Gülch Csaba:
Dr. Bánhegyi Jób

1897. március 25-én született Sövényházon. Édesapja fiát a gyõri bencés gimnáziumba íratta. 1914-ben lett a rend tagja, 1921-ben áldozó pap. Több hónapot töltött Habsburg Ottó nevelõjeként. Tagja volt annak az érettségi bizottságnak, akik Ottót vizsgáztatták. Irodalomkritikai, irodalomtörténeti munkákat írt. 1939-ben jelent meg egyik legjelentõsebb könyve, A magyar nõírók címmel.
 
Kálmán Gyula:
Beszélgetés Áder István fafaragó népi iparmûvésszel

A beszélgetés a mester bogyoszlói mûhelyében, 1991. március 8-án készült az 1919-ben született Áder Istvánnal. A riportból kiviláglik a népmûvész nehéz sorsa, a faragással való ismerkedése, munkái, kapcsolatai valamint a sokoldalú tehetsége.
 
Kálmán Gyula:
Látogatóban Závory Zoltán festõmûvésznél Szilsárkányban

- Mûértékek megmentõje és alkotója -
A mestert 1924-ben vették fel a Képzõmûvészeti Fõiskolára. Tanulmányait Bosznai István professzor úr osztályában kezdte, majd átkerült Réti Istvánhoz, a kiváló nagybányai mesterhez. Akvarellfestést Baransky Emil Lászlónál és Edvi Illés Aladárnál tanult. Vaszary Jánosnál a modernebb szemléletû festészettel ismerkedett meg. Az egyházmûvészet alapjait Megyer-Meyer Antalnál sajátította el. Több mint kétszáz azoknak a templomoknak a száma, amelyeket Závory freskó vagy általa restaurált mû ékesít.
 
Pájer Imre:
Egy csornai nagybérlõ, Hegyfalusi Sugár Sándor

Sugár Sándor pályáját a kapuvári bérgazdaságban kezdte, majd saját nagybérletet vett fel Csornán. Gazdaságát mintaszerûen vezette. Kapuváron, Csornán és Sopron megyében jeles közéleti tevékenységet folytatott, ami nem maradt elismerés nélkül. 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta, majd a király 1903. május hó 8-án "hegyfalusi" elõnévvel magyar nemességet adományozott neki. Kapuvár, Csorna és Hegyfalu is díszpolgárává fogadta.
 
Pájer Imre:
Beszélgetés ifjabb Völcsey Lajos fazekassal

Pájer Imre a rábaközi fazekasdinasztiák egyikének, a döri Völcsey-családnak a harmadik, Lajos vezetéknevet viselõ tagjával beszélget a szakmai, családi múltról, a jelenrõl és a lehetséges jövõrõl, illetve a fazekas munkában bekövetkezett változásokról.
 
H. Szabó Lajos:
Adalékok báró Üchtritz Emil 48-as honvéd ezredes életébõl és a Rábaközhöz fûzõdõ kapcsolatáról

Üchtritz Emil báró a poroszországi Stuttgartban született 1808. szeptember 22-én. Középbirtokos fõnemesi család sarja. 1831-tõl a cs.k. hadseregben szolgált. 1848 tavaszán a 24. gyalogezred szabadságolt állományú fõszázadosa, 1841. január 2-án feleségül vette a Marcaltõ-malomsoki birtokos Várkonyi Amadé család utolsó nõi tagját, s ezt követõen a Rábaköz szomszédságában, Marcaltõn telepedett le. A szabadságharc folyamán több jelentõs csata résztvevõje volt, köztük a rábaközi Csornán vívotté is. további élete során a számûzöttek keserû kenyerét ette.
 
Szalai Attila:
Szigethy Attila kapuvári évei

A szerzõ az 1956-os forradalom hõsének ifjúkorát, a rábaközi Kapuváron eltöltött éveit mutatja be. Megismerhetjük a tanulmányból a politikus pályakezdését, a Nemzeti Paraszpártban végzett tevékenységét, a baráti körét. Nem tér ki a munka Szigethy Attila 1956-os szerepére, de bemutatja a november 4.-ét követõ visszavonulását, a forradalom utóvédharcában folytatott helytállását.
 
Varga József:
Vázlat báró Berg Gusztáv portréjához

A Hannover királyságban 1828. december 17-én született Báró Berg Gusztáv életútját, magyarrá válását mutatja be a szerzõ. Báró Berg 1864-ben vette át a kapuvári béruradalom vezetését. Korszerûsítette, modernizálta a gazdaságot. Egyike lett a mezõváros jótevõinek. A polgári iskola, a kórház alapítása mindmáig õrzi számára az utókor tiszteletét. Varga József színesen mutatja be Berg Gusztáv sokoldalú, tevékeny életét.