Pájer Imre:
Beszélgetés ifjabb Völcsey Lajos fazekassal


Ifjabb Völcsey Lajos 1963-ban született. Döri mûhelyében, évszázados eszközök közt beszélgettünk 1996 késõ õszén.

- Híres név a Völcsey. Az emberek mint fazekas dinasztiáról beszélnek róla. A család egymást követõ nemzedékei mióta végzik ezt a munkát?

- Családunk emlékezete szerint már 600 éve élnek Dörben a Völcseyek, és valamennyien fazekasok voltak. Egy könyvben (1) 1838-ig vezették vissza családomat, de tudom, régebbi eredetû.

- Ön személyesen kiket ismert közülük?

- Nagyapámat és édesapámat. Tõlük örököltem a nevemet is. Én már a harmadik Lajos vagyok a családban. Emlékszem, úgy körülbelül kilenc éves koromból arra, hogy együtt korongoztak itt, ebben a mûhelyben. Dédnagyapámat és üknagyapámat fényképrõl ismerem.

Id. Völcsey Lajos, a nagyapa munka közben

- Közvetlen elõdei a szakma elismert személyiségei.

- Igen. Nagyapám és apám egyaránt elnyerte a "Népmûvészet Mestere" címet. Édesapámról 1957-ben és 1963-ban film is készült.

- Ilyen elõzmények után Ön valószínû belenõtt a mesterségbe.

- Így igaz. Folyton itt jártam a mûhelyben. Hat éves koromban már korongoztam, tányérokat, kisebb virágcserepeket készítettem. Ennek ellenére teljesen más pályára készültem. Amikor édesapám korán meghalt, akkor döntöttem a folytatás mellett. Kezdetben 1986-tól munka mellett, ma pedig már fõállásban.

- 1976-ban Horváth Erzsébet ezt írta egy dolgozatában (2) Völcsey József csornai fazekas véleményeként: "A mai modern konyhai felszerelések között nem igen találni a szép zománcozott edények, kristálypoharak, mûanyagtálak mellett agyagból készült kettõspoharakat, korsókat, tányérokat. Ezeket a tárgyakat ma már inkább csak szoba, vagy konyha díszítésére használják. Nyilvánvaló, hogy dísztárgyból kevesebbre van szükség, mint használati tárgyból." Mi a helyzet ma, 1996-ban?

- Újra visszatértek a cserépedények használatára. Sokan vallják, hogy jobb a benne készült étel. Készítek tejesfazekat, kuglófsütõt, tányért, paprikatartót, fokhagyma- és vöröshagymatartót, mintegy 50-60 féle tárgyat. Jelentõs irántuk az érdeklõdés. Alig gyõzöm a készítésüket. A szabadtéri égetés miatt sajnos télre le kell állnom.

Egy hagyományos korsó

- Régen a fazekasok járták a vásárokat. Ma hogyan értékesíti termékeit?

- Többségét elviszik innen a háztól. Meg-meg hívnak falunapokra, népmûvészeti bemutatókra, kiállításokra, oda szívesen viszek árut. Így például idén részt vettem a Rábaközi Napok kiállításán is.

- Változott-e a fazekas munkája?

- Hagyományõrzõk vagyunk. Az édesapámtól örökölt korongot használom, a többi szerszámot a korábbi minták alapján magam készítem. Egyszerû, rábaközi díszítést alkalmazok. Ugyanakkor, a Dörben található agyaglelõhely eliszapodása miatt úgy veszem a nyersanyagot. Az már elõkészített agyag, rögtön korongolható.

- Folytatódik-e a fazekasság a Völcsey családban?

Még nem lehet tudni. Egy ötéves kislányom van. Igaz - ma már nõk is mûködnek a szakmában. Egyenlõre érdeklõdik amikor dolgozom, majd ha késõbb szeretne korongozni, kap egy kis korongot.

- Köszönöm a beszélgetést.


Jegyzetek:

(1) B. Sergõ Erzsébet: A döri kerámia. Arrabona. 1972. 199. "1838-ból ismerjük Völcsey József vándorlevelét. Valószínûleg az õ fia volt Völcsey János, akinek fia Völcsey Sándor s az õ fia Völcsey Lajos..." (a nagyapa!).
(2) Horváth Erzsébet: A döri fazekas hagyomány. Kézirat. Csornai Múzeum adattára. N.A.Cs.: 71-78.