Pájer Imre:
Egy csornai nagybérlõ, hegyfalusi Sugár Sándor


Régi csornai képeslapokat nézegetve feltûnik, hogy az 1970-es évek közepén lebontott óvoda - korábban Ráth-kastély - Sugár-lak felirattal is szerepel. A névadó, hegyfalusi Sugár Sándor és felesége síremlékét a Soproni úti temetõben találhatjuk meg. Kevesen tudják ma már városunkban, hogy ki is volt Sugár Sándor, akit Kapuvár, Csorna és Hegyfalu egyaránt díszpolgárává választott?

A Sugár-lak Csornán

Sugár Sándor 1838. március 8-án született Mezõcsákon. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Kapuváron, az Esterházy hercegi hitbizomány részét alkotó, 1861-ben 29 évre bérbe vett uradalomban mint tisztviselõ mûködött.(1) 1863-ban, 25 éves korában már az uradalom fõszámvivõje (mai szóhasználattal fõkönyvelõje) lett.(2) 1869-ben a bérlet Agricola néven mezõgazdasági részvénytársasággá alakult, s ez lett a munkahelye Sugár Sándornak a társaság feloszlásáig. Egy a sajtóban található forrás szerint nem csak alkalmazottja, hanem társtulajdonosa is volt a cégnek.(3)

Kapuvári tevékenysége szorosan összefonódott báró Berg Gusztáv mûködésével.(4) Szinte minden, a kor követelményeit tükrözõ helyi vállalkozásból, intézményalapításból Berg báróval együtt vette ki részét.
Cselekvõ részese volt a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár alapításának, melyet Csorna és Kapuvár gazdasági és társadalmi elitje közösen hozott létre. Sugár volt az 1872. május 16-án tartott alakuló közgyûlés elõadója.(5) Mint pénzügyi szakembert, õt bízták meg azzal, hogy az alapszabályt jóváhagyó minisztériumban esetlegesen felmerülõ újabb módosításokat megfogalmazza, azokkal az alapszabályt kiegészítse.(6) Tagja lett a takarékpénztár igazgatóságának. 1878. május 17-tõl, báró Berg Gusztáv elnökké választásától a második alelnöki tisztet (7), majd Berg báró elhunytát követõen 1904 februárjától haláláig, 1912-ig a takarékpénztár elnöki funkcióját töltötte be.(8)

Mint az Agricola képviselõje bekapcsolódott az 1870 óta mûködõ Alsó Rábaközi Rábabizottság munkájába. (A bizottság fõ feladata a rábai árvízvédelem szervezése, a gátak védelmi képességének biztosítása volt.) A testület jegyzõi tisztét töltötte be. 1878. november 15-tõl elõbb ideiglenes, majd állandó megbízatásként.(9) A jegyzõ feladata volt a jegyzõkönyvek vezetése, a határozatok sokszorosítása, postázása, s mint a bizottság tisztviselõjének, az árvédelem körül elvégzett munkák ellenõrzése. Feladatai 1883. november 1-étõl csökkentek - ekkor ugyanis a bizottságnak fizetett "végrehajtó közege", tiszteletbeli szolgabírói címmel kinevezett tisztviselõje lett, a szilsárkányi Csupor László -, aki a jegyzõ eddigi írásbeli munkájának egy részét is átvette.(10)
Egyik alapítója 1884-ben a Kapuvári Állami Polgári Fiúiskolának. Gyõri Vilmos, a polgári iskola igazgatója szavai szerint "... hét éven át annak ispátolója volt".(11) Részese volt a kapuvári kisdedóvó, a gyermekmenhely és az uszoda létrehozásának is.

Az Agricola bérlõtársaság 1891-ben feloszlott. Az Eszterházyak Kapuvári Uradalmának területén kisebb bérletek jöttek létre. Kapuvárt és Vesz-kényt Báró Berg Gusztáv, Földszigetet fia Miksa, Csornát a majrokkal Sugár Sándor vette bérbe 20 évre, 1891. május 22-i kezdettel. Bérlete 7678 kh-as volt.(12)
Elhatározta, hogy bérletének központjába, Csornára költözik, ahol a mezõváros fõterén, a premontrei anyaházzal szemben, egy udvarház is tartozott a bérlethez. Ez a "kastély" jelent meg a legrégebbi csornai képeslapokon Sugár-lak felirattal.
Bérletén igyekezett a kor élvonalába tartozó mûvelési módokat meghonosítani. Példa erre a Csornai Hírlap 1898. augusztus 21-i tudósítása: "... A modern mezõgazdaság két hatalmas factora - 2 Fowler-féle 20 lóerejû gõzgép alakjában érkezett f. hó 16-án a csornai állomásra Angliából, Magdeburgon keresztül." A kivagonírozás 17-én történt, "... másnap a gõzgép kivonult tulajdonosának, Sugár Sándor hercegi bérlõnek béruradalmába, s ott mûködését azonnal nagyszámú érdeklõdõ jelenlétében megkezdte."(13) Az érdeklõdõ parasztok számára a géppel végzett mélyszántás elõnyeirõl bemutatót is tartott.

Bekapcsolódott a helyi közéletbe is. Mielõtt a bérletének kezelését elkezdte volna, már 1891. május 3-án választmányának tagjául választotta a hat évvel korábban alakult csornai kaszinó. Mint választmányi tagnak jelentõs része volt abban, hogy a kaszinó megfelelõ helyiséghez jusson. 1892 tavaszán merült fel egy új helyiség megszerzésének gondolata.(14) Ezt kezdetben Csorna legnagyobb birtokosától, herceg Eszterházy Pál megyei fõispántól remélték.(15) Egy év múlva kiderült, hogy Eszterházy egy új épület felépítéséhez nem járul hozzá.(16) Az építést gátló akadályokról Sugár Sándor számolt be a kaszinó tagjainak. Megállapította, hogy a kaszinó kénytelen lesz más helyiségrõl gondoskodni.(17) Végül a korábbi - herceg Eszterházy által biztosított épületet alakították át Sugár Sándor irányításával. Az épület magasabb lett mintegy másfél méterrel, magasabb ablakokat és új lépcsõházat kapott.(18) Megnyitására 1895. január 28-án került sor.(19) A zenés rendezvényrõl a fõszervezõ, Sugár Sándor felesége néhány hónappal korábbi halála miatt távolmaradt.
Ugyancsak Csornára költözésével vette kezdetét tevékenysége az Önkéntes Tûzoltó Egyesület élén. Az 1882-ben alakult egyletet Hajas Gyula fõszolgabíró feloszlatta, mert mûködésképtelennek és összehívhatatlannak bizonyult, s új szervezését rendelte el 1891 májusában.(20) A közvélemény és a helyi sajtó álláspontja szerint "... az egylet csak úgy fejtheti ki áldásos mûködését, ha annak élén oly férfiak állanak, akik befolyásosak és a társadalomban vezérszerepet játszanak." (21) Ilyen elõzmények után választották az egyesület élére Sugár Sándort június 14-én. Az egyesületbe egyébként 20 forint lefizetésével alapító tagként lépett be. Nem teljesen érdektelenül vállalta ezt a megbízatást, hisz az önkéntesek szükség esetén az õ majorjaiban is oltották a keletkezett tüzeket.(22) Elnöki funkcióját késõbb is komolyan vette, s a szervezõmunka mellett az egyesületet anyagilag is támogatta, illetve mûködéséhez szükséges felszereléseket vásárolt (pl. 1892-ben mentõszekrényt).
Nemcsak Sugár Sándor, hanem a kor szokása szerint, korán elhunyt felesége (Gyöngyösi Málvin) is jelen volt férje oldalán Csorna mezõváros életében. 1893 decemberében társelnöke lett az akkor alakult korcsolyázó egyletnek (23), a következõ évben zászlóanya a tûzoltó-egyesület zászlajának szentelésekor.(24)


Sugár Sándor (Csornai Múzeum HD 88.17.1.)

Jelentõs alapítása Sugár Sándornak a kapuvári és a csornai gyermekmenhely. Németh János kapuvári prépost plébános, mint a Kapuvár díszpolgára címet átadó küldöttség vezetõje mondta róla az alábbi szavakat: " Távolról - Csornáról - a gyermekmenhely eszméjét hozzánk hoztad, s azt ezrekre menõ adományokkal megvalósítottad." (25) A csornai menhely létrejöttének menetét is ismerjük. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a "gyermekmenhely" kifejezésen a korszak rábaközi emberei nyári napközi otthonos óvodát értettek. Az alapítás kezdõ lépéseirõl szóló tudósításában a Rábaközi Közlöny 1901 áprilisában arról adott hírt, hogy a csornai premontrei prépostságon egy elõértekezletet tartottak (26). Az értekezleten elhatározták, hogy "... a szegénysorú iparos- és földmívelõ nép 2-6 éves gyermekeit a legszorgosabb munkaidõ alatt július, augusztus hónapokban közös otthonban összegyûjtik, s azokat felügyelet alatt tartva gondozásban részesítik."(27) Az anyagi eszközök elõteremtéséhez gyûjtést rendeztek, Sugár Sándor 4.000 koronás alapítványt tett, melynek a kamatait lehetett a menhely mûködéséhez felhasználni. A mûködtetésre 1901. június 6-án megalapították a Csornai Gyermekmenhely Egyesületet. Az egyesület elnöke a létrehozást kezdeményezõ Sugár Sándor lett.(28)

Szinte felsorolhatatlanok a városban betöltött tisztségei. Elnöke lett a csornai katolikus ifjúsági egyesületnek és a csornai kórház építését elõmozdító kórház végrehajtó bizottságnak.(29) Tagjául választotta a csornai római katolikus iskolaszék.(30) A város képviseletében különféle feladatokkal bízták meg. Így például tagja volt az adóhivatal felállítása ügyében (31), illetve vezette a középiskola létesítése ügyében az illetékes minisztert felkeresõ küldöttségnek.(32) Ott volt az Eszterházy hercegnél eljáró küldöttségben is, amely a csornai vásárjogot kívánta a község részére megszerezni.(33)

Sugár vezetõ szerepet vállalt a vármegyei közéletben is. Alakulásától (1870. évi 42. tc.) tagja a vármegye törvényhatósági, illetve a közigazgatási bizottságának. Gyakran kapott szerepet különféle megyei testületekben. A törvényhatósági bizottság 1874 október 26-i ülésérõl kiadott közleményben azt olvashatjuk, hogy a Sopron Megyei Iskolatanács befejezte elsõ öt évi mûködését, s megválasztották az új iskolatanácsot, melynek tagjai közt találjuk Sugár Sándort.(34) De ott volt Sugár Sándor az iskolatanács elsõ öt évében (1869-1874) is a tagok sorában, mint ahogy errõl Németh Ferencnek a Sopron-Mosonmegyei Tankerületrõl 1872-ben megjelent kimutatása beszámol.(35) A megyei törvényhatósági bizottság ugyanazon, 1874. október 26-i ülésén az 1874. évi 25. tc. értelmében létrehozott statisztikai bizottságnak is tagja lett.(36) 1908-ban már 35 éve vezette az adófelszólamlási bizottságot. Tevékenysége során a megyei testületben a Rábaköz érdekeit képviselte. Így például az 1876. évi 20. tc. végrehajtása során - amikor Kismarton és Ruszt városok is megyei hatáskörbe kerültek - az új törvényhatósági bizottságban jelentõsen csökkent a Rábaköz képviselete. Ez ellen elõbb újságcikkben,(37) majd a bizottság ülésén szólalt fel. Megszerezte a megyei közgyûlés támogatását egy a Rábaközre kedvezõbb beosztás kialakításához, de a kormány elutasította változtatási szándékát.

Közéleti tevékenysége nem maradt elismerés nélkül. 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta. Ez alkalomból a csornai kaszinóban köszöntötték tisztelõi.(38)
"A király 1903. május hó 8-án kelt leiratával a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül "hegyfalusi" elõnévvel..." magyar nemességet adományozott neki.(39) Közismert, hogy a nemesi elõnév megválasztásába a megadományozottnak is beleszólása volt. Valószínû a névválasztásban szerepet játszott az a tény, hogy a Sugár család 1899 óta bérelte gróf Széchenyi Manó miniszter 1.100 holdas hegyfalui birtokát.(40)
A helyi elismerések sem maradtak el. 1901. március 21-én Kapuvár választotta díszpolgárává. Az errõl szóló határozatot Németh János prépost, kapuvári plébános vezette küldöttség nyújtotta át neki.(41) Ahogy 1908-ban közeledett a 70. születésnapja, úgy születtek meg a további helyi elismerések. Elõbb közfelkiáltással Csorna képviselõtestülete (1908. április 22-én) /42/ - táviratilag azonnal értesítették az eseményrõl - majd Hegyfalué választotta díszpolgárává.
A város május 23-án, 24-én köszöntötte 70 éves születésnapját ünneplõ díszpolgárát. Szombaton a majorja hátsó udvarán felépített alkalmi színpadon gyermekei fellépésével rendezett kabaré esttel köszöntötték, majd a csornai ipartestület és a keresztény szociális egyesület szervezésében "mint-egy 200 iparos és polgár jelent meg a kastély parkírozott elõterében, nemzeti színû lámpaerdõvel" (43), azaz lampionos felvonulás szerepelt a programban. Másnap (vasárnap) elõbb a vármegye elsõ számú tisztviselõi köszöntötték: Baán Endre dr. fõispán, Hajas Antal alispán és Molnár István fõjegyzõ. Õket követte Szauer Árpád gazdatiszt, uradalmi intézõ vezetésével a béruradalom tisztikara, majd a csornai és hegyfalui cselédség és a csatárimajori iskola tisztelgését fogadta. Ezt követõen került sor a csornai, a kapuvári és a hegyfalui egyesületek, hivatalok és társadalmi szervek köszöntõire, illetve Csorna és Hegyfalu küldöttsége nyújtotta át díszpolgári oklevelét. Az ünnepségsorozat 300 fõs ebéddel zárult.(44) Az ünnepelt sem maradt hálátlan, 3.000 koronát fordított jótékony célra.(45)

A következõ év jelentõs fordulatot hozott Sugár Sándor és Csorna kapcsolatában. Az Eszterházy hercegi hitbizomány 1909 szeptemberében 12 év idõtartamra hirdette meg uradalmainak bérbeadását. Az új bérletek 1910. november 1-tõl kezdõdtek.(46) A feltételek Sugár számára elfogadhatatlannak bizonyultak, így új bérlõk kezére kerültek korábbi területei. Így írt errõl a Rábaközi Közlöny: "... reméljük azt, hogy a csornai uradalomból alakított csoportok bérlõi ugyanolyan közérdekû tevékenységet fejtenek majd ki, mint amilyent Sugár Sándor évek hosszú során át kifejtett."(47)
Sugár az õsz folyamán átadta a bérgazdaságot az új bérlõknek, majd Sopronba költözött. Kapcsolata nem szakadt meg a Rábaközzel, továbbra is elnöke volt a Sopronmegyei Elsõ Takarékpénztárnak, illetve képviselte a Csornát a vármegye törvényhatósági bizottságában - sõt, már elköltözése után választották újabb hat évre a bizottság csornai tagjául.(48) Fel-fel röppent a hír, hogy új bérletet vesz fel, de ezek a hírek alaptalannak bizonyultak.
1912 nyarának elején a poroszországi Ems fürdõhelyen üdült, ahol megbetegedet. Egy frankfurti szanatóriumban kezelték, ahonnan kezdetben jó hírek érkeztek, de állapota válságossá fordult, s elhunyt.(49) Halála után visszatért abba a városba, ahol életének mintegy húsz éves szakaszát leélte, ahol feleségét eltemette. Nagy részvét és tiszteletadás mellett temették el 1912. szeptember 29-én a csornai Szent Antal temetõbe.(50)

A Sugár-kripta


Jegyzetek:

(1) Rábaközi Közlöny, 1908. ápr. 23.
(2) Rábaközi Közlöny, 1912. szept 26.
(3) Rábaközi Közlöny, 1908. ápr. 23.
(4) Lásd jelen kötetünkben: Dr. Varga József: Vázlat báró Berg Gusztáv portréjához.
(5) Kemenesi Ágoston: Fejezetek a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár történetébõl (1872-1878). In.: RÁBAKÖZ honismereti évkönyv (szerk.: Pájer Imre). Csorna-Kapuvár, 1996. 35.
(6) Uo. 36.
(7) Lásd jelen kötetünkben: Kemenesi Ágoston: A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár fénykora
(8) Uo.
(9) Pájer Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen (1870-1889). Csorna, 1990. 18.
(10) Uo. 17.
(11) Rábaközi Közlöny, 1901. márc. 24.
(12) Pájer Imre: Csorna évszázadai. Csorna, 1996. 21.
(13) Csornai Hírlap, 1898. aug. 21.
(14) Rábaköz, 1892. máj. 29.
(15) Rábaköz, 1892. szept. 18.
(16) Csorna, Kapuvár és Vidéke, 1893. szept. 2.
(17) Csorna, Kapuvár és Vidéke, 1893. nov. 4.
(18) Csorna, Kapuvár és Vidéke, 1894. dec. 1.
(19) Csorna, Kapuvár és Vidéke. 1895. febr. 2.
(20) Pájer Imre: A csornai egyesületek élete (1802-1905). Gyõri Tanulmányok, 1994/ 14-15. 188.
(21) Rábaköz, 1891. jún. 7.
(22) Rábaköz, 1891. jún. 21.
(23) Rábaköz, 1893. dec. 10.
(24) Csorna, Kapuvár és Vidéke, 1894. júl. 7.
(25) Rábaközi Közlöny, 1901. márc. 24.
(26) Rábaközi Közlöny, 1901. ápr. 21.
(27) U.o.
(28) Pájer Imre: A Csornai Gyermekmenhely Egyesület alapítása. Honismeret, 1992/3. 79.
(29) Rábaközi Közlöny, 1908. ápr. 23.
(30) Csornai Hírlap, 1898. okt. 23.
(31) Csornai Hírlap, 1898. szept. 25.
(32) Rábaközi Közlöny, 1910. febr. 24.
(33) Rábaközi Közlöny, 1903. febr. 15.
(34) Sopron, 1874. nov. 14.
(35) Németh Ferenc: Kimutatás a Sopron-Mosonmegyei Tankerület 1872-ik évi népiskolai állapotáról s a hivatalban levõ néptanítók és tanhatósági személyek névtára. Sopron, 1872. 5.
(36) Sopron, 1874. nov. 28.
(37) Sopron, 1877. máj. 5.
(38) Csorna, Kapuvár és vidéke, 1894. ápr. 14. és Rábaköz, 1894. ápr. 15.
(39) Rábaközi Közlöny, 1908. ápr. 23.
(40) Rábaközi Közlöny, 1899. okt. 22.
(41) Rábaközi Közlöny, 1901. márc. 24.
(42) Rábaközi Közlöny, 1908. ápr. 23.
(43) Rábaközi Közlöny, 1908. máj. 28.
(44) U.o.
(45) Rábaközi Közlöny, 1908. máj. 31.
(46) Rábaközi Közlöny, 1909. szept. 16.
(47) Rábaközi Közlöny, 1910. ápr. 24.
(48) Rábaközi Közlöny, 1910. nov. 6.
(49) Rábaközi Közlöny, 1912. szept. 26.
(50) Rábaközi Közlöny, 1912. okt. 3.