A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

 
Agyagosszergény
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Árpás
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Babót
 
Zsebedics József:
A Kapu nevû vár és mezõváros templomai, vallási élete és lelkipásztorai

A tanulmány elsõsorban Kapuvár hitéletének alakulását mutatja be. Eközben áttekintést ad a város történetének legfontosabb eseményeirõl és a Kapuvárral kezdetben szorosan összefonódó Babótról is. A szerzõ bemutatja az egymást követõ lelkipásztorok tevékenységét, a kapuvári templom keletkezését, átépítéseit, valamint berendezéseinek, díszítésének változásait, valamint a temetõk helyzetét. A tanulmány szól az egyházi igazgatás változásairól is.
 
Bágyogszovát
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Barbacs
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek, a barbacsiak és a maglócaiak is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Beled
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Bodonhely
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Bogyoszló
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Fücsek Piroska:
A gyermekkor költészete Bogyoszlón
- Amíg a gyerek járni tanul -

A szerzõ bemutatja a gyermekekkel való hagyományos foglalkozást. A népi, paraszti bölcsesség nem ismerte a pszichológiát, a nevelés- és az oktatáselméletet, mégis az életkornak megfelelõ módon foglalkoztak a felnövekvõ gyermek érzelmi és gondolati fejlesztésével. Ez a foglalkozás nemzedékrõl nemzedékre hagyományozódott.
 
Kálmán Gyula:
Beszélgetés Áder István fafaragó népi iparmûvésszel

A beszélgetés a mester bogyoszlói mûhelyében, 1991. március 8-án készült az 1919-ben született Áder Istvánnal. A riportból kiviláglik a népmûvész nehéz sorsa, a faragással való ismerkedése, munkái, kapcsolatai valamint a sokoldalú tehetsége.
 
Bõsárkány
 
Kinczerné Szigeti Katalin:
Perepatits Ferenc kántortanító mûködése Bõsárkányban l856 és l902 között

A szerzõ bemutatja Perepatits Ferenc kántortanító közel öt évtizedes tanítói, kántori és jegyzõi tevékenységét, s közben számbaveszi az elemi oktatás, valamint a falusi tanító életkörülményeinek változásait, a bõsárkányi iskola gyarapodását. Nem feledkezik meg Perepatits tanító úr mai szóval "közmûvelõdési" munkájáról sem.
 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Pájer Imre:
Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

1848-49-ben a rábaközi lakosság nagy többsége a parasztság különféle kategóriáiba tartozott (volt jobbágyok, volt házas és házatlan zsellérek, uradalmi cselédek). Megmozdulásaik, mozgalmaik egy-két kivételtõl eltekintve a földhöz, a föld birtoklásához kapcsolódtak. A csornaiak sikereit látva egyre több község parasztsága fejtett ki ellenállást korábbi földesuraival szemben. A megmozdulásokat Sopron megyében, s benne a Rábaközben az 1848 végéig tartó magyar uralom idején a békés lefolyás, a császári uralom visszatértét a keményebb eszközök használata jellemzi. Levéltári iratanyagokra támaszkodva ezeket mutatja be a szerzõ.
 
Varga József:
Osli 1848-1849

A tanulmány szerzõje egy rábaközi község, Osli, 1848-49-es helytállását mutatja be. Elsõnek a falu helyzetét tárja az olvasó elé, majd sorra veszi az események helyi szereplõit. Szól Jáky Ferenc plébános meghurcoltatásáról, osli szülöttérõl, Hajós János bõsárkányi plébánosról, akinek a faluját Haynau parancsára felgyújtották, s arról a 11 személyrõl, akik a községbõl a szabadságharc különféle hadszínterein harcoltak. Természetesen több mint másfél évszázad távlatából csak azokkal tud részletesebben foglalkozni, akikrõl adatok maradtak fenn.
 
Cakóháza
 
ifj. Nagy Ferenc:
Egy könnyelmû czakóházi nemesember

A szerzõ levéltári kutatásai során gyakran találkozott kétségbeesett hozzátartozók panaszos leveleivel, s azok kivizsgálásával. Majdnem minden családban akadt olyan leszármazott aki inkább ivott, mulatott, mind a földjén dolgozott volna. A hozzátartozók a léhûtõ dorbézolók ellen gyakran fordultak a vármegyéhez. Ifj. Nagy Ferenc egy ilyen eseten keresztül mutatja be a nemesi vármegye eljárását.
 
Csorna
 
Dr. Berecz Endre:
Emlékezés a csornai zsidóság történetére

A szerzõ a csornai zsidóság történetét tekinti át a jelenlétüket igazoló elsõ írásos feljegyzéstõl - a 17. század végétõl - 1956-ig. A munka részben családtörténet is, hisz 1840-ig a Berger és a Gestetner családon kívül csak elvétve történik említés más zsidókról. Bemutatja Berecz Endre a csornai zsidó lakosság gyarapodásának, kulturális fejlõdésének folyamatát, közben adatokat közöl más településekrõl is. Elemzi a vészkorszak veszteségeit, a veszteség következményeit, s rámutat, hogy a csornai zsidók mindig is "… megcselekedték azt, mit megkövetelt a haza."
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek, a barbacsiak és a maglócaiak is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Kemenesi Ágoston:
Fejezetek a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár történeténetébõl (1872-1878)

A szerzõ bemutatja a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár alapításának és elsõ néhány évének történetét. A takarékpénztár a Rábaköz két mezõváro-sában: Csornán és Kapuvárott kezdte meg mûködését. A két szomszédvár vezetõ emberei a XIX. század végén még vallási különbség nélkül voltak képesek összefogni a tájegység fejlõdéséért, s természetesen a saját hasznukért.
 

Kemenesi Ágoston:
A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár fénykora

A takarékpénztár, történetének elsõ 40 éve alatt, a Rábaköz életében jelentõs gazdasági szerepet töltött be. A sikerhez az irányítást vállaló személyek áldozatos, fáradhatatlan munkájára is szükség volt. E 40 év alatt Csorna és Kapuvár élete - a manapság már kevés helyen tapasztalható - pezsgõ közélet képét mutatta. Az intézet vezetõi is mind a két város tekintélyes személyiségei közé tartoztak, akik képesek voltak a városok érdekében együttmûködni, akár Simon Vincére, Kiss Kálmánra, Báró Berg Gusztávra és Sugár Sándorra, vagy akár a késõbbiek közül Hõgyészy Bélára gondolunk.

 
Kovács Imre O. Praem:
Fejezetek a Csornai Prépostság történetébõl

A szerzõ a Csornai Premontrei Apátság alperjelje, rendtörténész. Tanulmányában szól a Csorna név eredetérõl, a prépostság alapításáról és alapítóiról, majd bemutatja a prépostság tevékenységét, kiemelve abból a hiteleshelyi munkát. A kevés adat ellenére törekszik a prépostok, a rendtagok életének feltárására. Kiemelten szól a rend megszûnésérõl, illetve megszüntetéseirõl, s az 1702. évi visszaállítás, az 1802. évi visszaállítás és végül az 1989. évi visszaállítás történetérõl.
 
Pájer Imre:
Csorna iskolái

A szerzõ a legkorábbi adattól, 1659-tõl 1995 végéig tekinti át a csornai iskolaügy történetét. Ezalatt az idõszak alatt a város oktatásügye a lakosság folyamatos növekedése mellett az egytanerõs iskolától három általános, két közép, egy szakiskola és egy zeneiskoláig jutott el, nem beszélve az óvodákról. Természetesen olyan oktatási intézményekrõl is számot ad, melyek ma már nem mûködnek, illetve jogutódjuk sem létezik, például premontrei kisgimnázium, polgári iskolák, izraelita elemi iskola, evangélikus elemi iskola. Az áttekintés felvázolja a város iskolaügyének fejlõdését és további kutatásra ösztönöz.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
Keresztény Iskolatestvérek tanítórendje a csornai fiúiskolában

Az iskolatestvérek tanítórendje alig több mint másfél évtizedig mûködött Csorna városában. Az egyre növekvõ számú katolikus tankötelezettet a mezõváros iskolaszervezete képtelen volt megfelelõ színvonalon ellátni. Ezért változtatásra volt szükség. Csornának a leányiskolában 1876 óta tanító szerzetesnõk (Isteni Megváltó Leányai) példája nyomán, vonzó lett a férfi tanítórend meghívása, s így kerültek ide 1894. októberében az iskolatestvérek. Kezdetben sikeresek, de mivel a rend az ország más részein is sorra vállalta iskolák vezetését, századunk elsõ évtizedének közepétõl nem tudott kellõ hivatástudatú tanítókról gondoskodni, s távozásra kényszerült. Így tevékenysége csak epizódnak bizonyult Csorna iskolatörténetében.
 
Pájer Imre:
Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

1848-49-ben a rábaközi lakosság nagy többsége a parasztság különféle kategóriáiba tartozott (volt jobbágyok, volt házas és házatlan zsellérek, uradalmi cselédek). Megmozdulásaik, mozgalmaik egy-két kivételtõl eltekintve a földhöz, a föld birtoklásához kapcsolódtak. A csornaiak sikereit látva egyre több község parasztsága fejtett ki ellenállást korábbi földesuraival szemben. A megmozdulásokat Sopron megyében, s benne a Rábaközben az 1848 végéig tartó magyar uralom idején a békés lefolyás, a császári uralom visszatértét a keményebb eszközök használata jellemzi. Levéltári iratanyagokra támaszkodva ezeket mutatja be a szerzõ.
 
Pájer Imre:
Egy csornai nagybérlõ, Hegyfalusi Sugár Sándor

Sugár Sándor pályáját a kapuvári bérgazdaságban kezdte, majd saját nagybérletet vett fel Csornán. Gazdaságát mintaszerûen vezette. Kapuváron, Csornán és Sopron megyében jeles közéleti tevékenységet folytatott, ami nem maradt elismerés nélkül. 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta, majd a király 1903. május hó 8-án "hegyfalusi" elõnévvel magyar nemességet adományozott neki. Kapuvár, Csorna és Hegyfalu is díszpolgárává fogadta.
 

Pájer Imre:
Az egyesületi élet kibontakozása Csornán, különös tekintettel az egyletek olvasási- és könyvkultúrájára (1806-1905)

A szerzõ a XIX. század végén, A XX. század elején mûködõ, mintegy 25 csornai egyesület, egylet mûködését mutatja be. Kiindulási pontul a legkorábbi csornai egylet, a Szt. László Társulat alakulásának idejét választotta (1806) - de ez csak egy korai eset - felsõ határul 1905-öt, mert ekkor jelent meg Csornán a keresztény szociális egyesület helyi fiókja (1905. szept. 24.). Ettõl kezdve mind gyakoribbak a központokhoz kapcsolódó fiókegyletek. A kezdeti szervezetek differenciálatlanul magukba foglalták a helyi társadalom szinte minden rétegét. A szétválás az 1880-as és 90-es években zajlott le.

 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Pájer Imre:
A Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókör (1861-1896)

A szerző bemutatja egy rábaközi mezőváros - Csorna - első, mai értelemben is kulturális egyesületnek nevezhető körének keletkezését. Az 1861-ben keletkezett polgári olvasókör az előző évben öngyilkos lett Széchenyi István nevét vette fel. Az egyesületbe belépett a város színe-java. Létrejötte, tevékenysége mintául szolgált a később alapított körök számára.
 

Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.

 
Pájer Imre:
A rábaközi sajtó története (1889-1917)

1889. december 25-én jelent meg a Rábaköz címû hetilap mutatványszáma, s ezzel vette kezdetét a helyi újságok sora. A rábaközi újságírás a térség mai két kisvárosában, Csornán és Kapuváron bontakozott ki a XIX. század utolsó évtizedében. Ekkor már kialakult egy olyan értelmiségi gárda, akik munkájuk mellett vállalták az újságok létrehozását és rendszeres tudósítását. Összesen kilenc újság jelent meg hosszabb-rövidebb ideig a tájegységben 1917. május 6-ig, amikor is a Rábaközbõl indult Sopronvármegye címû lap Sopronba költözött. A szerzõ az újságok mûködését, társadalmi beilleszkedését, egyesüléseit és szétválásait elemzi.
 
Pájer Imre:
A megyei sajtóbibliográfia és a sajtótörténeti kutatás - a Rábaköz példáján

A szerzõ a dr. Horváth József által szerkesztett "Gyõr-Moson-Sopron megye idõszaki sajtójának bibliográfiája 1779-1995." címû, 2000-ben megjelent kötet kapcsán mutatja be saját sajtótörténeti kutatásait, illetve elemzi a rábaközi sajtónak a kötetben számba vett kiadványait. Felhívja a figyelmet az egyre gyarapodó elektronikus kiadványok gyûjtésének szükségességére is.
 
Pataki Eszter:
Hõsök emlékezete

A szerzõ az 1849. június 13-án lezajlott csornai csatáról mérte fel a város lakosságának ismereteit. Megnézte, hogy napjainkban mit tanítanak az ütközetrõl a városban, s diákokat, felnõtteket kérdezett meg a harc szereplõirõl, eseményeirõl, emlékhelyeirõl. A kutatás eredményeibõl kitûnik, a ma élõ csornaiak és rábaköziek hûen ápolják a hõsök emlékét, s büszkén tekintenek vissza városuk dicsõséges múltjára.
 
Polgár Tamás:
Az 1848-as országgyûlési választások csornai választókerületének margójára

A szerzõ az elsõ népképviseleti választás alsó-rábaközi eseményeirõl tudósít korabeli iratok alapján. A csornaiak egy része Bohár Mihályt jelölte országgyûlési követnek, aki jobbágy származású volt. A választók konzervativizmusa és a szolgabírói nyomás miatt csak egy szavazatot kapott. Ezt követõen vizsgálat indult a jelölt bátyja, Bohár Balázs csornai jegyzõ ellen, azon a címen, hogy az általa kibocsájtott felhívással a nagy többség nem értett egyet.
 
H. Szabó Lajos:
Adalékok báró Üchtritz Emil 48-as honvéd ezredes életébõl és a Rábaközhöz fûzõdõ kapcsolatáról

Üchtritz Emil báró a poroszországi Stuttgartban született 1808. szeptember 22-én. Középbirtokos fõnemesi család sarja. 1831-tõl a cs.k. hadseregben szolgált. 1848 tavaszán a 24. gyalogezred szabadságolt állományú fõszázadosa, 1841. január 2-án feleségül vette a Marcaltõ-malomsoki birtokos Várkonyi Amadé család utolsó nõi tagját, s ezt követõen a Rábaköz szomszédságában, Marcaltõn telepedett le. A szabadságharc folyamán több jelentõs csata résztvevõje volt, köztük a rábaközi Csornán vívotté is. további élete során a számûzöttek keserû kenyerét ette.
 
Szabó Teodóra:
Csorna város kerttörténetének áttekintése

A szerzõ Csorna város történetének feltárása során eddig egyedülálló munkát végzett azzal, hogy kutatási területéül a közterületek, a parkok történetét választotta. Bemutatja kialakításuk történetét, bemutatja élõvilágukat, s bemutatja a már eltûnt kerteket is: Sétatér, Vilmos-liget. Munkája az elsõ próbálkozás a város közkertjeinek számbavételére. Reméljük kutatásának folytatója is akad.
 
Tóth Anett:
A Csornai és Járási Ipartestület megalakulásának és mûködésének elsõ évtizede

A szerzõ tanulmányában a csornai ipartestület munkájának elsõ évtizedét mutatja be. Ez az évtized a szervezet létrehozásának és mûködése megszilárdulásának az ideje. A kezdeti nehézségek után, a már minden iparost összefogó testület egyre olajozottabban mûködött, s az évtized végére kialakult szervezeti struktúrája. Nagy gondot fordítottak az iparosok képzésére, az egészségbiztosítási pénztár mûködtetésére. Jelentõs feladatot adott a millenniumi ünnepségsorozat, melyen a testület biztatására több rábaközi iparos is részt vett, s termékeivel eredményesen szerepelt.

 
V. Szalontay Judit:
Csornai aranyfonalas kendõk, "pántlikás" és "pillangós" kobakok

A szerzõ, a csornai múzeum igazgatója a helyi paraszt-polgári népviselet két fontos kiegészítõjét az aranyfonalas kendõt és a kobakot mutatja be. Adatközlõk visszaemlékezései, valamint tárgyi emlékek elemzése során ismerjük meg a viseleti kiegészítõk készítésének eljárásait, viselésének hagyományait.
 
Dör
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 

Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében
A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.

 
Pájer Imre:
Beszélgetés ifjabb Völcsey Lajos fazekassal

Pájer Imre a rábaközi fazekasdinasztiák egyikének, a döri Völcsey-családnak a harmadik, Lajos vezetéknevet viselõ tagjával beszélget a szakmai, családi múltról, a jelenrõl és a lehetséges jövõrõl, illetve a fazekas munkában bekövetkezett változásokról.
 
Edve
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Egyed
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Tóth Dezsõ:
Batthyány Emma esküvõjérõl

Tóth Dezsõ Dáka történetének kutatója számol be gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök legidõsebb leányának, Emmának az esküvõjérõl. Az esemény a Veszprém megyei Dákán történt, majd az ifjú pár a férj rábaközi birtokára, az egyedi kastélyba költözött. Itt született meg a kivégzett miniszterelnök elsõ, Lajos nevû unokája. Az édesanya nevét ma is õrzi az egyedi Emma-major.
 
Farád
 
Dr. Berecz Endre:
Emlékezés a csornai zsidóság történetére

A szerzõ a csornai zsidóság történetét tekinti át a jelenlétüket igazoló elsõ írásos feljegyzéstõl - a 17. század végétõl - 1956-ig. A munka részben családtörténet is, hisz 1840-ig a Berger és a Gestetner családon kívül csak elvétve történik említés más zsidókról. Bemutatja Berecz Endre a csornai zsidó lakosság gyarapodásának, kulturális fejlõdésének folyamatát, közben adatokat közöl más településekrõl is. Elemzi a vészkorszak veszteségeit, a veszteség következményeit, s rámutat, hogy a csornai zsidók mindig is "… megcselekedték azt, mit megkövetelt a haza."
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Garta
 
Zsebedics József:
A Kapu nevû vár és mezõváros templomai, vallási élete és lelkipásztorai

A tanulmány elsõsorban Kapuvár hitéletének alakulását mutatja be. Eközben áttekintést ad a város történetének legfontosabb eseményeirõl és a Kapuvárral kezdetben szorosan összefonódó Babótról is. A szerzõ bemutatja az egymást követõ lelkipásztorok tevékenységét, a kapuvári templom keletkezését, átépítéseit, valamint berendezéseinek, díszítésének változásait, valamint a temetõk helyzetét. A tanulmány szól az egyházi igazgatás változásairól is.
 
Györsövényház
 

Gülch Csaba:
Dr. Bánhegyi Jób

1897. március 25-én született Sövényházon. Édesapja fiát a gyõri bencés gimnáziumba íratta. 1914-ben lett a rend tagja, 1921-ben áldozó pap. Több hónapot töltött Habsburg Ottó nevelõjeként. Tagja volt annak az érettségi bizottságnak, akik Ottót vizsgáztatták. Irodalomkritikai, irodalomtörténeti munkákat írt. 1939-ben jelent meg egyik legjelentõsebb könyve, A magyar nõírók címmel.

 
Gülch Csaba:
Történeti és néprajzi adalékok Gyõrsövényház és németajkú lakossága történetéhez

A szerzõ, egykor gyõrsövényházi tanár, ma újságíró, tanulmányában a falu történetét tekinti át. Bemutatja a település keletkezését, majd a pusztulását. A pusztult helyre a földesúr svábokat telepített. Így született meg a Tóköz egyetlen németlakta faluja. A szorgos lakosok mûvelés alá fogták a határt, s magyar érzelmûvé váltak. A népbolondító XX. század viszont létrehozta itt is az ellentéteket, melynek következtében a svábok többségét kitelepítették.
 
Hegyfalu
 
Pájer Imre:
Egy csornai nagybérlõ, Hegyfalusi Sugár Sándor

Sugár Sándor pályáját a kapuvári bérgazdaságban kezdte, majd saját nagybérletet vett fel Csornán. Gazdaságát mintaszerûen vezette. Kapuváron, Csornán és Sopron megyében jeles közéleti tevékenységet folytatott, ami nem maradt elismerés nélkül. 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta, majd a király 1903. május hó 8-án "hegyfalusi" elõnévvel magyar nemességet adományozott neki. Kapuvár, Csorna és Hegyfalu is díszpolgárává fogadta.
 
Jobaháza
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Horváth József:
Egy rábaközi végrendelet 1804-bõl

A szerzõ a Gyõri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában fennmaradt 17-18. századi végrendeletek kutatója. A végrendeletek többsége gyõri vonatkozású, de akad köztük rábaközi is. A tanulmány bemutatja a korban szokásos végrendeleteket, a rábaköziek jellemzõit, majd teljes egészében közli és elemzi Nemes Németh János jobaházi lakos 1804-ben kelt testamentumát. Kiemeli a szerzõ, hogy az evangélikus végrendelkezõ a családon kívül mily tekintélyes összegeket hagyott iskolai célokra. A hiányos források ellenére megpróbálja bemutatni az örökhagyó társadalmi, családi helyzetét is.

 
Tóth Anett:
A Csornai és Járási Ipartestület megalakulásának és mûködésének elsõ évtizede

A szerzõ tanulmányában a csornai ipartestület munkájának elsõ évtizedét mutatja be. Ez az évtized a szervezet létrehozásának és mûködése megszilárdulásának az ideje. A kezdeti nehézségek után, a már minden iparost összefogó testület egyre olajozottabban mûködött, s az évtized végére kialakult szervezeti struktúrája. Nagy gondot fordítottak az iparosok képzésére, az egészségbiztosítási pénztár mûködtetésére. Jelentõs feladatot adott a millenniumi ünnepségsorozat, melyen a testület biztatására több rábaközi iparos is részt vett, s termékeivel eredményesen szerepelt.

 
Kapuvár
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 

Kemenesi Ágoston:
Fejezetek a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár történeténetébõl (1872-1878)

A szerzõ bemutatja a Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár alapításának és elsõ néhány évének történetét. A takarékpénztár a Rábaköz két mezõváro-sában: Csornán és Kapuvárott kezdte meg mûködését. A két szomszédvár vezetõ emberei a XIX. század végén még vallási különbség nélkül voltak képesek összefogni a tájegység fejlõdéséért, s természetesen a saját hasznukért.

 
Kemenesi Ágoston:
A Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár fénykora

A takarékpénztár, történetének elsõ 40 éve alatt, a Rábaköz életében jelentõs gazdasági szerepet töltött be. A sikerhez az irányítást vállaló személyek áldozatos, fáradhatatlan munkájára is szükség volt. E 40 év alatt Csorna és Kapuvár élete - a manapság már kevés helyen tapasztalható - pezsgõ közélet képét mutatta. Az intézet vezetõi is mind a két város tekintélyes személyiségei közé tartoztak, akik képesek voltak a városok érdekében együttmûködni, akár Simon Vincére, Kiss Kálmánra, Báró Berg Gusztávra és Sugár Sándorra, vagy akár a késõbbiek közül Hõgyészy Bélára gondolunk.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 

Pájer Imre:
Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

1848-49-ben a rábaközi lakosság nagy többsége a parasztság különféle kategóriáiba tartozott (volt jobbágyok, volt házas és házatlan zsellérek, uradalmi cselédek). Megmozdulásaik, mozgalmaik egy-két kivételtõl eltekintve a földhöz, a föld birtoklásához kapcsolódtak. A csornaiak sikereit látva egyre több község parasztsága fejtett ki ellenállást korábbi földesuraival szemben. A megmozdulásokat Sopron megyében, s benne a Rábaközben az 1848 végéig tartó magyar uralom idején a békés lefolyás, a császári uralom visszatértét a keményebb eszközök használata jellemzi. Levéltári iratanyagokra támaszkodva ezeket mutatja be a szerzõ.

 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Pájer Imre:
A rábaközi sajtó története (1889-1917)

1889. december 25-én jelent meg a Rábaköz címû hetilap mutatványszáma, s ezzel vette kezdetét a helyi újságok sora. A rábaközi újságírás a térség mai két kisvárosában, Csornán és Kapuváron bontakozott ki a XIX. század utolsó évtizedében. Ekkor már kialakult egy olyan értelmiségi gárda, akik munkájuk mellett vállalták az újságok létrehozását és rendszeres tudósítását. Összesen kilenc újság jelent meg hosszabb-rövidebb ideig a tájegységben 1917. május 6-ig, amikor is a Rábaközbõl indult Sopronvármegye címû lap Sopronba költözött. A szerzõ az újságok mûködését, társadalmi beilleszkedését, egyesüléseit és szétválásait elemzi.
 
Pájer Imre:
A megyei sajtóbibliográfia és a sajtótörténeti kutatás - a Rábaköz példáján

A szerzõ a dr. Horváth József által szerkesztett "Gyõr-Moson-Sopron megye idõszaki sajtójának bibliográfiája 1779-1995." címû, 2000-ben megjelent kötet kapcsán mutatja be saját sajtótörténeti kutatásait, illetve elemzi a rábaközi sajtónak a kötetben számba vett kiadványait. Felhívja a figyelmet az egyre gyarapodó elektronikus kiadványok gyûjtésének szükségességére is.
 
Pájer Imre:
Egy csornai nagybérlõ, Hegyfalusi Sugár Sándor

Sugár Sándor pályáját a kapuvári bérgazdaságban kezdte, majd saját nagybérletet vett fel Csornán. Gazdaságát mintaszerûen vezette. Kapuváron, Csornán és Sopron megyében jeles közéleti tevékenységet folytatott, ami nem maradt elismerés nélkül. 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta, majd a király 1903. május hó 8-án "hegyfalusi" elõnévvel magyar nemességet adományozott neki. Kapuvár, Csorna és Hegyfalu is díszpolgárává fogadta.
 
Szalai Attila:
Szigethy Attila kapuvári évei

A szerzõ az 1956-os forradalom hõsének ifjúkorát, a rábaközi Kapuváron eltöltött éveit mutatja be. Megismerhetjük a tanulmányból a politikus pályakezdését, a Nemzeti Paraszpártban végzett tevékenységét, a baráti körét. Nem tér ki a munka Szigethy Attila 1956-os szerepére, de bemutatja a november 4.-ét követõ visszavonulását, a forradalom utóvédharcában folytatott helytállását.
 
Varga József:
Vázlat báró Berg Gusztáv portréjához

A Hannover királyságban 1828. december 17-én született Báró Berg Gusztáv életútját, magyarrá válását mutatja be a szerzõ. Báró Berg 1864-ben vette át a kapuvári béruradalom vezetését. Korszerûsítette, modernizálta a gazdaságot. Egyike lett a mezõváros jótevõinek. A polgári iskola, a kórház alapítása mindmáig õrzi számára az utókor tiszteletét. Varga József színesen mutatja be Berg Gusztáv sokoldalú, tevékeny életét.
 
Zsebedics József:
Részletek Kapuvár környéki pusztai iskolák történetébõl

Zsebedics József kanonok úr tanulmányában a Hanság Kapuvár környéki majorjaiban folyó oktatás történetét tekinti át. Mély átéléssel, együttérzéssel mutatja be ezeket az egyre fogyó, illetve elfogyó lakosságú településeket. Bemutatja az iskolák keletkezését, majd pedig fokozatos megszûnésüket. Lehet, hogy elõrevetíti a rábaközi aprófalvak sorsát?
 
Zsebedics József:
Részletek a Kapuvár Környékén élõ majori-pusztai emberek lelkipásztori ellátásáról

A történetírásban rendkívül elhanyagolt terület az uradalmak majorjainak, illetve az uradalmak megszûnése után visszamaradt emberi településeknek a históriája. Zsebedics József plébános úr dolgozatában a Kapuvár környéki majrokban folyó hitélet történetét tekinti át. Sajátos szempontból mutatja be ezeket az egyre fogyó, illetve elfogyó lakosságú településeket.
 
Zsebedics József:
A Kapu nevû vár és mezõváros templomai, vallási élete és lelkipásztorai

A tanulmány elsõsorban Kapuvár hitéletének alakulását mutatja be. Eközben áttekintést ad a város történetének legfontosabb eseményeirõl és a Kapuvárral kezdetben szorosan összefonódó Babótról is. A szerzõ bemutatja az egymást követõ lelkipásztorok tevékenységét, a kapuvári templom keletkezését, átépítéseit, valamint berendezéseinek, díszítésének változásait, valamint a temetõk helyzetét. A tanulmány szól az egyházi igazgatás változásairól is.
 
Kisfalud
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Maglóca
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek, a barbacsiak és a maglócaiak is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Marcaltõ
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
H. Szabó Lajos:
Adalékok báró Üchtritz Emil 48-as honvéd ezredes életébõl és a Rábaközhöz fûzõdõ kapcsolatáról

Üchtritz Emil báró a poroszországi Stuttgartban született 1808. szeptember 22-én. Középbirtokos fõnemesi család sarja. 1831-tõl a cs.k. hadseregben szolgált. 1848 tavaszán a 24. gyalogezred szabadságolt állományú fõszázadosa, 1841. január 2-án feleségül vette a Marcaltõ-malomsoki birtokos Várkonyi Amadé család utolsó nõi tagját, s ezt követõen a Rábaköz szomszédságában, Marcaltõn telepedett le. A szabadságharc folyamán több jelentõs csata résztvevõje volt, köztük a rábaközi Csornán vívotté is. további élete során a számûzöttek keserû kenyerét ette.
 
Mihályi
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Mórichida
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Osli
 
Pájer Imre:
Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

1848-49-ben a rábaközi lakosság nagy többsége a parasztság különféle kategóriáiba tartozott (volt jobbágyok, volt házas és házatlan zsellérek, uradalmi cselédek). Megmozdulásaik, mozgalmaik egy-két kivételtõl eltekintve a földhöz, a föld birtoklásához kapcsolódtak. A csornaiak sikereit látva egyre több község parasztsága fejtett ki ellenállást korábbi földesuraival szemben. A megmozdulásokat Sopron megyében, s benne a Rábaközben az 1848 végéig tartó magyar uralom idején a békés lefolyás, a császári uralom visszatértét a keményebb eszközök használata jellemzi. Levéltári iratanyagokra támaszkodva ezeket mutatja be a szerzõ.
 
Varga József:
Osli 1848-1849

A tanulmány szerzõje egy rábaközi község, Osli, 1848-49-es helytállását mutatja be. Elsõnek a falu helyzetét tárja az olvasó elé, majd sorra veszi az események helyi szereplõit. Szól Jáky Ferenc plébános meghurcoltatásáról, osli szülöttérõl, Hajós János bõsárkányi plébánosról, akinek a faluját Haynau parancsára felgyújtották, s arról a 11 személyrõl, akik a községbõl a szabadságharc különféle hadszínterein harcoltak. Természetesen több mint másfél évszázad távlatából csak azokkal tud részletesebben foglalkozni, akikrõl adatok maradtak fenn.
 
Pásztori
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Potyond
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Rábacsanak
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Rábacsécsény
 
Csécs Teréz:
A Rábaközrõl a Tudományos Gyûjteményben - 1817-1841

(Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
A szerzõ készítette el a Tudományos Gyûjtemény repertóriumát. E munka "mellékterméke" ez a tanulmány. Áttekinti mindazokat a cikkeket, melyek a gyûjteményben a Rábaközrõl, a Répce-vidékrõl és a Tóközrõl írtak. Bemutatja a cikkek szerzõit is. Írása nagyszerû forrása a helytörténet, a néprajz kutatóinak.
 
Horváthné Takács Judit:
Azt beszélik a faluban… (Humoros történetek, nagyotmondások)

A falu lakossága a mindennapi elfoglaltsága közben észrevette, észreveszi a normálistól eltérõ magatartásformákat. Ezek enyhébb eseteit humorosan dol-gozza fel, gúnyolja ki - gyakran önmagát. A világlátottak mesélõ kedve, hi-hetetlen túlzásai ugyancsak a falu szájára kerülnek. A szerzõ írásában ezeket adja közre.
 
Rábapordány
 

S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.

 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Rábasebes
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Rábaszentandrás
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Rábaszentmihály
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Horváthné Takács Judit:
Azt beszélik a faluban… (Humoros történetek, nagyotmondások)

A falu lakossága a mindennapi elfoglaltsága közben észrevette, észreveszi a normálistól eltérõ magatartásformákat. Ezek enyhébb eseteit humorosan dol-gozza fel, gúnyolja ki - gyakran önmagát. A világlátottak mesélõ kedve, hi-hetetlen túlzásai ugyancsak a falu szájára kerülnek. A szerzõ írásában ezeket adja közre.
 
Horváthné Takács Judit:
Lakodalmi szokások Rábaszentmihályon a század elsõ évtizedeiben

A szerzõ a XX. század elsõ évtizedeiben Rábaszentmihályon honos lakodalmi szokásokat írja le. Bemutatja a lakodalom teljes menetét, ismerteti a fõszereplõk, a võfény által elmondott szövegeket. A régi lakodalmakhoz fûzõdõ szokások a család módjától függõen változtak. A legszegényebbeknél csendben zajlott le. A jobb módban élõk lakodalmai látványosabbak voltak. Már a lakodalmas menet nagysága is rangot jelentett.
 
Horváthné Takács Judit:
Történetek a Rábaközbõl

A szerzõ által közzétett történetek még ma is élnek a rábaközi nép emlékezetében, pedig a XIX. és a XX. század fordulóján élt kisemberek botlásait mutatják be. Gyakori, hogy vándortörténetek formájában több településen is felbukkannak.
 
Horváthné Takács Judit:
"Istennek rendelisébül" (Leánynézés, leánykérés, kézfogó ...)

A szerzõ a leánykérés, a házasságkötés rábaszentmihályi hagyományit mutatja be. Teljes egészében közzétesz egy 1841-bõl való móringlevelet és egy késõbbi, 1864-ben keltezett házassági szerzõdést is. Bemutatja a házasságkötésekben gyakori kényszert, kényszerítõ erõt is, mint akkor mondták: a föld a földhöz házasodik.
 
Horváthné Takács Judit:
"Ír biztató levelet ..."

A szerzõ egy falusi család világháborús leveleit gyûjtötte össze. Pongrácz Antalné az elsõ világháború idején itthon várt, aggódott és bíztató leveleket írt a fronton harcoló férjének. Leveleiben beszámolt a család, a falu életérõl. Írt vágyairól, félelmeirõl, az újságok híreirõl, a rekvirálásokról és az idõjárásról is. Pongrácz Antal a leveleket megõrizte és hazahozta a frontról. Még ki sem heverte az ország az elsõ világháború iszonyatát, amikor újabb rettenet vette kezdetét. Pongrácz Sándor aggódó édesanyjának címezte leveleit, tábori lapjait.
 
Rábatamási
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Sopronnémeti
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Szany
 
S. Balázs Lívia:
A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában

Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Szil
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Pájer Imre:
A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között

A szerzõ a rábaközi malomipar fejlõdésének azt a korszakát tekinti át, amikor a vízi energia használatát felváltja a gõz energiájának elterjedése. Sorra veszi a gõzmalmok alapítását, korszerûsítését. Bemutatja a malomipar és a vasutak építésének összefüggéseit.
 
Szilsárkány
 
Dr. Bertha Árpád:
Ön- és közigazgatás Szilsárkányban a XX. század elsõ felében

A szerzõ a XIX. század önigazgató faluját mutatja be. Megismerkedhetünk belõle a községi igazgatás tisztségviselõivel, a község alkalmazottaival. Dr. Bertha Árpád a kibontakozó egyesületi életet, a hagyományokat is feltárja. Munkáját nemcsak a Szilsárkányiak, hanem helytörténészek, a néprajz kutatói is haszbosan forgathatják.
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Kálmán Gyula:
Látogatóban Závory Zoltán festõmûvésznél Szilsárkányban

- Mûértékek megmentõje és alkotója -
A mestert 1924-ben vették fel a Képzõmûvészeti Fõiskolára. Tanulmányait Bosznai István professzor úr osztályában kezdte, majd átkerült Réti Istvánhoz, a kiváló nagybányai mesterhez. Akvarellfestést Baransky Emil Lászlónál és Edvi Illés Aladárnál tanult. Vaszary Jánosnál a modernebb szemléletû festészettel ismerkedett meg. Az egyházmûvészet alapjait Megyer-Meyer Antalnál sajátította el. Több mint kétszáz azoknak a templomoknak a száma, amelyeket Závory freskó vagy általa restaurált mû ékesít.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A szerzõ áttekinti az 1896-ban elkészült "vicinális" vasút építésének sajtóvisszhangját. A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. A további eseményekkel, az érintettek észrevételeivel, javaslataival gyakran foglalkoztak az egymást váltó rábaközi lapok: a Rábaköz, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, a Rábaközi Hírlap, a Rábaközi Újság és végül a Csornai Hírlap. A vasút építéstörténete mellett megismerkedhetünk a rábaközi sajtó ki- és átalakulásával is.
 
Tárnokréti
 
ifj. Nagy Ferenc:
Levelek a második világháborúból

Az 1912-ben Tárnokrétiben született Polgár László mint tüzér 1938-ban részt vett a Felvidék, 1939-ben a Kárpátalja, 1940-ben Erdély visszafoglalásában. 1940. május 10-tõl pedig 1945. március 28-ig szovjet fronton teljesített szolgálatot. Polgár László a sorozatos megpróbáltatások ellenére szerencsésen hazatért. Az õ sorsát és családjával folytatott levelezését tárja az olvasó elé ifj. Nagy Ferenc.
 
Vág
 
Horváth Gyõzõ:
Vági Rábakör 1987-1997

A szerzõ az 1977 õszén újjáalakult 1927-es elõzményekig visszavezethetõ dalosegylet, a Vági Rábakör második tíz évének történetét foglalja össze. Egyedülálló a tisztán férfiakból álló falusi kórus, amely a Rábaköz dalait, katonadalokat mutat be, immár több évtizede.
 
Nagy Imre:
A Vági Helytörténeti Gyûjtemény nevezetesebb tárgyai

Nagy Imre Tanító Úr Vágon gyûjtötte össze a falu emlékeit. Létrehozott egy helytörténeti gyûjteményt. Írásában ebbõl a gyûjteménybõl mutat be néhány tárgyat, s dokumentumot. (Sajnos a kis múzeum épületét ma az összedõlés fenyegeti, s a gyûjtõ elkeseredve gondol arra az idõre, amikor már nem lehet az értékes anyagot megóvni.)
 
Nagy Imre:
A vágiak szép éneklésének története

Nagy Imre nyugalmazott tanító mutatja be írásában a vági dalkörök egymást követõ mûködését. 1927-tõl 1949-ig mûködött a községben a férfiakból toborzott dalárda. 17 éves szünet után vegyeskarként alakult újjá, amely alig két éves fennállás után felbomlott. Tizenkét éves szünet után szervezte meg Koloszár István a máig mûködõ Rábakört, amely a pávaköri mozgalom egyik máig hallható hajtása lett.
 
Pájer Imre:
Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából

A szerzõ a Nagy-Rába menti árvédelem történetét, a védekezés fejlõdését mutatja be. A védelem legfontosabb eszközei a gátak, vagy ahogy itt nevezik az "eszteruk" voltak. A Rába folyó gátját legkorábban egy 1247-ben Csáky István nádor, soproni ispán által kiállított oklevél említi. A konkrét védelmi feladatok megoldása, a megelõzõ munkák szervezése az eszteru õrök, a vízmesterek, s végül 1870. szeptemberétõl a Rábabizottságra hárult.
 
Pájer Imre:
Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

1848-49-ben a rábaközi lakosság nagy többsége a parasztság különféle kategóriáiba tartozott (volt jobbágyok, volt házas és házatlan zsellérek, uradalmi cselédek). Megmozdulásaik, mozgalmaik egy-két kivételtõl eltekintve a földhöz, a föld birtoklásához kapcsolódtak. A csornaiak sikereit látva egyre több község parasztsága fejtett ki ellenállást korábbi földesuraival szemben. A megmozdulásokat Sopron megyében, s benne a Rábaközben az 1848 végéig tartó magyar uralom idején a békés lefolyás, a császári uralom visszatértét a keményebb eszközök használata jellemzi. Levéltári iratanyagokra támaszkodva ezeket mutatja be a szerzõ.
 
Vásárosfalu
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.
 
Vitnyéd
 
Zsebedics József:
A Kapu nevû vár és mezõváros templomai, vallási élete és lelkipásztorai

A tanulmány elsõsorban Kapuvár hitéletének alakulását mutatja be. Eközben áttekintést ad a város történetének legfontosabb eseményeirõl és a Kapuvárral kezdetben szorosan összefonódó Babótról is. A szerzõ bemutatja az egymást követõ lelkipásztorok tevékenységét, a kapuvári templom keletkezését, átépítéseit, valamint berendezéseinek, díszítésének változásait, valamint a temetõk helyzetét. A tanulmány szól az egyházi igazgatás változásairól is.
 
Zsebeháza
 
Horváth Gyõzõ:
Válogatás helytörténeti dokumentumokból

Horváth Gyõzõ tanár úr gyûjteményébõl két dokumentumot tesz közzé. Az egyik az 1809-es nemesi felkelésben résztvevõ, Chapó Mihály kapitánysága alatt harcoló rábaközi század névsora. Az iratok másik fele az 1848-as év helyi eseményeire világit rá - a Csornai Nemzetõri Század, melybe a döriek is beletartoztak - tevékenységének bemutatásán keresztül.