Pájer Imre:
A rábaközi sajtó története (1889-1917)


A rábaközi újságírás a térség mai két kisvárosában, Csornán és Kapuváron bontakozott ki a XIX. század utolsó évtizedében. A szomszédos, s jelentõsebb városok magyar nyelvû lapjai: Sopron 1871, Pápai Lapok 1874, ekkor már közel két évtizede sõt a Gyõri Közlöny - 1857 - több mint három évtizede folyamatosan léteztek, nem beszélve a rövid ideig fennállt gyõri Hazánk 1847-es indulásáról. Ha viszont a Rábaköz központi településeit a hasonló népességû kisvárosokkal vetjük össze, például Tapolca 1885, Sümeg 1901, Devecser 1891 (Szegleti 1978, 15.), akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az itteni sajtó megjelenése idõben egybe esett a Nyugat-Dunántúl más kisvárosi lapjainak keletkezésével.
A század végére értek meg a Rábaközben a feltételek ahhoz, hogy önálló hetilapot adjanak ki. Bár a gyõri és elsõsorban a soproni (megyeszékhelyi) újságok már korábban közöltek híreket e tájegységrõl is, de közlésük nagyon függött attól, hogy szerkesztõik találtak-e megfelelõ levelezõket (tudósítókat). A helyben lakók úgy érezték, saját informálásuk ügyében, saját lapra van szükségük. Talán legmarkánsabban ezt a Rábaközi Újság induló száma fogalmazta meg: "A Rábaközi Újság u.i. azon körülmény hatása alatt keletkezett, hogy Kapuvárott és egyáltalában a vármegye alföldi részén, az u.n. Rábaközben, a lakosság érdekeit csak egy olyan lap gondozhatja, mely az érdekelt lakosság helyi lapja és nem a szomszédé" (RU 1897. okt. 17.). Az igény mellé kialakult egy olyan értelmiségi gárda (papok, tanítók, ügyvédek, orvosok, gazdászok, mérnökök, hivatalnokok), akik munkájuk mellett vállalták az újságok létrehozását és rendszeres tudósítását. A szellemi erõk mellett fontos szerepet töltöttek be a helyi nyomdák is: a kapuvári Buxbaum nyomda, a Csornai Nyomda Vállalat, a Rábaközi Nyomda Vállalat. De a vasutak esetenként azt is lehetõvé tették, hogy Gyõrben (Rábaköz), vagy Sopronban (Rábaközi Hírlap) nyomják a lapot. Még egy tényezõt kell megemlíteni, a gazdaság fejlõdését. Létrejött egy vásárló és hirdetõ közönség. Ez a kör elsõsorban iparosokból, kereskedõkbõl és értelmiségiekbõl tevõdött össze.
Sajátossága a rábaközi sajtónak, hogy bármelyik kisvárosban is szerkesztették a lapot - Kapuváron vagy Csornán -, mindig törekedtek a másik település életét is bemutatni. Sõt törekedtek arra is, hogy Sopron megye teljes magyarlakta területeirõl adjanak híreket. (A csornai és a kapuvári járás mellett a csepregivel is rendszeresen foglalkoztak.)
Szólnunk kell a tanulmány idõhatárairól. Az indulási idõpont megállapítása egyszerû. 1889. december 25-én jelent meg a Rábaköz mutatványszáma, s ezzel vette kezdetét a helyi lapok sora. Záró idõhatárul a Sopronvármegye Sopronba költözését választottam. Ugyanis az 1914. október 4-tõl megjelenõ Sopronvármegye 1917 közepéig még a Rábaközben, Csornán készült. Az elsõ olyan számát, amelyben mind a szerkesztõség, mind a nyomda címéül Sopront jelölték meg 1917. május 13-án adták ki. Úgy érzem a rábaközi sajtó története itt ért véget, még akkor is, ha a Sopronvármegye Csornán továbbra is tartott fenn fiók kiadóhivatalt, és fejlécében 1927. május 14-ig alcímként viselte a Rábaközi Közlöny feliratot.
A lapok egyenkénti bemutatása elõtt tekintsük át a Rábaközben kiadott újságokat:

1. Rábaköz 1889. dec. 25. - 1895. jún. 29.
2. Csorna-Kapuvár és Vidéke 1892. dec. 24. - 1895. jún. 29.
3. Hany Istók 1893. aug 5. -
4. Rábaközi Hírlap 1895. júl. 7. - 1899. dec. 31.
5. Rábaközi Újság 1897. okt. 17. - 1898. szept. 25.
6. Csornai Hírlap 1897. dec. 19. - 1899. jún. 25.
7. Rábaközi Közlöny 1899. júl. 2. - 1914. okt. 1.
8. Új Rábaközi Közlöny, ill. Rábaközi Újság 1905. jan. 1. - 1906. máj. 6.
9. Sopronvármegye 1914. okt. 4. - 1917. máj. 6.
(A lap tovább mûködött, csak elköltözött a Rábaközbõl.)

Rábaközi újságok fejlécei

1. 0. Rábaköz
1. 1. A lap kiadója, szerkesztõje, munkatársai
Az elsõ rábaközi lapot Kapuvárott adták ki, szerkesztették és nyomtatták. Fejlécében társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap megjelölést viselt. Felelõs szerkesztõje és kiadótulajdonosa Hevesi János (1) volt. A lap szerkesztésében Hevesi mellett többen is tevékenykedtek. Az indulástól 1890 február 9-ig a lap fejléce fõmunkatársat is feltüntetett, "Nihil" néven. A név a szerkesztõ feleségét, Sikor Margitot rejtette (Szinnyei 1896, 843.). 1891. március 8-tól új beosztás tûnt fel: társszerkesztõ Csornán. Ezzel a lépéssel a lap megteremtett egy tisztséget, amellyel szinte az összes késõbbi rábaközi újság is rendelkezett. Vagyis a fõszerkesztõ székhelyétõl függõen a másik rábaközi mezõvárosban társszerkesztõt foglalkoztatott. Az elsõ társszerkesztõ dr. Spatz Adolf csornai orvos volt, 1893. január 1-ig. Késõbb dr. Spatzot az 1897. február 11-én alakult izraelita olvasókör elnökévé választották (Pájer 1994, 185.). Õt "Animo" követte március 25-ig. Ettõl kezdve nem volt a Rábaköznek csornai társszerkesztõje. Ugyanezen év május 21-én viszont Ruttkay Gyula kapuvári polgári iskolai tanár, mint fõmunkatárs tûnt fel. Nem sokáig, mert november 19-én már az õ neve sem szerepelt a lap fejlécén.
A lap munkatársai közül keveset ismerünk. A mutatványszámban közölt ugyan egy 15 fõs munkatársi gárdát, olyan nevekkel mint Laky Demeter csornai premontrei perjel, Hajas Gyula csornai fõszolgabíró, dr. Koltai Virgil csornai születésû gyõri bencés fõgimnáziumi tanár, Kiss Elek csornai ügyvéd, Kõninger Kálmán gazdász, Ajtay Gyula kapuvári polgári iskolai tanár, de, hogy e munkatársak valóban írtak-e a lapban azt nem tudjuk megállapítani, hisz a kor szokása szerint többnyire nem írták alá cikkeiket, vagy ha aláírták akkor írói álnevet használtak. Például: Figyelõ (Rköz 1890. dec. 7.), Hansághy (Rköz 1892. ápr. 24.). Philantrop (Rköz 1890. jan. 1.), stb.

A "Rábaköz" két címlapváltozata

A lapot mûködése alatt több szervezet is hivatalos közlönyévé választotta. 1890. október 26-án javasolta Pátzay József - a kapuvári megyei kórház gondnoka, Pátzay Pál szobrászmûvész édesapja - Kapuvár képviselõtestületének ülésén, hogy a Rábaköz legyen a város hivatalos lapja. Indítványát elfogadták, s az újság november 1-én ezt már jelezte is. 1893. június 4-tõl a Kapuvári Keresztény Nõegyesület, majd a Kapuvár Kerületi Róm. Kath. Néptanító Egyesület választotta hivatalos közlönyévé. Június 11-tõl ez utóbbi titulusokat is viselte az újság fejléce. Természetesen ezek a megtiszteltetések a lap számára biztos anyagi támogatást is jelentettek.
1. 2. A lap elõállítása
A Rábaközt indulásakor Buxbaum József 1880-ban alapított (Hiller 1981, 52.) kapuvári nyomdájában készítették. Maga a tulajdonos nem volt nyomdász, ügyvédi irodai munkásként tevékenykedett. Nyomdájában egy segédet és egy inast alkalmazott, akik Hevesi János szerint gyengén képzettek voltak (Rköz 1890. júl. 20.). A nyomda felszereltségét jellemzi a szerkesztõ egy megjegyzése: "A lapot lassú mûködésû kézisajtóval nyomják" (Rköz 1890. márc. 30.).
1890 második félévétõl (Rköz 1890. júl. 6.) az újságot Polgár Bertalan 1867-ben alapított (Zöld 1891, 28.) gyõri nyomdája állította elõ. A kéziratokat ugyan postán kellett odaküldeni, de rövidült a szedési idõ, s ezáltal frissebb lett a lap. A korszerûbb nyomda, a nagyobb szakértelem azonnal meglátszott az újság külalakján is.
Mintegy másfél év múlva a kiadó újabb nyomdával kísérletezett (Rköz 1892. okt. 9.), mikor Fieber Ármin nyomdát indított Kapuvárott. Nyomdáját gyorssajtó géppel szerelte fel. A kolerajárvány miatt 1892 novemberében egészségügyi zár alá került Kapuvár. Sajtótörténeti érdekesség, hogy a Rábaköz példányait "Fertõtlenítve van" felirattal továbbították. A következõ év tavaszán, Fieber Ármin tönkrement, mivel a kolera alatti pangás miatt hitelt vett fel, s egy türelmetlen hitelezõje követelésére csõdöt jelentett (Rköz, 1893. márc. 12.).
Fieber csõdjét követõen a lap elõállítása visszakerült Polgár Bertalanhoz Gyõrbe, ott készült az újság megszûntéig. Közben ugyan történt egy változás, mert Polgár Bertalan 1894 közepén eladta nyomdáját a püspökségnek és az Gyõregyházmegye Könyvnyomdája Gyõrött néven mûködött tovább (Rköz, 1894. júl. 8.), de ez nem érintette a Rábaköz elõállítását.
1. 3. A lap mint vállalkozás
Talán a legnehezebb feladat az újság üzletmenetérõl számot adni, mivel levéltári adatok nem állnak rendelkezésemre. A hetilap egyes példányai 8 krajcárba kerültek. Az éves elõfizetési díja 4 forint volt, melybõl jegyzõk és tanítók 1 forint árengedményt kaptak. De hogy hány példányban vásárolták - arról nincs adatunk. A példányszámra csak értékelhetetlen utalások vannak. Például 1893. január 1-én jelent meg egy közlés az újságban: "Lapunk elõfizetõi 70 %-al szaporodtak az elõzõ évihez képest." A konkurencia viszont a következõ év második felében már úgy látta, hogy a Rábaközbõl bõven vannak fölös példányok Polgár Bertalan gyõri nyomdájában (CSKV 1894. szept. 15.).
Egy másik adat a nyomdának kifizetett összegeket mutatja be. Hevesi szerint 1890-ben azzal, hogy az újság elõállítása Gyõrbe került, évi 500 forint biztos jövedelmet veszített el a kapuvári nyomda. Ezen kívül még a reklámbevételekbõl is részesedett, ami 1890 második negyedévében 12 forint 90 krajcárt tett ki (Rköz 1894. szept. 15.).
A kiadó bevételeit, jövedelmezõségét a rendelkezésünkre álló adatokból nem tudjuk megállapítani. Bizonyára nem volt ráfizetéses, hisz a hetilap öt és fél évig mûködött.
1. 4. A lap megszûnése
Az, hogy 1892 decemberében egy konkurens újság, a Csorna-Kapuvár és Vidéke elindult a rábaközi piacon, versenyre kényszerítette a Rábaközt. Ezt a kényszert már az új hetilap tervezésekor érezte Hevesi János. Érdemes az errõl szóló hírét felidézni: "Kevés a fóka, sok az eszkimó. Kapuvárott egy új hírlap készül megindulni Buxbaum József kiadásában és Laufer Samu dr. és Ajtay Gyula szerkesztésében. - Sok kitartást kívánunk a kezdet kezdetéhez!" (Rköz 1892. dec. 4.). A verseny, amely nem nélkülözte a sajtóvitákat, néha egymás pocskondiázását, Hevesi János vereségével végzõdött. Hetilapja 1895. június 29-én jelentette be, hogy "A Rábaköz felelõs szerkesztõje és kiadótulajdonosa részint egészségi szempontból, részint családi körülményei miatt Kapuvárról jobb állomásra készül elköltözni és így a lap szerkesztésétõl visszalépett, a tulajdonjogot pedig eladta a Csorna-Kapuvár és Vidéke tulajdonosainak."

2. 0. Csorna-Kapuvár és Vidéke
2. 1. A lap kiadója, szerkesztõje, munkatársai
1892. december 24-én jelent meg a mutatványszáma a fenti címû újságnak, amely társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap alcímet viselt. A lap kiadójának pontos kilétét nem ismerjük. A lap fejlécében feltüntetettek szerint, a kiadóhivatal Buxbaum József kapuvári könyvkereskedésében mûködött.
A hetilap felelõs szerkesztõje Csornán, társszerkesztõje Kapuváron tevékenykedett. A felelõs szerkesztõ Kõhalmy Márton Béla (2) csornai segédlelkész, társszerkesztõje dr. Laufer Samu (3) volt. A lap két fõmunkatárssal is rendelkezett. Az egyik már ismerõs, dr. Spatz Adolf, aki a Rábaköz társszerkesztõje volt. A másik Ajtay Gyula kapuvári polgáriskolai tanár, aki 1894 januárjában dr. Laufer Samut váltotta a kapuvári Polgári Társas Olvasókör elnöki tisztségében (CSKV 1894. jan. 20.). 1894 szeptemberében vált meg a laptól, mivel a vallás és közoktatási miniszter a hatvani polgári iskola igazgatásával bízta meg (CSKV 1894. júl. 21 és 1894. szept. 1.). A fõmunkatársak feltüntetése 1893. június 3-án eltûnik a lap fejlécérõl. Késõbbi cikkekbõl tudjuk, hogy a tisztség továbbra is fennmaradt. Egy fél év múlva ismét feltüntettek a lap fejlécében fõmunkatársat, dr. Gutmann Lajost (CSKV 1894. jan. 20.), a kapuvári királyi közjegyzõ helyettesét.
A hetilap mindössze egy alkalommal, Czeglédy György csornai kántortanító 50 éves tanítói jubileumánál sorolta fel az ünnepeltet köszöntõ sajtóküldöttséget, s így ismerjük a munkatársak egy részét. Ebben a felsorolásban a már korábban említetteken túl, találkozunk Haraszty Sándor, Lakatos Vince, Orbán K. Lajos fiatal csornai premontrei szerzetesek és Izmossy Aladár csornai gépgyáros nevével (CSKV 1893. febr. 4.). A kapuvári munkatársak ebbõl kimaradtak, így õk ismeretlenek elõttünk. A Rábaközhöz hasonlóan azonosíthatatlanok a szerzõk cikkei. Összehasonlítva a Rábaköz és a Csorna-Kapuvár és Vidéke szerzõi gárdáját, úgy tûnik, hogy az utóbbit egy fiatalabb korosztály mûködtette.
2. 2. A lap elõállítása
Az újságot mindvégig Buxbaum József kapuvári nyomdájában készítették, melyet a tulajdonos ekkor már könyvnyomdaként hirdetett. A lap indulásakor a nyomda még kézisajtóval volt felszerelve. A kiadóhivatal ezért az olvasóhoz fordult: "... nyomdánk technikai fogyatékossága miatt, arra a kevés kis idõre, míg gyorssajtónk megjön, legyenek szívesek elnézéssel lenni. Egy ilyen nagyobb szabású gyorssajtó felállítása idõt igényel ..." (CSKV 1893. január 21.). Március 25-én a hetilapot már gyorssajtón nyomták (CSKV 1893. jan. 21.). Büszkén jelölte a nyomda a lap végén: "Nyomatott Buxbaum József önkiadó gyorssajtóján Kapuvárott" (CSKV 1893. jan. 21.).
2. 3. A lap mint vállalkozás
Ismerjük az újság árát, ami megegyezett a Rábaközéével, s a jegyzõknek és tanítóknak is ugyanazt a kedvezményt adta. Egyetlen adatunk van a példányszámról, de az sem köznapi. Álljon itt elõttünk: " ... karácsonyi számunkat feltûnõen bõ tartalommal s közel ezer példányban jelentetjük meg" (CSKV 1893. december 9.). Biztos, hogy a Csorna-Kapuvár és Vidékébõl közönséges alkalmakkor jóval kevesebb készült.
A lap pénzügyi helyzetérõl semmilyen adattal sem rendelkezünk. Támpontunk azért van, hisz a Rábaközrõl tudjuk, hogy 1895-ben tulajdonjogát a Csorna-Kapuvár és Vidéke tulajdonosai vették meg. Valószínû, hogy a lap kellõ hasznot hozott e mûvelet fedezésére, bár az is elõfordulhat, hogy a vásárlással a Csorna-Kapuvár és Vidéke tulajdonosai csak a konkurenciát iktatták ki.
A vásárlást követõen a már két lappal rendelkezõ tulajdonosok úgy döntöttek, hogy új néven folytatják a mûködést, s így született meg a Rábaközi Hírlap.

3. 0. Hany Istók
Ez az a rábaközi újság, amelyrõl a Csorna-Kapuvár és Vidéke néhány cikkébõl szereztem tudomást. Ismereteimet közzéteszem, bízva abban, hogy felbukkanhat néhány példánya. (4)
.A Csorna-Kapuvár és Vidéke 1893. július 8-án adott hírt arról, hogy egy "élczlap" készül megjelenni. Alig egy hónap múlva így írt róla az újság: "Hany Istók. Mint elõre jeleztük íme megjelent az új élczlap. Lapunk mellékletéül kapják t. olvasóink ... Természetesen attól függ a Hany Istók életének tiszavirága, hogy milyen hangulattal fogadják olvasóink" (CSKV 1893. aug. 5.).
Szeptember elején már Kõhalmy M. Béla felelõs szerkesztõ magyarázkodik egy szerkesztõi üzenetben, hogy csak a megjelenésekor látta a Hany Istókot, mivel azt a kapuvári szerkesztõség csatolta mutatványszámként mellékletül a Csorna-Kapuvár és Vidékéhez. A dr. Gutmann Lajos által szerkesztett élclap "... Mint önálló lap fog megjelenni s nem is volt szándékunkban azt tovább mellékletül hozni" (CSKV 1899. szeptember 2.). Ez az utolsó hírem errõl a rábaközi újságról, s hogy megért-e a mutatványszámnál többet, azt ma még nem tudjuk.

4. 0. Rábaközi Hírlap
4. 1. A lap szerkesztõje, kiadója, munkatársai
Az új újság, mint már korábban jeleztük egyedül maradt a rábaközi piacon. Irányvonalát a Csorna-Kapuvár és Vidéke határozta meg. Változatlanok maradtak a szerkesztõk (Kõhalmy M. Béla Csornán, dr. Laufer Samu Kapuvárott) és a fõmunkatárs (dr. Gutmann Lajos). Érdekes viszont, hogy az új hetilap folytatta a Rábaköz lap és évfolyamszámozását. Így elsõ példányán rögtön a VI. évfolyam 28. szám megjelölés állt (RH 1895. júl. 7.). Ez több korábbi kutatót is megtévesztett (Varga 1968, 156.; Hiller 1981, 53.), akik ezért a Rábaközi Hírlapot tekintették a Rábaköz legkorábbi lapjának.
A korábban említett dr. Gutmann Lajos 1896. július 12-én szerepelt a lap fejlécében utoljára fõmunkatárs megjelöléssel. Ezt követõen ez a funkció a hetilap életében többé már nem tért vissza.
A szerkesztésben a legjelentõsebb változás 1897-ben következett be. Kõhalmy M. Béla - mint már korábban jeleztem - távozott a lap élérõl. Feladatkörét Csornán dr. Herbst Lajos (5) ügyvéd vette át. Kõhalmy távozása nagyobb változást is elindított, amint ezt a lap augusztus végi száma közölte: "... lapunkat a közeljövõben egyesíteni szándékozunk a vármegye székhelyén, Rábel László és Freissperger Vilmos szerkesztésében megjelenendõ nagyszabású lapvállalattal, a SOPRONI NAPLÓ-val" (6) (RH 1895. aug. 29.). Fontosnak tartották megjegyezni: "... lapunkat továbbra is Csornán és Kapuvárott, szép Rábaközünk testvérvárosaiban szerkesztik ..." (RH 1895. aug. 29.).
Itt kell kitérnünk arra, hogy az egyesítés megvalósítása nem ment gyorsan. Jól tükrözi ezt a lap fejléce. A szeptember 5-én megjelent újság még a régi képét mutatta. A szeptember 12-i szám már új fejléccel jelent meg. Az új fejléc legérdekesebb pontja az alcíme: "A Soproni Napló vasárnapi melléklete". Ez sajtótörténeti ritkaság, ugyanis ekkor még nem létezett a Soproni Napló! A következõ számmal (szeptember 19.) visszatér a régi alcím, s tulajdonképpen az utolsó szeptemberi szám adja meg a magyarázatot: "Ez az egy szám ugyan még testvérlapja nélkül lát napvilágot, mert a Soproni Napló elsõ száma pontosan a kezdõdõ évnegyeddel jelenik meg" (RH 1897. szept. 26.). S valóban, az október 3-i számon ismét feltûnik a már egyszer megelõlegezett alcím.

A Rábaközi Hírlap fejlécének változásai

1897 novemberében, a lap fennállása óta elõször értesülünk egyértelmûen a tulajdonviszonyokról. Keretbe foglalva elõször jelenik meg a felirat: "Laptulajdonos és kiadó: Rábel László" (RH 1897. nov. 21.).
1898 elején egy újabb változás tûnik fel a lap fejlécén, amikor dr. Laufer Samu vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel Lászlóra magyarosította. László (Laufer) 1899 júliusában visszalépett a szerkesztéstõl, mivel az akkor induló Rábaközi Közlöny egyik szerkesztõje lett (RK 1899. júl. 2.), helyét Blaschek Vilmos kapuvári szolgabíró foglalta el (RH 1899. júl. 9.).
A lap munkatársairól keveset tudunk. A Csorna-Kapuvár és Vidékétõl örökölteken kívül legismertebb Ruttkay Gyula, (7) a kapuvári polgári iskolai tanára. Úgy tûnik a munkatársak száma 1897 végére csökkenhetett, mert a Soproni Naplóval való egyesülés közben azt írta a Rábaközi Hírlap: "Megbízható, fáradhatatlan levelezõi karról kell még gondoskodnunk, jobban mondva a meglevõ szervezetet kiegészítenünk" (RH 1897. szept. 26.)
4. 2. A lap elõállítása
A Rábaközi Hírlap, mint ahogy elõdje is Buxbaum József kapuvári nyomdájában készült. 1897. szeptember 5-tõl, az induló Soproni Naplóval való összekapcsolódástól a lapot Sopronban, Litfass utódja Röttig Gusztáv kõ-, fény- és könyvnyomdájában állították elõ. Expediálását is Sopronból végezték. Az új nyomda jelentõs minõségi változást hozott a hetilap külalakjában. Tipográfiailag szebb lett, szerkezete áttekinthetõbbé vált.
4. 3. A lap mint vállalkozás
A lap eredményességérõl keveset tudunk. Tény, hogy az 1896-os évben 150 hátralékos vidéki elõfizetõjük volt. Felszólították õket a fizetésre. Sõt, kissé meg is fenyegették õket, azzal, hogy ha valaki mégsem fizet, jogos követelésüket bírósági úton érvényesítik. A fenyegetõ felszólítást rögtön magyarázni is kénytelenek voltak: "Aki nem óhajtja lapunkat tovább járatni, küldje vissza, mert sem szándékunkban nem volt soha lapunkat bárkire ráerõszakolni, nem is küldöttünk megrendelés nélkül senkinek; sem ingyen újsággal nem szolgálhatunk" (RH 1896. márc. 22.).
A Rábaközi Hírlap kedvezményes ára megegyezett elõdjéével. A Soproni Naplóval történt összekapcsolás közben a tanítóknak és a jegyzõknek adott kedvezmény megszûnt és az egyes számok ára 10 krajcárra emelkedett (RH 1897. szept. 19.).
A mûködés anyagi eredményérõl nincs adatunk. Azt, hogy a Buxbaum József által mûködtetett nyomdának megérte az újság megjelentetése, bizonyítja a tény: a kapuvári nyomdatulajdonos a tõle elköltözött hetilap helyett azonnal újat akart indítani Rábaközi Újság címen. Szavai szerint: "Nekem és esetleg kiadó társainknak eltökélt szándékunk, hogy ezt a lapot áldozatok árán is fenn fogjuk tartani ..." (RH 1897. aug. 29.).
4. 4. A lap megszûnése
1899. december 31-én azt jelentették be az újságban, hogy a Rábaközi Hírlapot egészen beolvasztják a fõlapba, a Soproni Naplóba. A beolvasztás ellenére a csornai és kapuvári szerkesztõség fennmarad. A Rábaköz eseményeit a vasárnapi szám fogja közölni, mely külön is elõfizethetõ lesz a régi áron, azaz évi 4 forinton, illetve 8 koronán.

5. 0. Rábaközi Újság
5. 1. A lap kiadója, szerkesztõje
Mint már korábbról értesültünk, a Rábaközi Hírlap nyomtatásának Sopronba költözésével felmerült az igény egy új, helyben szerkesztett és készített rábaközi lapra. Ennek az igénynek próbált megfelelni - sikertelenül - a Rábaközi Újság. Létrejöttét a Rábaközi Hírlap 1897. augusztus 29-i, utolsónak Kapuváron nyomtatott számában hirdetésként jelentette be a kiadóhivatal nevében Buxbaum József: "... szeptember hó 5-étõl kezdve Rábaközi Újság címen Kapuvárott egy új társadalmi lapot indítok meg, mert a Rábaközi Hírlap megszûnt." Az új lap kiszemelt szerkesztõje Deme Károly (8) volt.
A lapindítás és a szerkesztõ személyének bejelentése elhamarkodottnak bizonyult. A Rábaközi Hírlap 1897. szeptember 5-i számában Deme Károly közölte, hogy vállalta ugyan a szerkesztést, de közben olyan körülmények merültek fel, melynek hatására visszalépett.
Ezekután a Rábaközi Újság elsõ száma társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap alcímmel végül is 1897. október 17-én jelent meg, Deme Károly szerkesztésében. A szeptember 5 és október 17 között eltelt idõben megpróbálták az indítandó lapot Csorna és Kapuvár közös vállalkozásává tenni. Ez az október 8-án folytatott tárgyaláson a csornaiak azon elképzelésén bukott meg, hogy az új lapot elõbb 3 évig Csornán, majd 3 évig Kapuváron nyomtassák. Ezen elképzelés anyagi érdeksérelemmel járt volna, mire "Buxbaum József kapuvári nyomdász kijelentette, hogy még arra is kész, hogy egy évig ingyen nyomja a lapot"(RU 1897. okt. 17.). Ez az idézet egyértelmûsíti, hogy a hetilap kiadója Buxbaum József lett (RU 1897. okt. 24.).
Az induló újság fejlécében három szervezet neve is szerepelt, akik a lapot hivatalos közlönyüknek tekintették: a "Kapuvári Járási Jegyzõi Testület", a "Kapuvár-vidéki R. Kath. Tanító-egyesület" és a "Kapuvári Ipartestület". Döntéseik indoklását a lap október 24-i számában tették közzé. Érdemes megnézni az ipartestületét, amely tükrözi a csornaiakkal folytatott alkudozások kudarcát és a Rábaközi Hírlapnak a Soproni Naplóval történõ egyesítésének helyi visszhangját. "... mert évek óta városunknak nem volt saját lapja; éveken át az ugyancsak itt megjelent lap Csornának tulajdonképpeni közlönye; egész tartalmát áthatotta ottani szerkesztõjének szelleme, és benne Kapuvárnak, mely végre is a Rábaköz központja, csak nagyon alárendelt szerep jutott. (Ez az újságot tanulmányozva nem érzékelhetõ! - P.I.) Most pedig néhány hét óta csak névleg volt helyi közlönyünk, mert tényleg a megye központjában jelenik meg ..." (RU 1897. okt. 24.). Az ipartestület az 1898. május 29-i számot követõen visszavonta a lap támogatását, s a továbbiakban nem tekintette azt hivatalos közlönyének.
Már jeleztem, hogy a Rábaközi Újság sikertelennek bizonyult. Mi volt ennek az oka? Valószínûsíthetõ, hogy a szerkesztõ személye és magatartása. Egy a szerkesztõhöz írt levélben dr. Széki Gábor Budapestrõl a lap indítását követõen ezt írta: "... jól tudom, hogy olyan lap, a minõt te akarsz szerkeszteni, olyan a mely elvek szerint szilárdan halad a maga útján, Kapuvárott sem fog kelleni" (RU 1897. okt. 31.). Deme Károly válasza: "... én azok közé az emberek közé tartozom, a kiknek az a legfõbb gyengeségük, hogy a baráti figyelmeztetés és a sok csalódás dacára is megpróbálják keresztül vinni azt, a mire eltökélték magukat. Már ... sokszor szereztem magamnak ellenséget, mert kimondtam az igazságot" (RU 1897. okt. 31.).
Ez utóbbinak a módjával volt legtöbb gond. Nézzünk néhány példát: "Kár, hogy a miniszter nem küldött ki valakit a rom. kath. fiúiskola megtekintésére. Itt lehetett volna a legtöbbet látni; az igaz, hogy - nem valami épületes dolgokat ..." (RU 1897. nov. 7.); "...rosszindulat és parasztság dominál minden jóra való törekvés felett" (RU 1898. máj. 10.); "Kapuvárott szókimondó lap nem existálhat, mert itt csak hirmondó újság kell" (RU 1898. aug. 14.). A szerkesztõ, Deme Károly az igazság kimondása közben belekötött a plébánosba, a községi bíróba, a képviselõtestületbe, de még az általa vezetett polgári olvasókör tagjaiba is. Módszereinek sok köze volt a lap megszûnéséhez.
5. 2. A lap elõállítása, üzleti tevékenysége
Az újság Buxbaum József már bemutatott nyomdájában készült. Õ volt a kiadó is. Feltételezhetjük, hogy a biztos haszon reményében indította a lapot. Öt hónappal az indulás után így írt errõl az újság: "Már eddig is túlhaladta reményeit -mármint a kiadóét (P. I.) - az a siker, melyet ez a lap elért. Nagyon valószínû, hogy így haladva, rövid idõ alatt politikai lap lesz a Rábaközi Újságból" (RU 1898. márc. 27.). E korban a politikai lap indításához kauciót kellett letenni. Úgy érezte az újság szerkesztõje, hogy erre a kiadó bevételeibõl hamarosan képes lesz.
A hetilap bevételei elsõsorban az elõfizetésekbõl, a számonkénti árusításból és az egyre csökkenõ reklámból származtak. A bevételek konkrét alakulását nem ismerjük. Elõfizetési kedvezményt a korábbi szokásoktól eltérõen e lapnál azok kaptak - az évi 4 forintból 1 forintot - akik a lapot hivatalos közlönyükké fogadó szervezetek tagjai voltak. Ebben az esetben e körbe beletartoztak a más rábaközi lapoknál kedvezményezett jegyzõk és tanítók is.
5. 3. A lap megszûnése
A hetilap megszûnése 1898-ban már többször is szóba került. Március 27-én a szerkesztõ még a következõ üzenetét tette közzé: " A Rábaközi Újság kiadójának eszeágában sincs a lapot az 1. év letelte után beszüntetni." A szerkesztõi üzenet ellenére a hetilap nem érte meg az egy évet. Jelzésértékû volt a rábaközi újságok július 10-i száma. A Rábaközi Újságban az szerepelt, hogy az "Egységes Nemzeti Közoktatás", Deme Károly pedagógiai szaklapja, amely tavaly különféle nehézségek miatt egy idõre abbamaradt, szeptember 1-tõl ismét megjelenik (RU 1898. júl. 10.). Ez már jelezte, hogy a szerkesztõ visszatér korábbi kiadványához. A Rábaközi Hírlap viszont ugyanekkor már azt közölte, hogy értesülése szerint a Rábaközi Újság szeptember hónapban megszûnik (RH 1898. júl. 10.).
Az újság szeptember 11-i száma "A vidéki sajtó betegsége" címmel közöl egy vezércikket. Ez már elõrevetíti a lap megszûnését. "... a Rábaközi Újságnak megszûnését sem a szerkesztõnek, sem a kiadónak nem lesz oka sajnálni; Kapuvár városának, Kapuvár közönségének azonban igen." A lap következõ két számát már csak az a törekvés vezérli, hogy összejöjjön a négy oldal terjedelem. A szeptember 25-i számot - anélkül, hogy ezt a lapban bejelentették volna - nem követte több.

6. 0. Csornai Hírlap
6. 1. A lap kiadója, szerkesztõje, munkatársai
Már a Rábaközi Újság indulásánál láthattuk, hogy a szervezõk egy közös, Csorna és Kapuvár érdekeit tükrözõ lapot szándékoztak létrehozni. Ez a nyomda kiválasztásán bukott meg, mert ahogy írtuk, a csornaiak ragaszkodtak saját nyomdájukhoz. Ez a közjáték már elõrevetítette egy Csornán kiadott és nyomtatott lap közeli indítását. 1897. december 19-én jelent meg a Csornai Hírlap mutatványszáma. Alcímében Csorna és vidékének helyi érdekeit képviselõ társadalmi és közgazdasági hetilapnak titulálta magát.
A Csornai Hírlap kiadója a Csornai Nyomda Vállalat lett. A vállalat társtulajdonosai: Kokas István (az újság szerkesztõje) és Neuman Samu voltak (RK 1899. júl. 23.). A lapot három csornai fiatalember alapította: Frankl Samu malommérnök - az egyik csornai gõzmalom tulajdonosának fia, Kokas István okleveles gazdász és Sugár Ernõ - a csornai hercegi nagybérlõ fia (Pájer 1989). A személyi átfedések miatt lehetetlen a tulajdonviszonyokat (nyomdavállalat, alapítók) elkülöníteni. Ezt a késõbbi fejlemények fogják többé-kevésbé tisztázni.
A lap felelõs szerkesztõje Kokas István (9). Az újság mutatványszámából azt is tudjuk, hogy a lap szerkesztését nem egyedül végezte. Mint írták: "Megjegyzendõnek tartjuk, miszerint lapunk szerkesztését egy publicistikai téren jártas, szakavatott egyénekbõl álló bizottság eszközli, melynek véleményezése ellenére lapunkban semmiféle közlemény meg nem jelenhetik" (CSH 1897. dec. 19.).
A lap munkatársait név szerint nem ismerjük. Róluk általánosságban van ismeretünk: "Sikerült lapunk részére számos jeles férfiút, az értelmi tekintélyek nem egy kitûnõségét munkatársul megnyerni" ((CSH 1897. dec. 19.). Törekedtek egy jólinformált tudósítói hálózat létrehozására: "... a hir szolgálat úgy van szervezve, hogy a vidék minden nagyobb községében van egy saját külön tudósítónk" (CSH 1899. júl. 1.).
6. 2. A lap elõállítása
Az újság fennállásának másfél éve alatt mindvégig a Csornai Nyomda Vállalat gyorssajtóján készült. A vállalat létrejöttérõl keveset tudunk. Egyik tulajdonosa a felelõs szerkesztõ, aki már 1897. augusztus 22-én arról írt a Rábaközi Hírlapban, hogy milyen célszerû volna a csornai nyomda részvénytársasággá történõ átalakítása. Egy késõbbi hirdetésbõl tudjuk, hogy a "Sopronmegyei I-sõ Takarékpénztár palotájának udvarán épült díszes, új nyomda-helyiségben egyesíttetett a régi Neuman- és Kronfeld-féle nyomda egy nagy nyomdává..."(RK 1899. júl. 23.). Az egyesített nyomda egy nagy és két amerikai gyorssajtóval rendelkezett (RK 1899. nov. 12.).
6. 3. A lap mint vállalkozás
Mint minden eddigi rábaközi lapnál, így a Csornai Hírlapnál is a gazdasági, anyagi mûködésrõl van legkevesebb ismeretünk. E témáról optimista kicsengésû írásokkal találkozunk: " ... egy negyed évi mûködés mutatta, hogy lapunk létjogosultsággal bír, hogy annak léte biztosítva van"(CSH 1898. ápr. 3.), "... bizton nézünk az utolsó évnegyed elé" (CSH 1898. okt. 2.). Viszont a lap átalakulásakor, másfél éves mûködés után, ezt írták: "... az anyagi gondok súlya alól óhajtunk menekülni" (CSH 1899. jún. 15.).
Az újság fõ bevételi forrása az elõfizetett és az eladott lapok ára volt. Az ár a szokásos: elõfizetés évi 4 forint, jegyzõknek és tanítóknak 3, az egyes számok 8 krajcárba kerültek. Mennyi volt az elõfizetõk száma? Errõl csak egy részadatunk van, a mûködés elsõ félévének értékelésébõl: "Büszkék vagyunk városkánk intelligentiájára, kereskedõire és iparosaira, mert éppen százan vannak az õ soraikban azok, a kik lapunkat ... anyagilag támogatják s arra elõfizetnek" (CSH 1898. jún. 26.). Ugyanakkor 90 volt azon vidéki olvasók száma, akik az elõfizetési díjjal tartoztak.
A bevételek másik része hirdetésekbõl származott. Nincs ismeretünk az árakról, ugyanis a lap mutatványszáma szerint "... a hirdetések egyezség szerint közöltetnek" (CSH 1897. dec. 19.). Egy másik cikk hirdetési kedvezményrõl szól: "A csornai járás ipartestületének lapunk továbbra is közlönye marad, s e t. testület kisiparos tagjai ha egyúttal elõfizetõk is, lapunk hirdetési rovatát évenként néhányszor ingyen vehetik igénybe" (CSH 1899. jan. 1.).
A bemutatottak alapján nem tudjuk megállapítani a lap gazdasági eredményességét, illetve eredménytelenségét.
6. 4. A lap megszûnése
A hetilap 1899. június 25-i számában a következõ jelent meg: "Ez a szám a Csornai Hírlapnak az utolsó száma és július 2-án már a Rábaközi Közlöny fog megjelenni, a mely csornai és kapuvári hírlap is lesz egyaránt." A közleménybõl úgy tûnik, hogy a két szomszédos mezõváros lapkiadásban érdekelt polgárainak sikerült egyezségre jutni a közös hírlap megteremtésérõl.

A Csornai Hírlap és a Rábaközi Közlöny

7. 0. Rábaközi Közlöny
7. 1. A lap kiadói, szerkesztõi, munkatársai
1899. július 2-án a leghosszabb életû rábaközi újság kezdte meg pályafutását. Alcíme: Csorna-Kapuvár és vidékének helyi érdekeit képviselõ társadalmi és közgazdasági hetilap. Folytatta a Csornai Hírlap évfolyam és lapszámozását. Így elsõ száma a II. évfolyam 79. szám jelzést viselte (RK 1899. júl. 2.).
A Rábaközi Közlöny kiadóhivatala az elsõ években a Csornai Nyomda Vállalatnál mûködött. A lap tulajdonosai kezdetben a Csornai Hírlap alapítói voltak. Az egyik tulajdonos (Sugár Ernõ) 1900-ban kilépett (RK 1905. jan. 29.). A másik pedig (Kokas István) 1903-ban "... Csornáról eltávozván összes jogait Frankl Samu malommérnökre, e lapok egyik megalapítójára ruházta át" (RK 1903. dec. 20.). 1903-ban, az újság elõállítása Kapuvárra került át, s ekkor dr. László (Laufer) Samu is társtulajdonos lett, azzal a kikötéssel, hogy ha a viszony felbomlik a hírlap címe a csornai tulajdonost illeti (RK 1905. jan. 23.). Errõl 1904 elején szerzõdést is kötöttek (RK 1905. jan. 29.). 1905 január elsejével a lap elõállítása visszakerült Csornára, s teljesjogú tulajdonosa ismét Frankl Samu lett. 1910. június 5 és október 16 között az újságban mint laptulajdonost is feltüntették.
Indulásakor a hetilap kiadóhivatala mint írtuk, Csornán volt. 1903. január 18-tól Buxbaum József kapuvári nyomdájába került át. Az 1905-ben történt visszaköltözéssel a kiadóhivatal ismét a Csornai Nyomda Vállalat lett (RK 1905. jan. 1.). Márciusban megváltozott a helyzet, ekkortól a szerkesztõséget és a kiadóhivatalt kapcsolták egybe (RK 1905. márc. 19.). November 1-tõl a kiadóhivatalnak már tisztviselõje is volt: "Lapunk kiadóhivatalának vezetését Komlós Ferenc úr vette át ... megbíztuk elõfizetési és hirdetési díjak felvételével" (RK 1905. nov. 12.). Ezt követõen a kiadóhivatal vezetõi és munkatársai többször változtak. 1914. április 2-án következett be a legjelentõsebb szervezeti átalakulás. Megkezdte mûködését a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat, melynek élén Somos Árpád igazgató állt. Az új vállalat tulajdonosa Frankl Samu maradt.
A Rábaközi Közlöny elsõ felelõs szerkesztõje Kokas István volt, ugyanakkor a lap fejlécében mint csornai szerkesztõt tüntették fel. Kapuvári szerkesztõként pedig a Rábaközi Hírlaptól "átigazolt" dr. László (Laufer) Samu nevét olvashatjuk. A felelõs szerkesztõt feltüntetõ keretben 1900. március 18-tól fõmunkatársként Ruttkay Gyula jelenik meg. (Korábban már több rábaközi lapnak fõ- illetve munkatársa volt.)
Mint tudjuk 1903 végén Kokas István elköltözött Csornáról, a lap szerkesztõje Eigner Géza (10) lett. Belépésével egyidõben "Fõmunkatársul dr. Gõsy Géza - csornai ügyvéd, dr. Kokas Lajos - csornai járásorvos és dr. Spatz Adolf - korábban már bemutattuk - urakat is sikerült megnyerni ..." (RK 1903. dec. 20.). "A kapuvári szerkesztõség élén továbbra is dr. László (Laufer) Samu marad ..." (RK 1903. dec. 20.). A két szerkesztõség egymástól függetlenül mûködött. (RK 1904. jan. 10.).
1904 májusában újabb változás történt: "Lapunk mai számának homlokán új név olvasható. Pethõ Ágoston a Vasvármegye cz. napilap volt segédszerkesztõje állott csornai szerkesztõségünk élére" (RK 1904. máj. 29.). Pethõ az elsõ fizetett fõállású újságíró a hetilap élén. A tulajdonos ezzel a lépésével elindította a lap tõkés újsággá alakítását. 1905. január elsejével megszûnt a két egyenrangú szerkesztõség, a szerkesztés ismét egy kézbe, Csornára került. Kapuvárott fiók szerkesztõség és kiadóhivatal maradt. A kapuváriak erre egy új lap az Új Rábaközi Közlöny, majd Rábaközi Újság indításával válaszoltak. A két lap közt hosszas vita bontakozott ki.
Pethõtõl a szerkesztést 1905. március 5-én Dömötör Béla (11) vette át. Szerkesztõi idõszakában jelentõs változások következtek be a Rábaközi Közlöny életében. 1906. január 1-én "Csorna-Kapuvár és vidékének érdekeit képviselõ politikai hetilap"-pá alakult. Az átalakulás során kifejtette a szerkesztõ, hogy nem pártpolitikát kíván szolgálni, hanem a Rábaköz közönségét akarja informálni a vármegye politikai eseményeirõl (RK 1905. dec. 24.). 1906 decemberében arról értesülünk, hogy a jövõ évtõl a lap hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap jelenik meg (RK 1906. dec. 2.). Az új évvel az újság kiterjesztette hatókörét a Répce vidékére is. Ezt fejlécében is jelezte: A Rábaköznek és a Répczevidéknek (Csorna-Kapuvár-Csepreg) érdekeit képviselõ politikai lap (RK 1907. jan. 3.). Ezzel a változással a kapuvári mellett fiók szerkesztõség és kiadóhivatal nyílt Csepregen. (Elõbb Sauf János, 1912-tõl dr. Váhl Ernõ vezette.)
A lapnak 1905. március 19-tõl lett Kapuvárott fõmunkatársa, Kováts József igazgató-tanító, iparostanonc-iskolai igazgató személyében. Õ vezeti az ottani szerkesztõséget és kiadóhivatalt. 1906 végén vált meg megbízatásától, helyére Somogyi Géza lépett (RK 1906. dec. 30.). Õ 1908-ban távozott a városból, mivel a balatongyöröki uradalom számtisztje lett. Az új fõmunkatárs, s egyben a kapuvári szerkesztõség vezetõje Kürtessy Rezsõ, a helyi polgári iskola tanára lett (RK 1908. febr. 2.). 1905 október elejétõl megszûnéséig a késõbb bemutatandó ellenlapot, a Rábaközi Újságot szerkesztette. Egy évnél alig tovább maradt funkciójában, mivel a topolyai (Bács megye) polgári iskola igazgatójának nevezték ki (RK 1909. júl. 18.). Helyére kollégája, Eszes Dezsõ polgári iskolai tanár került, aki 1906-tól dolgozott Kapuváron (RK 1909. aug. 29.). A fõmunkatársi megbízatása 1910. január 6-án megszûnt. Úgy tûnik továbbra is munkatársa maradt a lapnak, hisz az rendszeresen beszámolt egyleti téren elért eredményeirõl: 1910-ben a kaszinó titkára (RK 1910. jan. 20.), 1911-ben a polgári kör elnöke lett (RK 1911. jan. 12.).
A lap munkatársi gárdájáról keveset tudunk. 1899 októberében ezt írták: "... munkatársaink és tudósítóink száma a 40-et meghaladja" (RK 1899. okt. 1.). 1903-ból rendelkezünk egy felsorolással, amely 24 nevet tartalmaz (RK 1903. jan. 18.). Közülük 5 hivatalnok, 5 tanító illetve polgári iskolai tanár, 2 lelkész, 3 ügyvéd, 2 orvos és 7 ismeretlen foglalkozású. Megváltozott a helyzet a fõállású újságírók alkalmazásával. Tudósítóként is egyre inkább fizetett munkatársakat alkalmaznak. 1913 közepén már azt olvashatjuk, hogy a Rábaközi Közlöny "... rendes, szerzõdtetett munkatársakat tart. Havi fizetéssel. Ezenkívül posta- és telefondíjat is fizet" (RK 1913. máj. 29.). Még a "külsõsöknek" is fizettek. Íme ebbõl az idõbõl egy szerkesztõi üzenet: "... a cikket minden bizonnyal közölni és honorálni is fogjuk ..." (RK 1913. júl. 24.).
7. 2. A lap elõállítása
A Rábaközi Közlönyt fennállásának legnagyobb részében a Csornai Hírlapnál már bemutatott Csornai Nyomda Vállalat állította elõ. 1903. január 18-tól 1904 végéig a már szintén bemutatott Buxbaum József tulajdonát képezõ kapuvári nyomdában készült, amelyrõl 1905 õszén már azt írta a Rábaközi Közlöny, hogy primitív és ósdi felszereltségû (RK 1905. nov. 5.). Nyomdai téren a nagy változás a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat megalakulásával, 1914-ben következett be. "... a fenti törvényszékileg bejegyzett cég alatt a legújabb és legmodernebb betûanyaggal, a legtökéletesebb gyorssajtókkal, stereotypiával és segédgépekkel dúsan felszerelt könyvnyomdát nyitottunk.... Az új nyomdavállalat termelõképességérõl tanúságot nyújt az, hogy a mai lapszámunkat 5.000 példányban nyomtattuk ki. Alig néhány óra alatt" (RK 1914. ápr. 2.).
7. 3. A lap mint vállalkozás
A Rábaközi Közlöny az elsõ olyan rábaközi lap, melynek köznapi példányszámáról adatokkal rendelkezünk: "Lapunk 600 példányban jelenik meg ... a mi lapunk két járás területén csak anyagi áldozatok árán tartható fel ... A csornai és kapuvári járás lakóinak száma mintegy 70.000 lelket tesz ki, a mostani szerény és szegényes állapotban minden 10.000 közül (sic!) csak 8 akad olyan a ki a hetilapot járatja. Milyen elenyészõ csekély, de egyúttal mennyire fokozható is e szám!" (RK 1899. okt. 1.). Az ellenlap indítását követõen az alábbiakat írta az újság: "... a közönségnek egy lap is sok volt a Rábaközben, mert egyet sem tudott eltartani, nemhogy kettõ kellene" (RK 1905. ápr. 30.). 1905 végén arról értesülünk, hogy a lap "manapság ismét ezer példányban jelenik meg hetenként s a Rábaköz ... minden községében olvassák azt" (RK 1905. dec. 24.).
Ismerjük az elõfizetési díjakat - azonosak a Rábaközben már megszokottakkal - illetve a pénzcserét követõen átszámították õket koronára (1 forint = 2 korona). A heti kétszeri megjelenéstõl kezdve az elõfizetési díj 50 %-al nõtt (RK 1907. jan. 3.). Megközelítõen ki tudnánk számítani a lapterjesztés bevételeit, de nem ismerjük a vele szemben álló költségeket. Mindössze egy, 1906 elejérõl származó, erre utaló, de ma már számszakilag értékelhetetlen adatunk van. Ekkor egy olvasó azt kifogásolta, hogy miért hirdetnek Rábaközön kívüliek is a lapban. A válasz: "... lapunk elõállítási költségeit, mely meghaladja a csornai fõtéren levõ bármelyik kereskedõ költségvetését, valahonnét fedeznünk kell ..." (RK 1906. jan. 7.).
Egy 1905-ben írt cikkbõl tudjuk, hogy a lap fennállása óta "... nem jövedelmezett, hanem fenntartása évenként tetemes áldozatokba került" (RK 1905. jan. 29.). Ezt követõen alakította át mûködését Frankl Samu laptulajdonos, oly sikeresen, hogy az újság biztos anyagi alapokra került. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a lap Csornai Hírlap, majd Rábaközi Közlöny és folytatásaként Sopronvármegye címmel 41 évfolyamot ért meg.
7. 4. A lap átalakulása
A Rábaközi Közlöny 1904 közepén tette meg az elsõ lépést arra, hogy tõkés lappá válljon. A tulajdonos ettõl az idõtõl a szerkesztésre hivatásos újságírót alkalmazott. Amikor 1907-tõl hatókörét a csepregi járásra kiterjesztette, akkor már Sopron megye magyar lakosságának többségét elérte. A nagyteljesítményû nyomda belépésével (1914. ápr. 2.) a lap tovább terjeszkedett, s címét az új helyzethez igazította, azaz Sopronvármegyévé vált. Ahogy fogalmazták a Rábaközi Közlöny utolsó számában: "A lap címének megváltoztatásával csupán az történt, hogy a lap a vármegye többi járására és Sopron városra is kiterjesztette mûködési körét" (RK 1914. okt. 1.).

8. 0. Új Rábaközi Közlöny, illetve Rábaközi Újság
1904 közepén határozta el Frankl Samu laptulajdonos a Rábaközi Közlöny átalakítását (fõállású szerkesztõ alkalmazása, a nyomtatás visszaköltöztetése Csornára, a kettõs szerkesztés megszüntetése). Az átalakítás vitára vezetett a kapuvári társtulajdonos, dr. László (Laufer) Samu és Frankl Samu között. Az 1904. január 1-én kötött, László (Laufer) társtulajdonosságáról szóló szerzõdésüket (RK 1905. jan. 29.) - a szerzõdésben kikötött lehetõség szerint - 3 havi felmondással Frankl Samu felbontotta. "... ezen társasviszony ha bármikor felbomlik, a Rábaközi Közlöny czim mindenkor a csornai társtulajdonost illeti meg" (RK 1905. jan. 29.) szólt a megállapodás egyik pontja. Mivel dr. László (Laufer) Samu változtatás nélkül kívánta továbbmûködtetni a lapot, a fentiek miatt kénytelen volt ezt Új Rábaközi Közlöny (12) címmel kiadni.
1905. január 1-én jelent meg az Új Rábaközi Közlöny elsõ száma, amely Kapuvárott Buxbaum József nyomdájában készült, azonos betûtípust használt a korábban ott nyomtatott Rábaközi Közlönnyel. Az "Új" szócskát az elsõ számra oly icipici betûkkel szedték, hogy az alkalmas volt az olvasók megtévesztésére. A "Rábaközi Közlöny numero zwei" címû cikkében ezt a csornai lap így írta le: "Az ilyen eljárást közönséges nyelven czimbitorlásnak hívják és ügyvédünk útján megtettük már a megtorló lépéseket a közönség rosszhiszemû félrevezetése és megtévesztése miatt és hisszük, hogy nyájas kis laptársunk nem sokáig bujkálhat már idegen czégér alatt" (RK 1905. jan. 8.).
A címhasználatról a két fél között természetesen vita keletkezett. A gyõztes a csornai hetilap lett. Áprilisban már arról értesülünk, hogy az Új Rábaközi Közlöny Rábaközi Újság néven jelenik meg (RK 1905. ápr. 16 és 23.). A névváltozás ennél már elõbb is bekövetkezhetett, mert május 14-én ezt írta a Rábaközi Közlöny: "a Rábaközi Újság össze-vissza 4 hónapja szórakoztatja a világot." A névváltoztatással egyidõben szerkesztõ változás is történt. Dr. László (Laufer) Samu visszavonult a szerkesztéstõl, s mint tulajdonos, a szerkesztést hivatásos újságíróra, Wellner Zsigmondra bízta (RK 1905. júl. 9.).
Wellner még az év októberében távozott Kapuvárról. A szerkesztést Kürtessy Rezsõ és Nagy László a kapuvári állami polgári iskola két tanára vette át (RK 1905. okt. 8.). A két lap közötti viszony az újabb váltással sem javult. 1906. április 22-én a Rábaközi Közlönyben még támadták a Rábaközi Újságot. Nem telt el egy hónap, - hogy pontosan mi történt a háttérben azt nem tudjuk, - s a Rábaközi Újság beolvadt a Rábaközi Közlönybe. A beolvadást a továbbiakban a lap fejlécében is jelezték, ugyanis a Rábaközi Közlöny cím alatt külön-külön keretben mint elõdlapot a bal oldalon a Csornai Hírlapot, a jobb oldalon a Rábaközi Újságot tüntették fel (RK 1906. máj. 13.).

9. 0. Sopronvármegye
9. 1. A lap csornai korszaka
Alighogy mûködésbe kezdett a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat, Vasvármegyében megjelent a hír: a Rábaközi Közlöny Sopronvármegye címet vesz fel (VVm 1914. ápr. 15.). A nagypolitika - a szarajevói merénylet, a világháború kitörése, a vidéki lapok terjedelmének korlátozása - úgy tûnik egy kis idõre elhalasztotta a tervezett változtatást. A Rábaközi Közlöny 1914. szeptember 27-i száma "Sopronvármegye Közönségéhez!" címû cikkében jelentette be az átalakulást. A címváltozás szervezeti változást is jelentett. A kiadó Somos Árpád igazgatása alatt a csornai Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat maradt. Kiadóhivatalt nyitott Sopronban is, melyet Bráver Henrik vezetett. Két szerkesztõség alakult. Az egyik Sopronban, Sopron és a vármegye számára Sümeghy Zoltán szerkesztõ vezetésével, a másik Csornán, Dömötör Béla felelõs szerkesztõ vezetésével. A Rábaközi Közlöny címen megjelent utolsó szám hangsúlyozta, hogy az újság "... továbbra is változatlanul megmarad a Rábaköz és Répcevidék lapja gyanánt" (RK 1914. okt. 4.).
A Sopronvármegye elsõ száma 1914. október 4-én jelent meg, Rábaközi Közlöny politikai lap alcímmel. Az újság folytatta elõdje évfolyamszámozását. Fejlécében a kiadás helyéül Csornát jelölték és hetente kétszer jutott el az olvasókhoz. "A Sopronvármegye megalapítását még a béke sugaras napjaiban határoztuk el ..." írták a lapban színrelépésekor. A háború hatása alól a lap nem tudta kivonni magát. Sümeghy Zoltán hamarosan bevonult, Dömötör Béla váratlanul súlyosan megbetegedett, elméje elborult, s a budapesti "Újszentjános-kórház" idegosztályán meghalt (Sümeghy 1938.). Így azután az is elõfordult, hogy a szerkesztõk távollétében a szerkesztésért felelõsnek a lapkiadó vállalat igazgatóját szerepeltették (SVm 1915. jún. 6.), majd Bolgár Ignác a lap belmunkatársa lett a szerkesztõk felelõs helyettesítõje (SVm 1915. okt. 3.).
Utoljára 1916. április 2-án jelent meg Dömötör Béla neve, mint felelõs szerkesztõé a Sopronvármegye fejlécén. Ettõl kezdve a lap felelõs szerkesztõjeként a frontszolgálatos Sümeghy Zoltánt tüntették fel (SVm 1916. ápr. 6.). Az év folyamán kétszer is csökkenteni kényszerültek a terjedelmet, elõbb 6, majd 4 oldalra. Az év utolsó lapszámában bejelentették az újság napilappá alakulását, és Sopronba költözését (SVm 1916. dec. 31.). Az átköltözés megvalósítására a következõ év tavaszán került sor. "A Sopronvármegye április hónapban a nyomdavállalat Csornáról Sopronba való költözése miatt, hetenként csak egyszer, vasárnap jelenik meg" (SVm 1917. ápr. 8.). A május 13-i szám szerint: "A Sopronvármegye május 27-én megjelenõ pünkösd reggeli számával napilappá alakul át." Szerkesztését a pár nappal korábban leszerelt Sümeghy Zoltán végezte (Sümeghy 1938.). Ez a szám már minden tekintetben Sopronban készült, s ezzel végét ért a rábaközi újságok története.

9. 2. A rábaközi eredet utóélete a Sopronvármegyében
A szerkesztõség és a kiadóhivatal Sopronba költözésével a lap rábaközi kötõdése nem szûnt meg teljesen. Mint írták: "... lapunk a csornai és kapuvári járások részére Csornán ezután is külön fiókkiadóhivatalt tart fenn, mely mindenkor készséggel áll a közönség szolgálatára" (SVm 1917. máj. 13.). Ez a fiók-kiadóhivatal a Sopronvármegye fennállásáig megmarad. A rábaközi eredetet jelezte a lap alcíme is: Rábaközi Közlöny. A Sopronvármegye ezzel az alcímmel utoljára 1927. május 14-én jelent meg.

10. 0. Összegzés
A Rábaközben 1889-ben indult útjára a helyi sajtó, a helyi szellemi erõk és nyomdák adta lehetõségek kihasználásával. Minden egyes újság a tájegység hír és reklám igényeit próbálta kielégíteni. A századfordulón ezek a vállalkozások a költségek növekedésével már nem bizonyultak nyereségesnek, "csak anyagi áldozatok árán" lehetett õket fenntartani.
Ebbõl a körbõl csak a profizmus megteremtésével lehetett kilépni, amit a Rábaközi Közlöny meg is tett. A tõkés vállalkozássá váló lapnak viszont kicsinek bizonyult a Rábaköz. Bebizonyosodott, hogy a megye szélérõl nem lehet a hatékonyságot növelni. Ezért a lap a nagyobb piac megszerzése érdekében Sopronvármegyévé alakult, s Sopronba költözött. Elköltözésével viszont elõállt az a paradox helyzet, hogy megszûnt a rábaközi sajtó. Alkalmi lapok ugyan késõbb is jelentek meg, lapindítási kísérletek még a közelmúltban is történtek, de életképesnek egy sem bizonyult.
Az önálló lapok iránti nosztalgia még ma is él. Ezt kamatoztatja megyénk egyetlen napilapja, a Kisalföld, amikor egyes, tájegységeket bemutató oldalainak fejlécében régi lapok címeit szerepelteti: "Rábaköz", "Sopronvármegye".


Irodalom


Dálnoki-Kovách 1929. A magyar ipar almanachja (Fõszerk.: Dr. Dálnoki-Kovách Jenõ). Bp. 1929.
Halász 1930. Soproni és Sopron megyei fejek (szerk.: Halász H. Imre). Sopron, 1930.
Hiller 1981. I. Hiller: Adatok Sopron és környéke nyomdászatának történelmébõl. In.: Kisalföldi könyvesházak (szerk.: Zöld Ferenc). Gyõr, 1981. 39-58.
Pájer 1989. I. Pájer: Újságok a századfordulón. Rábaközi Hírlap, I. évf. 1. sz. 1989. április
Pájer 1990a. I. Pájer: Száz éve jelent meg a Rábaköz. Rábaközi Hírlap, II. évf. 1. sz. 1990. február
Pájer 1990b. I. Pájer: Lapunk egyik elõdje: Csorna-Kapuvár és Vidéke. Rábaközi Hírlap, II. évf. 2. sz. 1990. április.
Pájer 1991. I. Pájer: A Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókör (1861-1896). Soproni Szemle, 1991. XLV. évf. 3.sz. 215-219.
Pájer 1994. I. Pájer: A csornai egyesületek élete (1802-1905). Gyõri Tanulmányok, 1994. 14-15. sz. 179-195.
Sümeghy 1938. Z. Sümeghy: Emlékezés a Sopronvármegye napilappá alakulásáról és küzdelmes éveirõl. Sopronvármegye, 1938. december 25.
Szegleti 1978. I. Szegleti: Veszprém megye nyomdászata 1860-1920. Veszprém, 1978.
Szinnyei 1893. J. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. 2. kötet. Bp. 1893.
Szinnyei 1896. J. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. 4. kötet. Bp. 1896.
Varga 1968. I-né. Varga: Adalékok a Sopronban és Sopron megyében megjelent magyar nyelvû újságok történetéhez. Soproni Szemle, 1968. 2. sz. 155-160.
Zöld 1891. F. Zöld: Nyomdák, kiadók, könyvkereskedõk Gyõrött. In.: Kisalföldi könyvesházak (szerk.: Zöld Ferenc). Gyõr, 1981. 6-38.


Rövidítések


CSH Csornai Hírlap
CSKV Csorna-Kapuvár és Vidéke
RH Rábaközi Hírlap
RK Rábaközi Közlöny
Rköz Rábaköz
RU Rábaközi Újság
SVm Sopronvármegye
VVm Vasvármegye


Jegyzetek

(1) Hevesi János eredeti családi neve Jakkel, melyet 1884-ben változtatott Hevesire (Szinnyei 1896, 842.). Fõfoglalkozásáról álljon itt a Rábaköz egyik híre: "Hevesi János okl. polgáriskolai tanárt, a ki, a kapuvári állami polgári iskolánál több mint három év óta mint a nyelv- és történettudományi szakra és a tornára kinevezett segédtanár mûködik, a közoktatási miniszter ugyanazon iskolába rendes tanárrá nevezte ki" (Rköz 1891. jan. 18.). A polgári mellett az ipariskolában is tanított (Rköz 1894. márc. 18.). Egy 1895-ös gyõri kerületi tornaversenyen tanítványainak felkészítéséért ezüst éremmel jutalmazták (Pájer 1990a.). Bekapcsolódott a helyi közéletbe: Választmányi tagja volt a kapuvári kaszinónak (CSKV 1893. dec. 24.), a kapuvár-gartai utcavilágító egyesületnek (Rköz 1894. jan. 28.) , "mûvezetõje", mint okleveles tornatanár a kapuvári atlétikai klubnak (Rköz 1890. dec. 14.). 1896-ban Szegedre költözött, az ottani polgári iskola tanárának nevezték ki (Pájer 1990a.). 1908-ban hunyt el Újpesten (RK 1908. szept. 30.).
(2) Kõhalmy Márton Béla: Csornai mûködése alatt tagja volt a kaszinónak, választmányi tagja a Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókörnek. 1895 nyarától a kör elnöke, aki az elnökséget csak úgy vállalta el, ha az egyesület Katolikus Körré alakul át (Pájer 1991, 218.). Ez késõbb meg is történt. A Csorna-Kapuvár és Vidéke Rábaközi Hírlappá történõ átalakulását követõen annak lett a csornai szerkesztõje. 1897. szeptember 1-én belépett a csornai premontrei rendbe, s ezt megelõzõen minden funkciójáról lemondott (RH 1897. aug. 29.).
(3) Dr. Laufer Samu Kapuvárott született 1860-ban, 1888-ban Bécsben szerzett orvosi diplomát (Halász 1930, 223.), majd egy év múlva tért vissza szülõvárosába, ahol kezdetben magánorvosként mûködött. Késõbb elnöke lett a kapuvári Polgári Társas Olvasókörnek. Már 1892. december 4-én mint egy új, hamarosan induló lap szerkesztõjét említi a Rábaköz. 1895-ben községi orvossá választották. Vezetéknevét 1898-ban Lászlóra magyarosította (Pájer 1990b.). A Csorna-Kapuvár és Vidéke folytatásaként megjelenõ Rábaközi Hírlapnak is szerkesztõje volt. A laptól 1899 júliusában kilépett, mivel az akkor induló Rábaközi Közlöny egyik szerkesztõje lett (RK 1899. júl. 2.). Innen nem éppen békés körülmények között 1905 január 1-én távozott. Ellenlapot indított Új Rábaközi Közlöny címmel, amit az év közepéig szerkesztett is. Tulajdonosa volt az Új Rábaközi Közlöny folytatásaként kiadott Rábaközi Újságnak, annak megszûntével (1906. máj. 6.) szakított a sajtóval.
(4) Kutatásaim során a Hany Istókot az alábbi helyeken próbáltam fellelni: Országos Széchényi Könyvtár, Kapuvári Rábaközi Múzeum, Soproni Levéltár, Soproni Múzeum, Pannonhalmi Apátság Könyvtára.
(5) Dr. Herbst Lajos 1859-ben született. Jogot végzett, s elõbb Pápán, majd Kapuvárott ügyvédi irodában dolgozott. 1890-ben Csornán nyitott saját ügyvédi irodát (RK 1914. júl. 5.). Részt vett a helyi és megyei közéletben. Az 1898-ban alakult Rábaközi Takarékpénztár vezérigazgatója és ügyésze (RH 1898. febr. 20.), a Csornai Korcsolya Egyesület elnöke (RH 1895. dec. 1.) volt. A késõbbiekben elnöke lett a Keresztény Szociális Egyesületnek és a Csornai Kaszinónak, tagja lett a községi képviselõtestületnek és Sopron vármegye köztörvényhatósági bizottságának (RK 1914. július 5.).
(6) Kiemelés az eredeti szövegben.
(7) Ruttkay Gyula 1852-ben született, a kapuvári polgári iskolai tanára volt. 1897-ben már 25. évét töltötte a tanári pályán. Szerkesztette a "Nemzeti Népiskola" címû lapot. Hobbiként faragott és esztergált (RH 1897. márc. 7.).
(8) Deme Károly 1880-ban elemi iskolai tanítói, 1886-ban polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1887-ben Aranyosmaróton az állami felsõ leányiskola igazgatója lett. Az iskola megszûnt, s mint polgári iskolai tanár mûködött tovább (Szinnyei 1893, 763.). Deme Károlyt és feleségét 1896-ban helyezték át Alsólendváról a kapuvári polgári iskolához (RH 1896. júl. 26.). 1897-ben "Egységes Nemzeti Közoktatás" címmel Kapuváron nyomtatott pedagógiai lapot indított (RH 1897. ápr. 4.). Több tankönyvet is írt elemi és polgári iskolák számára. Például: "Magyar nyelvtan mondattani alapjai", "Rendszeres magyar nyelvtan és a hangsúlyos verselés", "Irálytan és az idõmértékes verselés", "Magyar olvasókönyv"," Magyar ABC", "Magyar nyelvtan a népiskolai tanítás céljaihoz alkalmazva"(RU 1897. okt. 17.).
(9) Kokas István, képzett gazdász. Rendszeresen tartott a mezei gazdálkodás témakörében elõadásokat, melyeket a Sopronmegyei Gazdasági Egylet szervezett. Például: 1898. március 6-án a barbacsi iskolában "A talaj mély mûvelésérõl" (RÚ 1898. márc. 13.); A következõ év január 29-én a szilsárkányi iskolában "A talajerõ utánpótlásáról" (CSH, 1899. jan. 29.). Felelõs szerkesztõje lett az 1899. július 2-án indult Rábaközi Közlönynek. 1903. május 2-án megnõsült, s az év végén elköltözött Csornáról (RK 1903. dec. 20.).
(10) Eigner Géza Csornán, majd azt követõen Kapuvárott, Szombathelyen, Malaczkán és Pozsonyban volt adóhivatali számtiszt. Visszatért Csornára, ahol újságíróként, nyomda és lapkiadó tulajdonosként mûködött. Ügyvezetõ elnöke volt a Rábaközi Sportegyesületnek (Dálnoki-Kovách 1929, 87.).
(11) Dömötör Béla újságírói pályáját a múlt század utolsó évtizedének közepén kezdte a Pécsi Napló szerkesztõségében (RK 1908. márc. 22.). Mielõtt Csornára került Szombathelyen újságíróskodott (RK 1914. ápr. 9.). Bekapcsolódott Csorna közéletébe, a kaszinó jegyzõjévé, majd titkárává választották (RK 1907. jan. 17, illetve 1909. febr. 7.). Tagja volt az Országos Hírlapírói Szövetségnek, igazgatósági tagja a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének (RK 1912. júl. 4.). Napkelet gyöngyei címmel keleti költõk verseibõl készült fordításkötete jelent meg (RK 1911. nov. 16.). A Sopronvármegye indulásakor - 1914. október 4. - õ lett annak felelõs szerkesztõje.
(12) Az Új Rábaközi Közlönybõl sajnos egyetlen példányt sem sikerült megismernem, a róla szóló információkat az új lappal szemben elfogult "régi" Rábaközi Közlönybõl vettem. Kutatásaim során az alábbi közgyûjteményekben kerestem: Országos Széchényi Könyvtár, Kapuvári Rábaközi Múzeum, Soproni Levéltár, Soproni Múzeum, Pannonhalmi Apátság Könyvtára.