára került iskolaigazgatónak - azt írta a Rábaközi Közlöny, hogy "…észrevehetõ ûrt hagy maga után."(39)
A Csornán mûködõ iskolatestvérek bekapcsolódtak - mint már fentebb is láttuk - az egyesületek életébe. Részt vettek a "Szany Kerületi R.k. Tanítóegylet" munkájába, vezették annak könyvtárát.(40) A községi népkönyvtárban ugyancsak ellátták a könyvtárosi tisztet. Átvették a kántori teendõket is.(41)
Az iskolatestvérek belépésével és az új iskola felépítésével Csorna város polgársága úgy érezte, hogy megteremtette az elemi iskolai oktatás feltételeit. De már 1899-ben dr. Kokas Lajos, újonnal kinevezett, egyébként csornai származású járásorvos azt állapította meg, hogy a katolikus iskolák túlzsúfoltak, egyedül az izraelita iskola felel meg a követelményeknek.(42) Századunk elsõ évtizedének közepétõl újra jelentkeztek a helyi sajtóban a népiskolai oktatást kritizáló cikkek. Ezt az elégedetlen közhangulatot fokozta az a "húsz botütés", amellyel 1910-11-ben bõségesen foglalkozott a helyi sajtó.(43) Ismét kialakult az a nézet, hogy az iskolát bõvíteni kell. Az iskolaszék 1913. március 29-én nyolc okleveles tanítót kért az iskolatestvérektõl. A válasz április 7-én érkezett, hogy akkor tudják biztosítani a nyolc fõt, ha abból három iskolatestvér, öt pedig világi tanító lesz (már korábban is mûködött egy világi tanító az iskolában). Kilenc nap múlva viszont arról értesítette az egyházközséget - s nem az iskolaszéket - a rend elöljárója, hogy az 1894. évi egyezményt kénytelen felmondani, s a felmondásba már a gyõri püspök (Várady Lipót) is belegyezett.(44) Az egyháztanács ezután úgy döntött, hogy ismét világi tanítókat fog alkalmazni a fiúiskolában.


< >

Az iskolatestvérek közelmúltbeli szereplése, a távozásról hozott gyors döntése erõs ellenszenvet váltott ki a város lakóiból. Ezt legjobban Várady Lipót gyõri püspök levele tükrözi, melyet a világi tanítók megválasztása elõtt írt az egyházközség tanácsának: "...Csornán olyan világi tanítónak alkalmaztatását, aki elõbb iskolatestvér volt, a kath. közérzület szempontjából nem tartom megengedhetõnek s azért ilyennek megválasztását sem erõsíthetem meg."(45) Érdekes, hogy az 59 (!) pályázóból három olyan is akadt, aki korábban iskolatestvér volt. Hat tanítót választottak, majd augusztusban engedélyt kaptak a hetedik tanítói állás betöltésére is. Az egyházközség tanácsa az új tantestületnek immár feltételül szabta, hogy a tanítás szeptember 1-én kezdõdjön és lehetõleg június 15-ig tartson.(46)
Érdemes közzétenni a megválasztott tanítók kötelességeit, melyeket a díjlevelük tartalmazott: A tanító "a rábízott osztályt tanítja katolikus és magyar szellemben, szükség esetén a hitoktatót helyettesíti, köteles a hitoktatáson jelen lenni, gyerekeket istentiszteletre kísérni és ott rájuk felügyelni, szükség esetén a kántoriakban segédkezik, az ismétlõoktatást végzi, az egyházmegyei r.k. tanítóegyesületbe tagul belép."(47)
Azzal, hogy az iskolát ismét világi tanítók vezették, s számuk is gyarapodott, lassan elindult egy szervezeti változás. Tükrözi ezt a fiúiskola tanulócsoportjainak beosztása. Az alábbi adatok egyike az iskolatestvérek utolsó tanévérõl (48), a másik a világi tanítók elsõ tanévérõl szól:(49)

1912/13-as tanév

I.a.
I-II.b.
II.a.
III.
IV.
V-VI.
összesen
89
63
I. 32
II. 31
72
127
84
82
517

1913/14-es tanév

I. a.
I. b.
II.
III. a.
III. b.
IV.
V-VI.
összesen
65
65
86
67
68
66
82
499

< >

Az iskolatestvérek tanítórendje alig több mint másfél évtizedig mûködött Csorna városában. Mivel az ország más részein is sorra vállalta iskolák vezetését, századunk elsõ évtizedének közepétõl nem tudott kellõ hivatástudatú tanítókról gondoskodni, s távozásra kényszerült. Így tevékenysége csak epizódnak bizonyult Csorna iskolatörténetében.


Jegyzetek:

(1) Németh Ferenc: Kimutatás a sopron-mosonmegyei tankerület 1872-ik évi népiskolai állapotáról, s a hivatalban lévõ néptanítók s tanhatósági személyek névtára. Sopron, 1872. 12-13.
(2) Csorna az 1871. évi 18., a községek rendezésérõl szóló törvénycikk értelmében elvesztette mezõvárosi rangját. Lakói a napi szóhasználatban, a helyi sajtóban, sõt még a képviselõtestület hivatalos jegyzõkönyveiben is a települést továbbra is városnak nevezték. Írásomban ezt a hagyományt követem én is (P. I.).
(3) Tóth Bálint: a csornai választókerület országgyûlési képviselõje, a Csornához közeli Sopronnémetiben középbirtokos, a kor nagy mecénása: Közremûködött a Soproni Siketnéma Intézet és a Csornai Margit Kórház alapításában is.
(4) A gyõregyházmegyei katholikus tanítóképezdék és népiskolák 1882-ben. In.: Schematismus venerabilis cleri Jaurensis. Gyõr, 1882. 19.
(5) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. dec. 9.
(6) Rábaköz, 1892. okt. 2.
(7) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. okt. 28.
(8) Rábaköz, 1893. dec. 3.
(9) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. nov. 25.
(10) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. nov. 11.
(11) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. dec. 9.
(12) Pájer Imre: Csorna iskolái (1659-1996). In.: Település-iskola-társadalom. Tanulmányok Gyõr-Moson-Sopron megye és Burgenland iskolatörténetébõl 1777-1996 (Szerk.: Kovátsné Németh Mária). Gyõr, 1996.
(13) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. jan. 27.
(14) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. dec. 25.
(15) Gaál Zoltán: Csorna iskolái és szellemi kisugárzásai. Csorna, 1989. 96.
(16) Gaál Z. i.m. 81.
(17) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. dec. 1.
(18) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. febr. 10.
(19) Gaál Z. i.m. 85.
(20) U.o. 86.
(21) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. febr. 17. A lakás beosztása már az iskolaépítés tervezésénél szempontként szerepelt. A március 3-i jegyzõkönyv is tartalmazta.
(22) Gaál Z. i.m. 86.
(23) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. máj. 12.
(24) Rábaköz, 1894. jún. 3.
(25) Rábaköz, 1894. jún. 10.
(26) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. nov. 17.
(27) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. dec. 31.
(28) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. máj. 11.
(29) U.o.
(30) Rábaközi Hírlap, 1895. szept. 8.
(31) Rábaközi Hírlap, 1895. szept. 1.
(32) Rábaközi Hírlap, 1895. okt. 6.
(33) Rábaközi Hírlap, 1898. jan. 1.
(34) Csornai Hírlap, 1898. jún. 5.
(35) Pájer Imre: A csornai egyesületek élete (1802-1905). Gyõri Tanulmányok 1994. 14-15.sz. 184.
(36) Rábaközi Közlöny, 1905. febr. 19.
(37) Soproni Levéltár. Sopron Vármegye Levéltára (továbbiakban: SVmL) IV/432. 100/903. sz. Csornai Katholikus Ifjúsági Egyesület
(38) Pájer I. i.m. 184.
(39) Rábaközi Közlöny, 1904. szept. 4.
(40) Rábaközi Hírlap, 1899. okt. 22.
(41) Rábaközi Közlöny, 1902. szept. 7.
(42) Rábaközi Közlöny, 1899. okt. 1.
(43) Rábaközi Közlöny, 1910. dec. 1.; 1911. márc. 9.
(44) Soproni Levéltár, SVmL VIII/116. Csornai r.k. Elemi Népiskola iratai (továbbiakban: Népisk.). Kivonat a Csornai r.k. Hitközség egyháztanácsának 1913. évi április 20-án tartott gyûlésének jegyzõkönyvébõl.
(45) Soproni Levéltár, SVmL VIII/116. Népisk. Jegyzõkönyv. Csorna, 1913. jún. 19. A Csornai r.k. Egyházközség tanácsának tanítóválasztó gyûlése
(46) Soproni Levéltár, SVmL VIII/116. Népisk. Jegyzõkönyv. Csorna, 1913. aug. 15.
(47) Soproni Levéltár, SVmL VIII/116. Népisk. Bodnár Alajos díjlevele. 1913. aug. 16. A többi tanítóé is azonos volt.
(48) Soproni Levéltár, SVmL VIII/116. Népisk. A Csornai r.k. Fiúiskola tanulóinak kimutatása az 1912/13-as tanévrõl
(49) Soproni Levéltár, SVmL VIII/116. Népisk. Kimutatás az elemi fiúiskola növendékeinek elosztásáról az 1913/14. tanévben